Elszámolt értékvesztés megszüntetése

Kérdés: A társaság vevőinek egy része már 2013-ban nem fizetett. A társaság 2014-ben intézkedett a vételár behajtása érdekében, de mindez a mai napig nem vezetett eredményre. Még büntetőeljárásra is sor került. A társaság a vevőkövetelésekre 100%-ban értékvesztést számolt el, amelynek társaságiadó-vonzatát megfizette. A vevőket 2015-ben és 2018-ban törölték a cégbírósági nyilvántartásból. Volt, amelyiket felszámolás kezdeményezése, illetve végelszámolás elrendelése nélkül, volt, amelyiket felszámolási eljárás keretében töröltek. A felszámolótól és a bíróságtól nem kapott a társaság értesítést. (A követelést be sem jelentette a felszámolónál, hogy a bejelentés díjával ne növelje tovább a veszteséget.) Mivel a felszámolótól nem érkezett értesítés, a követelés a mai napig értékvesztésként szerepel a társaság könyveiben. Mikor kell a könyvekből kivezetni az értékvesztett követelést? Szükséges-e emiatt önellenőrzést elvégezni? Lehet-e 2019-ben az értékvesztés visszaírásával adóalap-csökkentést elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...esetleg végelszámolási eljárás már befejeződött, akkor – általában – már nincs kitől követelni (bizonyos esetekben a volt tulajdonosoktól lehet), tehát a követelést a könyvekből ki kell vezetni (a követelés összegét össze kell vezetni az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 12.

Részjegy tulajdonosa nem lelhető fel

Kérdés: A szolgáltató szövetkezet végelszámolás alatt van. A jegyzett tőke összetevői: szövetkezeti részjegy, befektetői részjegy, átalakított befektetői részjegy. Az átalakított befektetői részjegy néhány tulajdonosa nem lelhető fel. Mi a helyes eljárás a vagyonfelosztás során? Mi legyen az ő vagyonrészükkel? Dönthet-e úgy a szövetkezet, hogy az ő részjegyüket arányosan elosztja a tagok között? Mi ennek az adóvonzata?
Részlet a válaszából: […] ...– csak logikai alapon tudunk választ adni.A kérdező szövetkezetnél is bizonyára van tagnyilvántartás, amelyből minden részjegytulajdonosra vonatkozó adat (így az átalakított befektetői részjegy esetében is) megismerhető. A vagyonfelosztási javaslatban a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 29.

Szövetkezet megszüntetése végelszámolással

Kérdés: A mezőgazdasági szövetkezet 1992-ben alakult. A 2000-es években részleges átalakulással létrejött egy új mezőgazdasági rt. A szövetkezet a mai napig létezik, bár gazdasági tevékenységet nem folytat. A szövetkezet a 2018. 07. 18-i döntés szerint végelszámolással, jogutód nélkül megszűnik. Ez a dátum a végelszámolás kezdő időpontja is. A szövetkezet ingatlanokkal rendelkezik, pénzeszköze minimális. A jegyzett tőkében szerepel üzletrész, ami nevesített vagyonból származik. Ezt hogyan kell kezelni? Annak idején ennek az üzletrésznek a tulajdonosai nem akarták átruházni üzletrészüket sem az állam, sem más számára, így maradt a szövetkezetnél. Van olyan üzletrész, amely hagyatéki eljárásban szerepel. Mivel a szövetkezet csak tárgyi eszközökkel rendelkezik, amelyeket nem tud értékesíteni, van-e arra lehetőség, hogy ezekért az üzletrészekért eszközt adjon cserébe? A vagyonfelosztási javaslatban a tagok eszközt kapnak, van-e annak adózási, esetleg különleges számviteli vonzata? Milyen teendői vannak ezzel kapcsolatosan a szövetkezetnek?
Részlet a válaszából: […] ...K 413, illetve T 413 – K 373, majd a lekötött tartalék megszüntetése: T 414 – K 413.A hagyatéki eljárás csak a szövetkezetiüzletrész-tulajdonos személye szempontjából lényeges, a szövetkezet végelszámolását nem akadályozza.A végelszámolás során a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 29.

Ki nem fizetett, jóváhagyott osztalék

Kérdés: A cég előző években jóváhagyott osztalékot fedezet hiányában nem tudott kifizetni. A tulajdonosok a tárgyévben szeretnék végelszámolással megszüntetni a céget. Milyen módon tehetik ezt meg? Van-e lehetőségük "negatív osztalék" jóváhagyására?
Részlet a válaszából: […] ...jogszabályok nem ismerik. Így a "negatív osztalék" jóváhagyására nincs lehetőség.Mivel a jóváhagyott, ki nem fizetett osztalék a tulajdonosokkal szembeni kötelezettség, azt nem feltétlenül kell megszüntetni, a végelszámolást lezáró vagyonfelosztási javaslatban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 29.

Közös tulajdonú lakás értékesítésének iparűzési adója

Kérdés: A társasházunk közös tulajdonú lakást értékesített. IPA-köteles bevételnek minősül-e a nevezett bevétel, kell-e IPA-t fizetnünk utána? Amennyiben igen, mennyit?
Részlet a válaszából: […] ...a) pontja szerinti nettó árbevétel, de nem minősül nettó árbevételnek a belső szolgáltatásból (a társasházban lévő ingatlanok tulajdonosainak nyújtott szolgáltatásból) származó árbevétel. A társasház közös tulajdonban lévő ingatlanjának értékesítése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 8.

Visszaigényelt áfa megfizetése

Kérdés: A kft.-ben az ügyvezető halála miatt új ügyvezető tulajdonos lesz. A tevékenységet a kft. nem folytatja tovább. A kft.-ben lévő épület után az áfát visszaigényelte, de most a fizetési időszak hátralévő részére jutó áfaösszeget be kell fizetni. Hogyan kell ezt könyvelni? Az áfa átutalásához nincs elegendő pénz. Járható út-e, hogy az új tulajdonos jegyzett tőkét emel, kifizeti a kft. tartozásait, és utána határozza el a végelszámolást?
Részlet a válaszából: […] ...helyezte, visszaigényelte, mert az épületet áfaköteles vállalkozási tevékenysége során kívánta hasznosítani. Az új ügyvezető tulajdonos viszont úgy döntött, hogy a vállalkozási tevékenységet megszünteti, és így az épület a továbbiakban már nem szolgálja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 11.

Licencdíjak elszámolása

Kérdés: Gyermekeknek gyártott termékeink gyártásához licencszerződést kötöttünk a licenctulajdonos céggel. A szerződés 5 évre szól, de meghosszabbítható. A szerződés alapján cégünk jogosult a cég figuráinak a feltüntetésére. E termékeinket elsődlegesen négy célországban értékesítjük. A szerződés ezen tartalmáért előre meghatározott fix díjat fizetünk, amelyet a licenctulajdonos számláz, a szerződés szerinti ütemezés szerint. A szerződés szabályozza, hogy a célországokon kívül értékesítés esetén is számláznak utólagosan – az egyes országok értékesítési volumenéhez igazodóan – licencdíjat. A fenti licencdíjakat hogyan kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy költségként (igénybe vett szolgáltatás díjaként) kell elszámolni. A kérdés így csak az lehet, hogy mikor?A kérdés szerint a négy célországban meghatározott értékesítés esetén évente meghatározott fix díjat fizetnek. Az évente fizetett fix díj...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 11.

Kapcsolt vállalkozás, magánszemély tulajdonos is

Kérdés: X magánszemélynek 60%, Y magánszemélynek pedig 40% tulajdonrésze van A kft.-ben. X magánszemélynek 30%, Y magánszemélynek 20%, A kft.-nek pedig 50% tulajdonrésze van B kft.-ben. B kft. ügyvezetője X magánszemély. B kft.-nek 80%, Z magánszemélynek 20% tulajdonrésze van C kft.-ben. B kft.-nek 90% tulajdonrésze van D zrt.-ben. A D zrt. fennmaradó 10%-át külső társaság birtokolja. B kft.-nek 25%, D zrt.-nek pedig 56% tulajdonrésze van E kft.-ben. A fennmaradó 19% több külső társaság és magánszemély tulajdonában van. X magánszemélynek 75%, X magánszemély gyermekének pedig 25% tulajdonrésze van F kft.-ben. F kft. ügyvezetője X magánszemély. A szavazati jogok egyezőek a tulajdoni aránnyal. A Tao-tv. szerint mely társaságok minősülnek egymással kapcsolt vállalkozásnak? (Például: D zrt. és F kft., vagy A kft. és E kft. kapcsoltak egymással?)
Részlet a válaszából: […] Részesedési (szavazati) arányok, %MEGNEVEZÉS A KFT. B KFT. C KFT. D ZRT. E KFT. F KFT.X MSZ. 60 30 üv. X 75 üv. XY MSZ. 40 20A KFT. 50B KFT. 80 90 25Z MSZ. 20D ZRT. 56X MSZ.GYERMEKE 25A Tao-tv. 4. § 23. pontja, valamint a Ptk. 8:2. §-a alapján "A" kft. kapcsolt vállalkozás "B"...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 11.

Ingatlantömbben végzett rekonstrukciós beruházás

Kérdés: Ügyfélkörünkbe tartozó vállalkozások több hrsz. alatt bejegyzett ingatlantömbben rekonstrukciós beruházást folytatnak. A tulajdonukban lévő ingatlanrészben a bérlők üzlethelyiségeket üzemeltetnek, amelyeket a felújítás miatt át kell költöztetni az ingatlan más tulajdonában lévő részébe (bérleti szerződést kötöttek), majd a bérlők igényei szerint átalakításokat is végeztek a bérbe vett területen. Az átköltöztetés után a beruházók a bérleti díj egy részét továbbszámlázzák a bérlőik felé. A bérelt ingatlanon végzett átalakítások értékét idegen ingatlanon végzett beruházásként kell aktiválni, majd a bérleti szerződés megszűnése után a könyvekből ki kell vezetni? Az üzlethelyiségek átköltöztetése miatt felmerült, nem továbbszámlázott bérleti díj az alapberuházás bekerülési értékét növelő tétel? A bérlők felújítás miatti bevételkiesésének megtérítése része a bekerülési értéknek, vagy költségként, ráfordításként könyvelendő? Az épület közös tulajdonban lévő részein végzett helyreállítási költségek teljes egészében, vagy a tulajdoni hányad arányában számolhatók el a beruházás részeként? Mivel a beruházó cégek beolvadással történő átalakulása 2019. 04. 30-án megtörtént, kérjük, szíveskedjenek kérdéseinkre rövid határidőn belül válaszolni.
Részlet a válaszából: […] ...említenek (bár konkrétan nem nevesítik azt), másrészt nem különítik el a kivitelezést végzők által elvégzendő munkákat azoknak a tulajdonosok könyveiben történő elszámolástól. (Az átköltöztetéssel kapcsolatos többletköltségeknek elsődlegesen a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 11.

Közbenső mérleg készítésének kötelezettsége

Kérdés: A számviteli törvény milyen esetekben írja elő a közbenső mérleg készítésének a kötelezettségét?
Részlet a válaszából: […] ...beszámoló mérlegfordulónapját követően már 6 hónap eltelt.Bár a Ptk. a tőkekivonással történő tőkeleszállítás, illetve a tulajdonos kilépése esetén nem írja elő a közbenső mérleg készítését, a tőkekivonással megvalósuló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 20.
1
35
36
37
171