Osztalékkövetelés vagyonkezelésbe adása

Kérdés:

1. 2022-ben magánszemélyek a megelőző években „A” gazdasági társaságban lévő (bruttó) 30.000.000 Ft összegű osztalékkövetelésüket a bizalmi vagyonkezelési szerződésben foglaltak szerint vagyonkezelésbe adták. (A vagyonkezelési szerződés szerint a kedvezményezettek magánszemélyek.) Az osztalék mind a mai napig nem került kiegyenlítésre. Fenti osztalék kifizetése esetén milyen teendője van „A” gazdasági társaságnak? [Amennyiben az osztalék nem kerül vagyonrendelésre, akkor a magánszemélyektől szja- és (esetleg) szocholevonás utáni nettó összeg kerül kiegyenlítésre.]
2. 2024 folyamán a magánszemélyek az „A” társaságban lévő részesedésüket/üzletrészüket is vagyonrendelték (ugyanazon bizalmi vagyonkezelési szerződés módosításával), így a 2024-re jóváhagyott osztalék jogosultja már a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a BVK. (Tehát az 1., illetve 2. pontban lévő osztalék keletkezésének jogcíme más.)
A 2. pont szerint jóváhagyott osztalék kifizetése esetén milyen teendői vannak „A” gazdasági társaságnak? Változhat-e „A” gazdasági társaság teendője annak függvényében, hogy a vagyonkezeléssel megbízott vagyonkezelő magánszemély vagy gazdasági társaság? (Egyik esetben sem beszélünk üzletszerű vagyonkezelésről.)

Részlet a válaszából: […] ...az alábbiakra kell tekintettel lenni.A Ptk. 3:185. §-a (2) bekezdésének és 3:262. §-a (1) bekezdésének előírásai alapján a tulajdonos osztalékfizetésről csak és kizárólag a beszámoló elfogadásával egyidejűleg határozhat. Osztalék azt a tulajdonost illeti meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 28.

Pótbefizetés könyvelése

Kérdés: Hogyan könyveljük azt, ha az anyavállalat pótbefizetést teljesített a leányvállalatba? Anyavállalat: T 413 – K 384? Leányvállalat: T 384 – K 413? A fenti könyvelési tétellel könyvelhető a pótbefizetés pénzügyi teljesítése a két vállalatban?
Részlet a válaszából: […] ...az, hogy az anyavállalatnál igen, a leányvállalatnál nem.Az Szt. 37. §-a (2) bekezdésének e) pontja szerint: a gazdasági társaság tulajdonosánál (itt az anyavállalatnál) az eredménytartalék csökkenéseként kell kimutatni a gazdasági társaság (itt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 28.

Számlázott áramfogyasztás továbbszámlázása

Kérdés: A társasház néhány lakástulajdonosa saját költségén elektromos autótöltőt telepített a társasházban, amelynek a fogyasztását a társasház fizeti az áramszolgáltató felé. Az elektromos autótöltő az egyes tulajdonosok részére kiállított, névre szóló felhasználói kártyával vehető igénybe. Az egyes felhasználói kártyához tartozó áramfogyasztás az áramszolgáltató által biztosított online felületen külön-külön kimutatásra kerül. A társasház ezen névre szóló kimutatás alapján társasházi havi egyenlegközlőben közzéteszi az egyes tulajdonosok elektromosautótöltő-áramfogyasztásának díját, amelyet a tulajdonosok megfizetnek a társasház folyószámlájára. A tulajdonosok által a társasház részére megfizetett elektromosautótöltő-áramfogyasztási díj a társasház részéről vállalkozási tevékenység bevételének, vagy esetleg valamilyen más jogcím szerinti bevételnek minősül? A társasháznak van számlakiállítási kötelezettsége az elektromos autótöltő áramfogyasztásának díjáról a fogyasztó tulajdonosok részére, vagy elegendő a társasház havi egyenlegközlőben történő előírás?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés szerint az elektromos autótöltőt a társasház tulajdonosai létesítették. Így az eszköz a tulajdonosoké, az eszköz áramfogyasztását a tulajdonosoknak kell természetesen megfizetnie. Helyes gyakorlat mellett az áramszolgáltató által a tulajdonosok nevére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 28.

Tárolóbokszok után fizetett összeg minősítése

Kérdés: A társasház kültéri közös területén engedélyezte a társasházi lakások tulajdonosai számára betonozott aljzattal rendelkező, zárt tárolóbokszok létesítését. A tárolóbokszok a lakástulajdonosok tulajdonában vannak, a beszerzésük és telepítésük a tulajdonosok saját költségén történt. A tárolóbokszok után a bokszok tulajdonosai az egységnyi tulajdoni hányadon alapuló közös költség meghatározott százalékának megfelelő összeget fizetnek a társasház folyószámlájára. A tárolóbokszok után a bokszok tulajdonosai által fizetett összeg közös költségnek vagy bérleti díjnak, esetleg valamilyen más jogcímen fizetett összegnek minősül? Amennyiben nem közös költség, abban az esetben az a társasház részéről a vállalkozási tevékenység bevételei közé sorolandó? Ez utóbbi esetben a társasháznak van számlakiállítási kötelezettsége a bokszok tulajdonosai részére?
Részlet a válaszából: […] ...közös területen vannak a tárolóbokszok, amelyet valamilyen módon a lakásokból meg kell közelíteni, az ezzel kapcsolatos költségek tulajdonosonként nem állapíthatók meg, megtéríttetésük formája lehet a közös költség II.)Közelíthető azon az alapon is, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 7.

Osztalékkifizetés után értékvesztés elszámolása az üzletrészre

Kérdés: A cég 100%-os üzletrészt vásárol egy másik cégben 100 egység értékben. A megvásárolt cég saját tőkéje 90 egység. A következő évben a tulajdonos cég 50 egység osztalékot kivon a megvásárolt cégből. A megvásárolt cég saját tőkéje lecsökken 40 egységre. Kell-e és mikor a tulajdonos cégnek a 100 egység részesedés után értékvesztést elszámolnia?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre – a megvásárolt cég múltjának, jelenének, jövőjének ismerete hiányában – nem lehet érdemi választ adni, csak feltételezések lehetségesek.Ha jogszerű volt az 50 egység osztalék kivétele, akkor feltételezhető, hogy a megvásárolt cég hatékonyan végzi a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 7.

Valuta vásárlása a cég tulajdonosától

Kérdés:

Cégünk használt személygépkocsik továbbértékesítésével foglalkozó kft. Magyarországról és Németországból szerzünk be gépkocsikat továbbértékesítési céllal. Előfordul az, hogy egy jó vétel kapcsán hirtelen kell dönteni, és nincs idő valutaváltónál eurót vásárolni, így a tulajdonos adja el a kft.-nek a valutáját, és abból vásárolja meg a cég a személygépkocsit. A cég tulajdonosa adhat-e el a cégének (a valutapénztárát növelve ezzel) eurót, milyen árfolyamon, van-e az eladás-vételnek bármilyen értékkorlátja? Kell-e igazolnia a magánszemélynek azt, hogy az eurót mikor vette és mennyiért, és ez jár-e bármilyen többletteherrel mind a cégnek, mind a magánszemélynek? Ezt le kell-e szabályozni számviteli szabályzatban, illetve az így vásárolt, valutapénztárban maradt valutát is át kell-e értékelni év végén?

Részlet a válaszából: […] ...jelleggel vásárolhat valutát.Az árfolyam a felek megállapodásán alapul, azonban indokolt a piaci árfolyam alkalmazása, különösen, ha a tulajdonos az adózási szabályok szerint még kapcsolt félnek is minősül. Az ügylet értékének nincs jogszabályi korlátja, azonban az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 7.

Kényszertörlési eljáráshoz kapcsolódó kérdések

Kérdés: Egy kft. kényszertörlési eljárását a cégbíróság 2025. 04. 26-tól elrendelte. A társaság pótolta a 2024. év elejétől be nem nyújtott bevallásait. Kérdéseim a következők:
1. Mivel ilyen esetben az áfabevallás következő időszakra átvihető követelést nem tartalmazhat, hogyan kell szerepeltetni ennek összegét a 2025. 01. 01. – 2025. 04. 25. közötti beszámolóban?
2. A kft.-nek vagyona, követelése nincs, ez esetben a cégbíróság törölni fogja a céget.
3. Ha törli, akkor milyen bevallásokat kell még a kényszertörlési eljárás alatt és végén benyújtani, illetve közzétenni?
Részlet a válaszából: […] ...értve a tulajdonjogot –, illetve a cég javára vagy érdekében feljegyzett tény törléséről is. A cégbíróság végzését a vagyontárgy tulajdonosának is megküldi. A cégbíróság az eljárást befejező végzésében feltünteti a cég vagyontárgyait és azok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 10.

Elektromos autótöltő fogyasztásának az áthárítása

Kérdés:

A társasház saját költségén elektromos autótöltőt létesített, amelynek fogyasztását a társasház fizeti az áramszolgáltató felé. Az elektromos autótöltő az egyes tulajdonosok részére kiállított, névre szóló felhasználói kártyával vehető igénybe. Az egyes felhasználói kártyához tartozó áramfogyasztás az áramszolgáltató által biztosított online felületen külön-külön kimutatásra kerül. A társasház ezen, névre szóló kimutatás alapján a társasházi havi egyenlegközlőben közzéteszi az egyes tulajdonosok elektromos autótöltős áramfogyasztásának díját, amelyet a tulajdonosok megfizetnek a társasház folyószámlájára. A tulajdonosok által a társasház részére megfizetett elektromos autótöltős áramfogyasztási díj a társasház részéről vállalkozási tevékenység bevételének vagy esetleg valamilyen más jogcím szerinti bevételnek minősül? A társasháznak van számlakiállítási kötelezettsége az elektromos autótöltő áramfogyasztásának díjáról a fogyasztó tulajdonosok részére, vagy elegendő a társasházi havi egyenlegközlőben történő előírás?

Részlet a válaszából: […] ...rövid válasz az, hogy a tulajdonosok által a társasház részére megfizetett elektromos autótöltős áramfogyasztási díjat a társasháznak a tulajdonosok felé az áfa felszámításával számláznia kell, az áfa nélküli számlázott összeget pedig a vállalkozási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 10.

Elektronikusan aláírt könyvvizsgálói jelentés közzététele

Kérdés: A 2024. évi beszámoló közzététele során, amennyiben a társaság papíralapon írta alá a beszámolót, de a könyvvizsgáló a jelentését elektronikus aláírással látta el (önkéntes döntése alapján, mivel az még erre az évre nem volna kötelező), ez esetben a beszámoló közzététele során melyik fájlt kell feltölteni az auditjelentésből: az elektronikusan aláírt fájlt, elektronikus aláírással együtt, vagy az aláírás előtti pdf-fájlt (hasonlóan a beszámolófájlokhoz)? Változik-e a helyzet, ha idéntől már kötelezően elektronikus jelentést kell kiadjon a könyvvizsgáló? Hasonlóképp, ha a beszámolót, tulajdonosi határozatot az arra jogosult elektronikus aláírással látta el, akkor ezen dokumentumokból is az elektronikus aláírással ellátott fájlt kell feltölteni, vagy az aláírás előtti, aláírás nélküli pdf-fájlokat?
Részlet a válaszából: […] A pdf-formátumban elektronikusan aláírt könyvvizsgálói jelentést és beszámolót a cégszolgálatnál közzé lehet tenni, ezt az OBR-es rendszer biztosítani tudja. A DÁP-os elektronikus aláírás tudomásunk szerint csak magánszemélyként enged hitelesen aláírni, ezért az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 10.

Partnercégek adatainak figyelembevétele

Kérdés: „A” magyar kft.-nek tulajdonosa 49%-ban egy brit bejegyzésű „B” cég, illetve 51%-ban 2 magánszemély. A „B” tulajdonos partnervállalkozása a magyar kft.-nek a Kkv. tv. előírásai szerint. Ennek a „B” cégnek további tulajdonrészei vannak Kelet-Európában, nem Magyarországon, de mindenhol 50% alatti a tulajdonrésze, a többi tulajdonos ottani magánszemély. Az innovációs járulék számítása során „A” magyar cég figyelembe veszi a brit „B” cég mint partnervállalkozás létszám-, nettóárbevétel-, mérlegfőösszeg-adatait. Azt szeretnénk kérdezni, hogy a „B” cég lengyel, szlovák, cseh, bolgár partnercégeinek adatait is figyelembe kell-e vennünk a járulék számolása során, tekintettel arra, hogy ezek nem kapcsolódó vállalkozásai a „B” cégnek, hanem partnervállalkozásai?
Részlet a válaszából: […] ...említett adatokhoz hozzá kell adni a vállalkozással partnervállalkozási kapcsolatban lévő vállalkozások adatait, amelyek közvetlenül tulajdonosai az adott vállalkozásnak, vagy közvetlenül az adott vállalkozás tulajdonában vannak. Az összesítés során az adatokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 10.
1
2
3
177