1830 talált állásfoglalás a tulajdonos kifejezésre

Kérdés: A 100%-ban önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság közfeladat-ellátási szerződés keretében a tulajdonostól ún. átengedett önkormányzati feladatot (pl. zöldfelületek kezelése, településtisztaság, útkarbantartás, közterületek díszítése, csapadékvíz elvezetésének karbantartása stb.) lát el. Ezen feladatok végzésére az önkormányzat – mint átengedett feladat után – pénzeszközt ad át a társaságnak. Az önkormányzat az átadott pénzt konkrét tevékenységhez nyújtja, tényleges megrendelés nélkül. Ezt a pénzeszközátadást a társaságnak árbevételként vagy egyéb bevételként kell könyvelnie, és szükséges-e az elvégzett feladatokról számlát kibocsátani az önkormányzat részére? A tevékenység ellátása és elvégzése érdekében külső vállalkozást (erőforrást) vesz igénybe, a beérkező számlák áfája levonásba helyezhető? Adóköteles ellenértéknek minősül-e a meghatározott feladatokért átadott pénzeszköz, ha igen, kell-e számlázni?

Kérdés: Adott egy társaság, amely esetében a telkek évekkel korábban (akár 10-20 évvel korábban) tárgyi eszközként kerültek felvételre a beszerzéskor, minden bizonnyal vezetői döntés függvényében. Az évek során volt néhány telek, amin az elmúlt években valósult meg a beruházás, és volt jó néhány, amin nem, azaz a vétel óta üresen áll. Konkrétan ezen üres telkeket a cég jelenleg tartja, lehet, hogy beruházást fog rajta megvalósítani, de az is lehet, hogy nem. Ilyen esetben az üres telkek vonatkozásában, ismerve a nem tisztázott helyzetet, indokolt-e a tárgyi eszközként való kimutatás? Ha esetleg érkezik rá egy jó ajánlat, és a tulajdonos az értékesítés mellett dönt, át kell-e sorolni ezen telket/telkeket a készletek közé eladás előtt? A társaság fő tevékenysége a saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése.

Kérdés: Egy román-magyar kettős állampolgár egy romániai SRL-ben 50%-os tulajdonos és ügyvezető is. Napi 8 órás munkaviszonyban látja el az ügyvezetői és személyes közreműködői feladatokat. Egy most alakuló magyar kft.-ben is 50%-os tulajdonos lenne és ügyvezető is, plusz személyesen is közreműködne a cég tevékenységében. Mivel a magánszemély már 25 éves magyar szolgálati idővel rendelkezik, és csak 1 éves romániaival, ezért szeretné, hogyha majd Magyarországról kapna egyszer nyugdíjat, ezért itt lenne biztosított onnantól, hogy megalapításra kerül a kft. Ettől a ponttól a fizetését csak a kft.-ből kapná, és csak itt fizetne maga után járulékot. Az SRL-ben ingyenesen végezné tovább a feladatait (az ügyvezetést és a személyes közreműködést), illetve osztalékot venne ki. Jól gondoljuk-e, hogy egyidejűleg csak egy tagállamban lehet biztosított, és hogy a kft.-ben, hogyha társas tagi jogviszony keretén belül lenne alkalmazva, és bemutatná Romániában a magyar szervek által kiállított A1-es igazolást, akkor elvileg nem kellene az SRL-ben utána járulékot fizetni?

Kérdés: Egy kft. a 2026. 04. 22-i határozatában (2025. évi beszámolóval együtt feltöltött) jóváhagyott osztalékról – mely 25 millió volt – lehet-e részben (pl. 15 millió) lemondani a csak magánszemélyekből álló tagoknak, amit természetesen a NAV felé bejelentünk (AVBA), és Taggyűlési Határozatot készítünk hozzá? Vagy csak a teljes összegről lehet lemondani, mert az lett jóváhagyva? Úgy gondolom, hogy lehet részben is lemondaniuk, sőt még nem is kell egységesen, arányosan egyezően lemondaniuk az egyes tagoknak. A lemondott összeg után keletkezik-e bármilyen szja- és szochofizetési kötelezettsége a magánszemélynek (hiszen a cég nem fizet ki most semmit, így nincs miből levonja)? Tudom, hogy illeték nem terheli [Itv. 17. § (1) bekezdése alapján]. Esetleg belép ilyenkor az Szja-tv. 9. § (3) bekezdése, és akkor lesz adó?

Kérdés: Egy meglévő saját kft.-tulajdonú ingatlan megadható-e egy egyéni vállalkozás székhelyének, illetve, ha igen, akkor a kft. (akár csak egy 5 négyzetméteres helyiségről beszélünk, ahol az értékesítendő számítástechnikai alkatrészeket tárolná az ev.) bérbe adhatja-e az ingatlan egy részét az egyéni vállalkozónak ingyenesen, bérleti szerződéssel? Ha igen, elszámolhatja-e a kft. a közüzemi költségek 100%-át továbbra is, ahogyan eddig is tette, vagy négyzetméter-arányosan meg kell osztania? Fel kell-e venni a kft.-nek új tevékenységet (mit?), ha az egyéni vállalkozó bejelentheti a székhelyét az adott címre? Vagy ezt csak székhelyszolgáltatók tehetik meg, erre van külön engedély, hogy egy kft. címén több más cég, egyéni vállalkozó székhelye is be legyen jelentve?

Kérdés: „A” társaság 100%-os tulajdonosa a „B” társaságnak, amely részesedést „A” társaság az adóamnesztia keretében 2024. május 31-ig bejelentett a NAV felé. „A” társaság a 100%-os tulajdonosa továbbá a „C” társaságnak is, amely nem minősül bejelentett részesedésnek. 2026 nyarán a két társaság határozott az egyesüléséről oly módon, hogy a „C” társaság (törzstőke 3 M Ft) beolvad a „B” társaságba (törzstőke 46 M Ft), a beolvadást követően a „B” társaság törzstőkéje 49 M Ft. Amennyiben a jövőben a „B” társaság üzletrésze értékesítésre kerül, akkor továbbra is bejelentett részesedésnek tekinthető a „B” társaság 100%-os üzletrésze? Tekinthető-e a beolvadás az üzletrész értéknövekedésének, amit nem kell bejelenteni, mivel a részesedés mértéke (100%) nem változott? Ha nem, akkor milyen elvek alapján kell megosztani az árfolyamnyereséget?

Kérdés: Társaságunk rendelkezik elektromos autókkal. Milyen megoldások vannak arra, ha a dolgozó otthon tölti fel az autóját? Mennyit és milyen címen lehet/kell téríteni? Hogyan kell ezt adójogi szempontból kezelni? Az alábbiakra gondoltunk:
1. Ha a dolgozó otthon külön mérőórát szereltet fel, ezen tölti a céges autót, a felhasznált elektromos áram díját térítjük. A mérőóra a magánszemély nevén van. Mennyit fizethet a cég? Ez munkaviszonyból származó vagy egyéb jövedelem? Esetleg útnyilvántartás alapján adómentes?
2. Ha bérleti szerződést kötünk a töltő használatára az energiát is beleértve, az önálló tevékenységből származó jövedelem a magánszemélynél?
3. Egyes esetekben okostöltőt tudunk alkalmazni, ami méri az otthon letöltött kW-ot, ennek az árát a cég megtéríti. Ez adómentes költségtérítés vagy munkaviszonyból származó jövedelem?
4. Ha a munkáltató fizeti a dolgozó otthonában a töltőállomás kiépítését, az kezelhető-e úgy, hogy a cég tulajdona? A felhasznált energia költség lesz a cégnél? A magánszemélynél az ingatlanján ez értéknövekedést okoz, ez adóköteles?
5. Az Szja-tv. ezt nevesíti. A tölthető plug-inok esetében a fogyasztási norma 70%-ával, míg tisztán elektromos járművek esetében 3 liter/100 km 95-ös ólmozatlan benzin aktuális NAV-üzemanyagárának az összegével kalkulálhatunk adómentesen. Ha mindig otthon tölti, akkor a megtett km-ek alapján így kalkulálhatunk. De követhető ez, ha időnként a cégnél tölt?

Kérdés: A társaság az osztalékelőleget nem pénzben, hanem ingatlanban szeretné rendelkezésre bocsátani. Az osztalékelőleg is rendezhető nem pénzben megvalósuló formában? Kétségeink főleg az ingatlan vonatkozásában merültek fel, hiszen az osztalékelőleget adott helyzetben vissza kell fizetnie a tulajdonosnak. Időközben az ingatlan átruházása már bejegyzésre került az ingatlan-nyilvántartásban. Helyes megoldás az, ha tulajdonjog-fenntartással kerül átadásra az ingatlan, és az osztalékelőleg osztalékká válásakor alakulna ki a végleges állapot?

Kérdés: A kft. három év futamidőre nyílt végű pénzügyi lízing keretében személyautót lízingelt. A futamidő végén nem élt a vétellel és a vevőkijelölés jogával, a lízingelt eszközt visszaadta a lízingbe adónak, az autót a könyvekből kivezette. A lízingbe adó cég a visszavett eszközt egy harmadik félnek értékesítette, a maradványérték és az eladási ár közötti részt a kft.-nek visszautalta. Kell-e a kft.-nek erről bizonylatot kiállítania (különösen számlát), ha igen, az áfával növelt-e, illetve mi szerepeljen a bizonylaton gazdasági eseményként?

Kérdés: Társaságunknak 3 tulajdonosa van, mindhárom tulajdonos bizalmi vagyonkezelő, ahol magánszemély a vagyonrendelő és a vagyonkezelő is. A tulajdonosi arány 37,5%, 37,5%, 25%. A társasági szerződés tartalmazza az osztalékfizetésre vonatkozóan, hogy a tulajdonosi aránytól el lehet térni. A kérdésem az, hogy az eltérésről a beszámolót elfogadó határozatban kell-e dönteni, és így közzétenni, illetve, ha itt kell dönteni, akkor szükséges-e az eltérés tényét vagy annak lehetőségét rögzíteni, vagy elegendő a tényleges kifizetést megelőzően egy újabb egyhangú határozattal rögzíteni? Ha a beszámolót elfogadó határozatban kell erről rendelkezni, akkor szükséges konkrét arányokat, számokat is meghatározni, nem ér rá később? Ehhez kapcsolódik, hogy amennyiben eltérően történik az osztalékkifizetés a tulajdoni arányokhoz képest, akkor felmerül-e bármilyen közteher, például illetékfizetési kötelezettség? Ebből a szempontból van-e jelentősége annak, hogy a tulajdonosok bizalmi vagyonkezelők, vagy közvetlenül a magánszemélyek? Konkrétan arra gondolok, felmerül-e ajándékozási illeték?