Találati lista:
1. cikk / 1773 Nonprofit társaságnak végleges jelleggel a tulajdonos pénzt ad át
Kérdés: Nonprofit (nem közhasznú) gazdasági társaság kulturális tevékenységgel foglalkozik. Jelenleg még több a költsége, mint a bevétele, ezért a tulajdonos pénzt tesz a cégbe. Nem kölcsönt ad, véglegesen adja a cégnek. Ajándéknak minősül-e a támogatás, és illetékköteles-e? Annyi támogatást ad, hogy ne legyen veszteséges, és saját tőke problémája legyen a nonprofit kft.-nek.
2. cikk / 1773 Osztalékfizetés kötelezettségének átsorolása tagi kölcsönné
Kérdés: Egy magyarországi kft.-nek luxemburgi gazdasági társaság a tagja (anyavállalata). A taggal szembeni osztalékfizetési kötelezettség, tagi kölcsön és tagi kölcsön kamata miatti kötelezettség is szerepel a kft. könyveiben. Az osztalékfizetési kötelezettséget a magyar kft. szeretné átsorolni a fennálló tagi kölcsönök közé, és a továbbiakban ilyen jogcímen kimutatni a könyvekben. A fennálló tagi kölcsön után kamatot fizet a magyar kft., és így az „átminősített” tagi kölcsön után is felszámításra kerülne a kamat. A magyar számviteli törvény alapján lehetséges a felek közötti megállapodással „átminősíteni” az osztalék miatti kötelezettséget tagikölcsön-kötelezettséggé pénzmozgás nélkül? Amennyiben igen, az ezután fizetett kamat a társasági adó szerint elismert ráfordításnak számít? Milyen jogszabályi feltételeket kell még figyelembe venni?
3. cikk / 1773 Kapcsolódó vállalkozások
Kérdés: Segítségüket szeretném kérni egy társaság kkv-besorolásánál, mivel a kkv-méret meghatározásánál nemcsak az adott társaság mutatóit kell figyelembe venni, hanem a kapcsolódó és a partnervállalkozásokat is. Van 3 cégcsoport (A, B, C anyavállalat), amelyeknek egy közös kft.-je van (A1 Kft.). A 3 cégcsoport külön-külön megfelel a kkv-mutatószámoknak. Meddig kell összevonni és milyen arányban az alábbiakban leegyszerűsített cégstruktúrában szereplő vállalatok mutatószámait?
| Tulajdonos | Tulajdonrész | Tulajdon | |
| A | 100% | A1 | |
| A | 100% | A2 | |
| A | 51% | A3 | |
| B | 26% | A3 | |
| B | 100% | B1 | |
| C | 100% | C1 | |
| C | 23% | A3 |
4. cikk / 1773 Kivaelőlegnél beszámít-e a jóváhagyott osztalék?
Kérdés: Cégünk 2017 óta létező kft. 2021. 01. 01-én áttértünk a kiva adózási mód alá. 2021. 01. 01-én az eredménytartalékunk 9077 E Ft volt. A kivás évek (is) majdnem mindegyike pozitívan zárult, az adózott eredmény bekerült az eredménytartalékba. A tulajdonosok úgy döntöttek, hogy a kiva előtti időszak eredménytartalékából 8000 E Ft-ot osztalékként kifizetnek a tulajdonosoknak (a 2024. évről szóló taggyűlési jegyzőkönyv ezt tartalmazta is). Ennek kifizetése megtörtént 2025/07. hónapban. Most készül a 2025. III. negyedévi 25KIVA előlegbevallásunk. Kérdésem az, hogy – mivel a kiva előtti eredménytartalék egy részét fizettük ki osztalékként – most a III. negyedéves kivaelőleg bevallásánál nem kell feltüntetni a jóváhagyott fizetendő osztalék sorban a kifizetett osztalékot, mivel az nem képezi a kiva alapját?
5. cikk / 1773 Fenntarthatósági jelentés fióktelepnél
Kérdés: Adott egy németországi társaság, mint külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe. A német társaság tulajdonosa, a csoport végső anyavállalata egy, a francia tőzsdén jegyzett társaság. A fióktelep mint vállalkozó a számviteli törvény hatálya alá tartozik.
A számviteli tv. 95/E. § szerint az a vállalkozó,
a) amelynél az üzleti évet megelőző két – egymást követő – üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladta az alábbi határértéket:
aa) a mérlegfőösszeg a 10 000 millió forintot;
ab) az éves nettó árbevétel a 20 000 millió forintot;
ac) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt, vagy
üzleti jelentésének részeként, a fenntarthatósági jelentésében feltünteti a működése fenntarthatósági kérdésekre gyakorolt hatásainak megértéséhez szükséges információkat, valamint az annak megértéséhez szükséges információkat, hogy a fenntarthatósági kérdések hogyan befolyásolják a vállalkozó fejlődését, teljesítményét és helyzetét.
A fióktelep mérlegfőösszeg- és éves nettóárbevétel-adatai az elmúlt 2 évben meghaladták a fenti határértékeket.
A számviteli tv. 95/F. § (2) bekezdése szerint: Mentesül a 95/E. § (1)–(11) bekezdése szerinti kötelezettség alól az uniós tagállam jogának hatálya alá tartozó anyavállalat leányvállalata, ha az anyavállalat fenntarthatósági beszámolási standardokkal összhangban elkészített összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentésében a leányvállalat és annak leányvállalatai is szerepelnek. A végső anyavállalat fentarthatósági jelentést készít, abban szerepelteti mind a német leányvállalatot, mind a fióktelepet. A leányvállalat meghatározása szerint: leányvállalat az a gazdasági társaság, amelyre az 1. pont szerinti anyavállalat meghatározó befolyást képes gyakorolni. A fióktelep nem gazdasági társaság. A fióktelep alkalmazhatja-e a számviteli tv. 95/F. § (2) bekezdése szerinti mentesítését?
A számviteli tv. 95/E. § szerint az a vállalkozó,
a) amelynél az üzleti évet megelőző két – egymást követő – üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladta az alábbi határértéket:
aa) a mérlegfőösszeg a 10 000 millió forintot;
ab) az éves nettó árbevétel a 20 000 millió forintot;
ac) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt, vagy
üzleti jelentésének részeként, a fenntarthatósági jelentésében feltünteti a működése fenntarthatósági kérdésekre gyakorolt hatásainak megértéséhez szükséges információkat, valamint az annak megértéséhez szükséges információkat, hogy a fenntarthatósági kérdések hogyan befolyásolják a vállalkozó fejlődését, teljesítményét és helyzetét.
A fióktelep mérlegfőösszeg- és éves nettóárbevétel-adatai az elmúlt 2 évben meghaladták a fenti határértékeket.
A számviteli tv. 95/F. § (2) bekezdése szerint: Mentesül a 95/E. § (1)–(11) bekezdése szerinti kötelezettség alól az uniós tagállam jogának hatálya alá tartozó anyavállalat leányvállalata, ha az anyavállalat fenntarthatósági beszámolási standardokkal összhangban elkészített összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentésében a leányvállalat és annak leányvállalatai is szerepelnek. A végső anyavállalat fentarthatósági jelentést készít, abban szerepelteti mind a német leányvállalatot, mind a fióktelepet. A leányvállalat meghatározása szerint: leányvállalat az a gazdasági társaság, amelyre az 1. pont szerinti anyavállalat meghatározó befolyást képes gyakorolni. A fióktelep nem gazdasági társaság. A fióktelep alkalmazhatja-e a számviteli tv. 95/F. § (2) bekezdése szerinti mentesítését?
6. cikk / 1773 Nonprofit társaságtól nyereségelvonás
Kérdés: Egy nonprofit kft. 100%-os önkormányzati tulajdonban van. Van olyan év, hogy a vállalkozási tevékenységen nyereség képződik, és így a tárgyév pozitív eredményű. A keletkezett nyereséget visszaforgatjuk az alaptevékenységbe, vagy tárgyi eszközt vásárolunk belőle. A fenntartó most 5 évre visszamenőleg ezt a nyereséget el akarja venni. Jogosan teheti ezt meg? Van erre valamilyen szabályozás? Ha jogos, mi lesz a fedezete, hiszen ez a nyereség már nem áll rendelkezésre?
7. cikk / 1773 Eladott társaság volt tulajdonosainak jár-e osztalék?
Kérdés: A társaság magánszemély tulajdonosai osztalékelőleget vettek fel év közben, majd a társaságot egy magánszemélynek eladták. A tárgyévi beszámoló elfogadásakor az új tulajdonos jóváhagyta osztalékként a teljes adózott eredményt. A jóváhagyott osztalék fedezetet nyújtott az osztalékelőlegre is. Az adásvételi szerződés szerint még az előző tulajdonosok jogosultak az osztalékelőlegnek megfelelő összegű osztalék felvételére, a fennmaradó osztalék az új tulajdonosé. Jogilag helyes ez az eljárás?
8. cikk / 1773 Kihelyezett taggyűlésen étkezés és borkóstoló
Kérdés: Kihelyezett taggyűlést tart egy kft., a rendezvényen a tulajdonosok vesznek részt, a tulajdonosok egy része egyúttal munkavállaló is. A taggyűlés egy exkluzív szállodában lesz, mert a kft. fennállásának kerek évfordulóját ünneplik, másrészt tényleges taggyűlést is tartanak. A napot borkóstolóval zárják. Kérdésem ehhez kapcsolódóan:
– A tulajdonosok (tagok) szállásköltsége adómentesen elszámolható?
– A kapcsolódó ebéd és vacsora reprezentációs költségként elszámolható?
– A borkóstolón való ingyenes részvétel az Szja-tv. 70. § (6) bekezdés b) pontja értelmében egyes meghatározott juttatásnak minősül. Azonban, ha a kóstolásra a közvetlenül a szőlészetről és borászatról szóló 2020. évi CLXIII. törvény 9. § (1) bekezdése szerinti forgalomba hozatalt kezdeményező borászati üzemengedélyestől vett palackozott kiszerelésben, oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel, valamint az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borászati terméket kínálnak, akkor annak értéke adómentes, vagyis nem kell az egyes meghatározott juttatás alapjába beszámítani. Mi szerepeljen a számlán, hogy az adómentesség igazolható legyen?
– A tulajdonosok (tagok) szállásköltsége adómentesen elszámolható?
– A kapcsolódó ebéd és vacsora reprezentációs költségként elszámolható?
– A borkóstolón való ingyenes részvétel az Szja-tv. 70. § (6) bekezdés b) pontja értelmében egyes meghatározott juttatásnak minősül. Azonban, ha a kóstolásra a közvetlenül a szőlészetről és borászatról szóló 2020. évi CLXIII. törvény 9. § (1) bekezdése szerinti forgalomba hozatalt kezdeményező borászati üzemengedélyestől vett palackozott kiszerelésben, oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel, valamint az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borászati terméket kínálnak, akkor annak értéke adómentes, vagyis nem kell az egyes meghatározott juttatás alapjába beszámítani. Mi szerepeljen a számlán, hogy az adómentesség igazolható legyen?
9. cikk / 1773 Csarnoképítés többletköltségeinek átvállalása
Kérdés: Társaságunk üzemcsarnokot épít a leendő bérlő részére. A bérleti szerződésben rögzítésre került az épülő csarnok műszaki tartalma. Az építkezés folyamán a bérlő műszakitartalom-változtatásokat igényelt, amelynek a többletköltségeit a bérlő – megállapodás szerint – átvállalja. A beruházás még nem fejeződött be. A többletköltségek mindegyike építési-szerelési munka. Helyesen járunk-e el, ha a többletköltségekről kiállított számlát a fordított adózás szabályai szerint állítjuk ki? Ha a megállapodás alapján továbbszámlázott, társaságunknál felmerült többletköltségeket közvetített szolgáltatásként könyveljük annak ellenére, hogy a módosításokkal létrejövő ingatlanba beépülő beruházások a társaságunk tulajdonát fogják képezni?
10. cikk / 1773 Jelzáloggal terhelt ingatlan értékesítése a vevőnél, az adósnál
Kérdés: A helyes jogalkalmazás érdekében szeretném a véleményüket kérni az alábbi témában:
Egy belföldi gazdasági társaság („A” vállalkozás) ingatlannal rendelkezik. Ezen ingatlanra a vállalkozás anyavállalata („B” vállalkozás) saját hitelének fedezeteként 15 évvel korábban jelzálogjogot jegyeztetett be. Időközben „A” vállalkozás tulajdonosi szerkezete megváltozott (több évvel korábban), egymástól független felek lettek, nincs kapcsoltság a tulajdonosi szerkezetükben sem. A hitel a mai napig nem került visszafizetésre, illetőleg a „B” vállalkozás felszámolási eljárás alá került, vagyona az előzetes információk alapján nem fedezi a fennálló kötelezettségeit, az a hitel sem kerül visszafizetésre, aminek a fedezete a terhelt ingatlanon lévő jelzálogjog. „A” vállalkozás ingatlanját jelzáloggal terhelten értékesítené (ehhez a hitelt nyújtó bank hozzájárul), mivel már nincs szüksége az ingatlanra, illetve annak fenntartása folyamatos terhet jelent (pl. építményadó, közös költség). A vevő (független gazdasági társaság) az ingatlan teher nélküli piaci áránál jelentősen alacsonyabb árat fizetne, mivel jelzáloggal terhelten venné meg az ingatlant. Az értékesítéssel egyidejű tehermentesítés esetén a teljes vételár a hitelt nyújtó bank javára kerülne utalásra a „B” vállalkozás által felvett hitel törlesztéseként, „A” vállalkozás a vételárból így egyáltalán nem részesülne. A „B” társasággal szemben követelést ezzel kapcsolatban „A” társaság nem tud eredményesen érvényesíteni a felszámolási eljárás, illetve a vagyonának hiánya miatt. Ez esetben a jelzálogteherrel nem terhelt piaci árnál jóval alacsonyabb vételár alkalmazása „A” társaság esetében jelenthet-e adóproblémát (társasági adó, áfa…)? Esetlegesen társasági adóban kell-e adóalap-növelő kiigazítást végezni az értékesítéssel kapcsolatban?
Egy belföldi gazdasági társaság („A” vállalkozás) ingatlannal rendelkezik. Ezen ingatlanra a vállalkozás anyavállalata („B” vállalkozás) saját hitelének fedezeteként 15 évvel korábban jelzálogjogot jegyeztetett be. Időközben „A” vállalkozás tulajdonosi szerkezete megváltozott (több évvel korábban), egymástól független felek lettek, nincs kapcsoltság a tulajdonosi szerkezetükben sem. A hitel a mai napig nem került visszafizetésre, illetőleg a „B” vállalkozás felszámolási eljárás alá került, vagyona az előzetes információk alapján nem fedezi a fennálló kötelezettségeit, az a hitel sem kerül visszafizetésre, aminek a fedezete a terhelt ingatlanon lévő jelzálogjog. „A” vállalkozás ingatlanját jelzáloggal terhelten értékesítené (ehhez a hitelt nyújtó bank hozzájárul), mivel már nincs szüksége az ingatlanra, illetve annak fenntartása folyamatos terhet jelent (pl. építményadó, közös költség). A vevő (független gazdasági társaság) az ingatlan teher nélküli piaci áránál jelentősen alacsonyabb árat fizetne, mivel jelzáloggal terhelten venné meg az ingatlant. Az értékesítéssel egyidejű tehermentesítés esetén a teljes vételár a hitelt nyújtó bank javára kerülne utalásra a „B” vállalkozás által felvett hitel törlesztéseként, „A” vállalkozás a vételárból így egyáltalán nem részesülne. A „B” társasággal szemben követelést ezzel kapcsolatban „A” társaság nem tud eredményesen érvényesíteni a felszámolási eljárás, illetve a vagyonának hiánya miatt. Ez esetben a jelzálogteherrel nem terhelt piaci árnál jóval alacsonyabb vételár alkalmazása „A” társaság esetében jelenthet-e adóproblémát (társasági adó, áfa…)? Esetlegesen társasági adóban kell-e adóalap-növelő kiigazítást végezni az értékesítéssel kapcsolatban?
