1788 talált cikk a tulajdonos kifejezésre

Kérdés: A kft. magánszemélytől átvesz térítés nélkül földhasználati jogot. Az átadásnál nincs könyv szerinti érték. Mi számít piaci értéknek? Milyen értéken vegye nyilvántartásba a kft. az ingatlanhoz kapcsolódó földhasználati jogot?

Kérdés: A társaság telket vásárolt társasházi lakásépítés céljára. A lakásépítők részére a telekhányadokat lakásonként értékesíti a társaság, a telekhányad-értékesítést és a lakásépítést egy szerződésben rögzítették. A társaság a lakások felépítésére a vevőkkel vállalkozási szerződést köt. A vevők részletekben fizetnek. Az építés költségét a szerződés rögzítette. Az építési engedély a társaság nevére szól, és használatbavételi engedéllyel rendelkező lakást adunk át. Visszaigényelheti-e társaságunk a telekhatárig kiépített közművek teljesítési számláiban szereplő áfákat, továbbá a telek tereprendezésével kapcsolatos teljesítésekben felszámított áfát? Hogyan kell kiszámlázni a tereprendezés, a közműépítés költségét?

Kérdés: Az evás kft.-nél 2002. december 31-én a jegyzett tőke 3000 E Ft, az eredménytartalék 4093 E Ft, a mérleg szerinti eredmény 2132 E Ft, a 2003. december 31-i mérleg szerinti eredménye 9500 E Ft. A tulajdonosok a 2003. évi beszámoló elfogadásakor a 2003. évi evás eredményről kívánnak dönteni. Lehet-e anélkül, hogy az előző időszaki eredményt kifizetnék? Eltérhetnek-e a tulajdonosok a tulajdoni arányoktól? Az előző időszaki eredmény kifizetésének milyen adóterhei vannak?

Kérdés: A társas vállalkozásból kivont jövedelem (a tagsági viszony megszűnése) szja-köteles és áfaköteles (ha a kivont eszközhöz korábban levonható áfa kapcsolódott). Az áfa a tőkeleszállítás részét képezi-e? Amennyiben igen, úgy szja-alapot képez-e a kilépő tagnál?

Kérdés: A jogelőd társaság 1994 júliusában a társaság mindkét tulajdonosa javára halálesetre vagy elérésre szóló biztosítást kötött. A biztosítás szerződője a jogelőd kft., biztosítottjai, illetve kedvezményezettjei a tulajdonosok. A jogelőd társaság a fizetett biztosítási díjat költségként számolta el a megfelelő járulékok megfizetésével. A magánszemélyek igénybe vették az szja-kedvezményt. 2003 nyarán a társaság átalakult. A kiválással létrejött – az egyik biztosított tulajdonossal – új társaság a biztosítási díjat nem fizette. A biztosító a megszűnést követően a jogelőd társaság részére 1,8 millió Ft-ot visszautalt, amelyet a jogelőd társaság nem ad át a kiválással létrejött társaságnak. A szétválási vagyonmérlegben a közös vagyonból teljesített befizetéseket nem vették figyelembe mint mérlegen kívüli vagyont, pedig az valamennyi jogutód társaságot megilleti a Gt. 79. §-a alapján. Jogos-e a kiválással létrejött társaság igénye, annak ellenére, hogy a szétválási szerződésben nem rendelkeztek a két biztosításról?

Kérdés: A társaság külföldi tulajdonosától devizában tagi kölcsönt kapott. A kölcsönt a tulajdonos beruházásra, tárgyi eszköz beszerzésére adta. A társaság az eszközöket év közben beszerezte, jelentős hányadát használatba vette, bérbeadás útján hasznosítja. Amit még nem adott bérbe, azt beruházásként mutatja ki. A 2003. december 31-i mérleg-fordulónapi értékeléskor a tagi kölcsönhöz jelentős összegű árfolyamveszteség kapcsolódik. Mit kell, illetve mit lehet tenni ezzel a jelenős összegű árfolyamveszteséggel? Van-e arra lehetőség, hogy ebből az árfolyamveszteségből az arányos rész a már aktivált tárgyi eszközökre kerüljön?

Kérdés: Hol áll fenn a kapcsolt vállalkozói viszony a következő tulajdonosi szerkezetben az Eva-tv. szerint? "A" evás vállalkozó férj tag "A" kft.-ben 17%, "B" magánszemély feleség tag, ügyvezető, 17% "A" kft.-ben, "A" kft. tag 82%-ban "B" kft.-ben.

Kérdés: Milyen költséget és ráfordítást kell az árbevételhez viszonyítani, ha az adózónak az adókötelezettsége keletkezését követő negyedik adóévben negatív az adóalapja? Ha az adózó átalakulással jött létre, és a tulajdonosi struktúrája nem változik 50 százalékot meghaladóan, akkor a korlátlanul elhatárolható veszteségek időtartama újból indul (átalakulás éve + 3 adóév)?

Kérdés: Egy vállalkozás tulajdonosai véglegesen pénzeszközt kívánnak átadni, tőkét juttatni abból a célból, hogy azt a gazdasági társaság befektesse, és abból gazdasági hasznot realizáljon. Ennek könyvelése a tőketartalék javára történne. Megfelelő-e ez az elszámolás?

Kérdés: Ha az Szt. hatálya alá tartozó társaság osztalékelőleget fizet, az osztalékelőleg után kell-e 20 százalék adót fizetni? Ha az osztalékelőleg kifizetéséhez az evás időszakot megelőzően képződött eredménytartalékot is igénybe veszi, hogyan kell az Szja-tv. 66. §-ának (2) bekezdését alkalmazni?