Székhelyen kívül állandó üzemeltetés, telephely?

Kérdés: Társaságunk TEÁOR-besorolás szerint 8110'25-ös tevékenységet, azaz Építményüzemeltetést végez. Társaságunk teszi ezt akként, hogy a tulajdonában nincs ingatlan, bérelt ingatlanja egyedül a székhely településen bérelt irodája. Társaságunknak bejegyzett székhelye van, bejegyzett telephelye nincs. Ezen említett 8110'25-ös TEÁOR-besorolású tevékenységet átalánydíjas szerződés keretében végzi, vevői felé havi szinten mindig ugyanazt az összeget számlázza, tehát ezen tevékenységet állandó jelleggel folytatja. Az ingatlanok viszont, melyek kapcsán a társaság az említett épületüzemeltetési szolgáltatást nyújtja, a társaság székhelyétől eltérő településen találhatóak. Ezen esetben, mivel a székhelyén kívül is állandó jelleggel folytatja a társaság az említett 8110'25-ös tevékenységet, keletkezik-e a helyi adótörvény szerint telephelye azon településeken, ahol az említett ingatlanok elhelyezkednek? Továbbá ebből fakadóan a jelen helyzet okán kell-e a helyi iparűzési alapot megosztani, vagy csak a székhelye kapcsán keletkezik adófizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...a társaság számára, mert az ingatlant nem használja (például bérlet alapján) vállalkozási tevékenységre, hanem ott mindösszesen – a tulajdonossal, a bérlővel való szerződés alapján – összetett szolgáltatásnyújtást végez (amelynek elemeihez más...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 12.

Bérbe adott irodaház értékesítése

Kérdés: A cég a tulajdonában lévő irodaházát bérbeadás útján hasznosítja. Mivel az eladással kapcsolatos tárgyalások még 2024. év végén is folyamatban voltak, és a tranzakció nem volt fix, 2024. év végén még az irodaház a benne lévő eszközökkel együtt a tárgyi eszközök között szerepelt a főkönyvben és a beszámolótervezetben is. A társaság ezen épületet piaci értéken tartja nyilván a könyvekben, tehát értékhelyesbítés és értékelési tartalék is szerepelt a könyveiben. Ezen épületet a 2024. évi nyilvántartott piaci értékkel (a könyv szerinti érték és az értékhelyesbítés összegével együtt) át kell-e sorolni a készletek közé 2024. év végével, figyelembe véve, hogy a mérlegkészítés dátuma 2025. január 5-e, az eladás pedig ezt követően 2025. tavasszal történt meg? Esetleg a forgóeszközök közé történő átsorolást a bérbeadás ténye kizárhatja, hiszen a bérleti szerződések is hosszú távra köttettek? További amennyiben a készletek közé történő átsorolást végre kell hajtani, akkor az megtehető-e az ingatlan piaci értékén, vagy előtte az eddig elszámolt értékhelyesbítést vissza kell írni, és a készletek között csak könyv szerinti értéken kimutatott tárgyi eszköz szerepelhet? Az átsorolás tényét befolyásolhatja-e, hogy a beszámoló nem a vállalkozás folytatásának elve szerint készül?
Részlet a válaszából: […] ...kell változtatni.A kérdés szerinti bérbeadás útján hasznosított tárgyi eszköz használata, rendeltetése nem változik meg azért, mert a tulajdonos a tárgyi eszközt értékesíti. Ezért az irodaházat nem szabad a készletek közé átsorolni. Az irodaházat tehát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 12.

Részletfizetés – lakások vételára

Kérdés: Építőipari tevékenységet végző társaság a saját tulajdonában lévő építési telekre több lakásból álló ingatlan építését végzi. A vevőkkel adásvételi szerződést köt, amelyben abban állapodnak meg a felek, hogy a lakások vételárát több részletben fizetik meg. Megfelelő-e az a megoldás, hogy részszámlákat állítanak ki, amelyeket árbevételként számolnak el, majd a lakás átadásakor végszámla készül, szintén árbevétel elszámolásával? A szerződéstől az átadásig több év telik el.
Részlet a válaszából: […] ...tulajdonjogának átruházására, a vevő a vételár megfizetésére és a dolog átvételére köteles. Ez akkor teljesülhet, ha a lakást a tulajdonosnak a kivitelező kulcsrakész állapotban átadja. Ez kell az Szt. 72. §-a szerinti árbevétel elszámolásához is. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 22.

Apportált kamat helytelen elhatárolása

Kérdés: Az „A” cég 100%-os tulajdonosa „B” cég. Az „A” cégnek nincs bevétele, a „B” cégtől kapott tagi kölcsönből finanszírozza a befektetéseit. 2023-ban az „A” cégbe apportálásra került a tagi kölcsön egy része és annak követeléssé vált kamata. A hiba ott keletkezett, hogy az év végi zárásnál a teljes éves kamat került elhatárolásra és könyvelésre (T 87 – K 48). A beszámoló beküldését követően vált nyilvánvalóvá a hiba, miszerint a korábban apportált 2023. évet érintő kamat is elhatárolásra került. A kamat mértékét tekintve jelentős összegű hibának minősül, ezért 3 oszlopos beszámolót kell készíteni. Ennek a tételnek a javítása miként kerüljön könyvelésre? Az alábbi lehetőségek merültek fel. A tévesen könyvelt kamat összegét fordítva könyvelem: K 87 – T 48, vagy negatív tételként, esetleg K 97 – T 48, vagy mérlegoldalon átvezetem az időbeli elhatárolásból az eredménytartalékba, mellyel együtt önellenőrizzük a 2023. évi társaságiadó-bevallást? Esetleg egyik sem helyes, és más megoldást kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] A fizetendő kamat megállapítása az „A” cégnél nem volt helyes, mert annak összegének megállapítása során a korábban apportált kamatot is figyelembe vették. Így nagyobb összeggel csökkentették a 2023. évi adózás előtti eredményt (T 87 – K 48). A hiba jelentős összegű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 22.

Tároló használati jogára előre fizetett összeg

Kérdés: A társaság társasház megépítésébe kezdett, amely társasház lakásait és parkolóit a társasház megépítését követően adja a vevők birtokába. A társaság már több vevővel kötött adásvételi szerződést a társasház megépítése alatt, mely vevők vételárrészleteket fizettek a társaságnak. Mivel a vételárrész-megfizetések mögött a birtokba adásig nem áll fenn termékértékesítés, így a vevők által fizetett vételárrészek előlegként kezelendők. A társasház építése még nem fejeződött be, így a lakások és parkolók birtokba adása sem történt meg. Viszont a társaság a társasházhoz a társasház részeként megépült tároló használati jogát is értékesíteni akarja a vevők felé. Tenné ezt akként, hogy azon vevők, akik lakást és/vagy parkolót vásároltak, azok kaphatnak tárolóhasználati jogot. Azaz a tárolóhasználati jog önmagában nem forgalomképes, csak a megvásárolt lakással együtt. A lakás adásvételi szerződésében nem szerepel a tároló használati joga, erről külön szerződés született, a tároló kapcsán földhivatali bejegyzés sem fog történni. A használati jog a birtokba adással egyidejűleg nyílik meg. Ebben az esetben, ha a lakás birtokba adása előtt a tároló vételára megfizetésre kerül, akkor ebben az esetben a tároló vonatkozásában megfizetett vételár tekinthető-e előlegnek annak okán, hogy a birtokba adás még nem történt meg?
Részlet a válaszából: […] ...értjük, amelyért egyszeri használati díjat kell fizetni, legkésőbb a lakások birtokba adásakor. Ha a birtokba adás előtt a lakástulajdonos (jövőbeni lakástulajdonos) előre megfizeti a tároló használati joga megszerzésének ellenértékét is, akkor azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 22.

Korrigálható-e a hibásan közzétett beszámoló?

Kérdés: Adott egy társaság, amelynek a beszámolóját és az azt jóváhagyó határozatát a könyvelőjük helytelenül tette közzé, nem a végleges taggyűlési határozata került közzétételre a könyvelő hanyagságából adódóan. A társaság kiva hatálya alá tartozott, a könyvelő a tervezetet tette közzé, melyben még esetleges osztalék jóváhagyása szerepelt. A végleges beszámolóban és határozatban azonban a tulajdonosok nem döntöttek jóváhagyott osztalékról. A helytelenül közzétett határozatot már nem lehetett visszahívni, az egyéves határidőből kiesett a társaság, mikor szembesült a hibásan közzétett adatokról. Mivel a társaság az osztalékot nem hagyta jóvá, beszámolójában sem vezette át azt. A kivaalapot következő évben nem növelte meg a jóváhagyott osztalékkal. Miként lehet a helytelenül közzétett beszámolót korrigálni, ha a visszahívására már nincs lehetőség, és nem a végleges taggyűlési határozatok kerültek közzétételre? A hatóságok előtt elégséges a ténylegesen aláírt taggyűlési határozatok bemutatása ez esetben, vagy mi a helyes eljárás, ha a könyvelő téves határozatot tesz közzé?
Részlet a válaszából: […] A számviteli törvény szerinti beszámoló elektronikus úton történő letétbe helyezéséről és közzétételéről szóló 11/2009. (IV. 28.) IRM–MeHVM–PM együttes rendelet (7) és (7b) bekezdése alapján nincs lehetőség a beszámolónak a céginformációs szolgálat honlapjáról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 8.

Elszámolás a szövetkezeti befektetői részjegyek örököseivel

Kérdés: Egy mezőgazdasági szövetkezet tagja még 2019 májusában elhunyt. Egyenes ági leszármazó gyerekei örökölték a korábbi tagi jogviszonyhoz kapcsolódóan a tagot érintő tulajdont, a lefolytatott közjegyzői hagyatéki végzés alapján. Az örökösök így a szövetkezeti befektetői részjegyek tulajdonosai lettek, amelyet ezt követően a Kiegészítő melléklet is tartalmazott. A hagyatékátadáskor az örökösök akként nyilatkoztak, hogy nem kívánnak tagként belépni a szövetkezetbe, és várták az elszámolást a szövetkezettel. Azonban a befektetői részjegy elszámolására a mai napig nem került sor, viszont a szövetkezet 2019 óta minden évben az örökösöknek évente osztalékot fizetett ki, amelyről a szükséges igazolásokat is kiadta. 2024. májusban a nevezett örökösök mind személyes tárgyalás során, mind pedig a későbbiekben írásban is egyértelműen kifejezték a szövetkezet felé, hogy ki kívánnak lépni a szövetkezetből, kérve egyúttal a szövetkezeti befektetői részjegyeik bevonását annak elszámolását követően. A felek a személyes tárgyalás során megállapodtak egy három héten belül esedékes, újabb találkozóban a megállapodás megkötésére tekintettel, azonban ezt követően a szövetkezet a további tárgyalástól elzárkózott.Ptk 3:361. § [Elszámolás a tagsági jogviszony megszűnésekor]A tagsági jogviszony megszűnése esetén a tagot vagy jogutódját a vagyoni hozzájárulásának értéke, valamint a tagsági jogviszony időtartama alatt keletkezett, a vagyoni hozzájárulásra jutó saját tőke – lekötött tartalékkal csökkentett – összege illeti meg, abban az esetben, ha az a veszteség fedezésére nem került felhasználásra. Az elszámolás alapját képező hivatkozott jogszabályhely alapján úgy látjuk, hogy az elszámolást a mérlegadatokkal kell alátámasztani. Ebből adódóan a legutolsó mérleg alapján a saját tőkéből ki kell vonni a jegyzett tőkét és a lekötött tartalékot, valamint ugyanezt kell tenni az előző év mérlegével is. A két eredményt ki kell vonni egymásból (tehát az aktuális év eredményéből a korábbi év eredményét), és a számított összegre jutó, nyilvántartott tulajdonrész százaléka lesz a tulajdonosokat megillető és elszámolható összeg.A fenti levezetés helyesnek mondható-e, illetve kötelessége-e szövetkezetnek a törvény szerinti elszámolás biztosítása, a személyes és írásbeli bejelentés alapján, és ha igen, akkor mennyi időn belül? Kérdésünk továbbá, hogy ki felé teljesíthet osztalékkifizetést egy működő mezőgazdasági szövetkezet?
Részlet a válaszából: […] ...hogy az örökösök, amikor a szövetkezeti befektetői részjegyek tulajdonosai lettek, nemcsak a hagyaték átadásakor, hanem a mezőgazdasági szövetkezet igazgatósága felé írásban [Ptk. 3:359. §] is bejelentették, hogy szándékuk az, hogy kilépnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 8.

Törzstőke emelése vagyoni értékű joggal

Kérdés: Magyar közhasznú nonprofit feladatokat ellátó kft. alaptőke-emelését a 100%-ban tulajdonos magyarországi zrt. vagyoni értékű jog apportba adásával kívánja teljesíteni. A vagyonszerző társaságnál szükséges-e könyvvizsgálónak közreműködnie a kapott apport értékének megállapításában, illetve szükséges-e közbenső mérleg készítése? A kapott apport után felmerül-e áfafizetési kötelezettség, a társaság az általános szabályok szerint adózik? A társaság a kapott apport értékesítését a tárgyévben tervezi. Az értékesítésnek milyen eredmény- és adóhatása lehet?
Részlet a válaszából: […] ...és az eladási árának a hiányában nem lehet nyilatkozni!Az apportérték átadásával történő törzstőkeemelés esetén az egyszemélyes tulajdonosnak is határozatot kell hoznia, amelyben meg kell határoznia az apportálni szándékozott eszköz (itt a vagyoni értékű jog)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 8.

Üzembe nem helyezett könyvelőprogram könyvelése

Kérdés: Cégünk részére egy könyvelőprogramot számláznak szerződés szerint több ütemben. Részteljesítéssel 2024-re történt már számlázás, de a könyvelőprogramot csak 2025-től kezdjük el használni. A 2024. évre vonatkozóan a könyvelőprogrammal – mint immateriális jószággal – kapcsolatban számlázott érték könyvelhető a 16. beruházási számlára?
Részlet a válaszából: […] ...eszköz, így azt a 161. Beruházások számlára még átmenetileg sem lehet könyvelni.A könyvelőprogram – a szerzővel, a készítővel, a tulajdonosával kötött szerződésben foglaltaknak megfelelően – jellemzően szellemi termék, illetve mint szellemi termék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 24.

Ázsiós tőkeemelés könyvelése

Kérdés: Milyen időponttal kell könyvelni az ázsiós tőkeemelést az érintett társaságnak és a társaság tulajdonosának a következő esetekben? Jegyzett tőke emelése: 1000 egység, ázsió 2000 egység. Döntés az ázsiós tőkeemelésről: 2024. 12. 18. A Cégbíróság bejegyzési időpontja: 2025. 02. 15. A tőkeemelés összegének átutalása: 2025. 02. 01. A társaság és a tulajdonos mérlegzárási időpontja egyaránt 2025. január 31. Kérem válaszukban a számviteli törvény vonatkozó paragrafusait is szíveskedjenek megadni!
Részlet a válaszából: […] ...(az ázsiót nem!) a cégbírósági bejegyzés napjával kell az érintett társaságnál könyvelni: T 355 – K 411. Tekintettel arra, hogy a tulajdonos társaság a tőkeemelésre szánt összeget (1000 egységet) 2025. 02. 01. napjával (a cégbejegyzést megelőzően) utalta át, azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 24.
1
2
3
175