Ügyvédi iroda tagja egyéni ügyvéd

Kérdés: Két egyszemélyes ügyvédi iroda tagja egyéni ügyvédként folytatná a tevékenységét. Az ügyvédi kamara tájékoztatása szerint ez náluk egy kamarai határozattal "megszűnés nélkül, jogutódlással" megoldható. Az adó és a számvitel területén ezt hogyan kell kezelni? Mindkét iroda kettős könyvvitelt vezet, az egyik az Eva-tv., a másik a Tao-tv. hatálya alá tartozik.
Részlet a válaszából: […] ...válasz előtt a kérdésben hivatkozott egyszerű megoldásra reagálunk. Az ügyvédi irodát meg kell szüntetni ahhoz, hogy tagja egyéni ügyvédként folytathassa a tevékenységét. Az ügyvédi iroda megszüntethető jog­utódlással, illetve jogutód nélkül.Az ügyvédekről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 7.
Kapcsolódó címke:

Osztalék euróban

Kérdés: A 3271. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan kérdezem: az egyszemélyes ügyvédi iroda tagja a 2011. év alapján járó osztaléka egy részét az iroda devizaszámlájáról euróban vette fel. Milyen árfolyamot kell alkalmazni a számvitelben, illetve a 1208-as bevallásban? A számlavezető bank ugyanis "pénztári" árfolyamot (ezen belül ötfélét), "kereskedelmi" árfolyamot (ezen belül háromfélét) jegyez. A 4792. számla egyenlegét az említett árfolyamok közül melyik árfolyamon átszámított összegben kell csökkenteni? A személyi jövedelem­adót a felvétel napján érvényes MNB-árfolyamon kell kiszámítani? Az osztalékot a számvitelben alkalmazott vagy az MNB-árfolyammal kell számolni? Hol keletkezhet árfolyam-különbözet?
Részlet a válaszából: […] ...válasznál abból kell kiindulni, hogy az egyszemélyes ügyvédi iroda egy Magyarországon bejegyzett iroda, amelyik a könyvviteli nyilvántartásait magyar nyelven vezeti, ebből következően részére az osztalékot a magyar számviteli előírások alkalmazásával kell meghatározni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 7.
Kapcsolódó címke:

Ügyvédi iroda kataválasztása

Kérdés: Jelenleg kettős könyvvitelre kötelezett evás ügyvédi iroda 2013-tól át kíván jelentkezni a kata hatálya alá, emiatt irodából egyéni ügyvédi irodává kell "alakulnia". Ez valóban lehet átalakulás? Vagy az ügyvédi irodát meg kell szüntetni, és új egyéni vállalkozást kell alakítani? Az Ügyvédi Kamaránál azt a választ kaptam, hogy az átalakulás már kialakult gyakorlat, a törvényben joghézag van. Az önök véleménye szerint is lehet átalakulás? Ha nem, és új vállalkozást kell elindítani, milyen feladataim vannak?
Részlet a válaszából: […] ...válasz előtt megjegyezzük, az Ügyvédi Kamarának a kérdésben hivatkozott tájékoztatása téves, nem lehet átalakulás, de joghézag sincsen.A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény katára vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 31.

Ügyvédi szolgáltatások számlázása

Kérdés: Nem állítunk ki számlát, amikor az illetéket az ügyfél helyett fizetjük be, de a bizonylat az ügyfél nevére szól. Közvetített szolgáltatásként számlázzuk tovább a nevünkre kiállított bejövő számlát, ha az nem kapcsolódik az ügyvédi szolgáltatáshoz. Amikor az ügyvédi szolgáltatás "járulékos" költségeit számlázzuk az ügyfélnek (tételesen felsorolva), minden tétel felveszi az ügyvédi szolgáltatás áfáját. Helyesen járunk el?
Részlet a válaszából: […] ...válasz röviden az, hogy igen!Amikor az ügyvéd az illetéket az ügyfél helyett fizeti be, az ügyvédnél a befizetett illetéket az ügyféllel szembeni követelésként kell kimutatni, annak a pénzügyi rendezése az ügyféllel való elszámolás keretébe tartozik (az ügyfél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 20.
Kapcsolódó címke:

Társaságból kivont ingatlan illetéke

Kérdés: Az egyik általunk könyvelt kft. végelszámolással szeretné megszüntetni a tevékenységét. 1994-ben alakult meg 4 M Ft törzstőkével, és tőkén felüli apportként az alapító házaspár ingatlana is a cég tulajdonába került, 30 M Ft értékben, amelyet a tőketartalékba helyeztünk. Most, a cég megszűnésekor, a cég vagyonának a felosztásakor az ingatlan visszakerül az eredeti tulajdonoshoz. Kell-e illetéket fizetni, és ha igen, hány százalékot? Az ügyvéd szerint nem kell, mert eredetileg is az alapító tagoké volt az ingatlan.
Részlet a válaszából: […] ...módon az ügyvéd nem tette kijelentése mellé azt ajogszabályi helyet, amely kijelentését alátámasztja. Ennek hiányában azilletékről szóló 1990. évi XCIII. törvény következő előírásai alapján azilletékfizetési kötelezettséget tudjuk visszaigazolni.Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 19.
Kapcsolódó címkék:  

Ügyvédi iroda által elengedett követelés

Kérdés: Az ügyvédi iroda évekkel ezelőtt kölcsönt adott a betéti társaságnak, amelyet egy közösen megfogalmazott okirat keretében elengedett. Az ügyvédi iroda által elengedett kölcsön a bt.-nél illetékköteles?
Részlet a válaszából: […] ...is -útján történő megszerzése.A kérdés megválaszolásához azt kell tisztázni, gazdálkodószervezetnek tekinthető-e az ügyvédi iroda?Erre a kérdésre az illetéktörvény nem ad választ. A válaszhiányában nézzük meg a számviteli törvényt. Az Szt. 3...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 12.

Fizetési meghagyásokkal kapcsolatos díjak elszámolása

Kérdés: A 2009. évi L. törvény szabályozza a fizetési meghagyásokra vonatkozó eljárást. A fizetési meghagyást általában az ügyvédek nyújtják be. A MOKK számlájára kell befizetni az eljárási illetéket, amit az ügyvédi iroda a saját számlájáról utal át. A MOKK a pénz beérkezését követően az ügyvédi iroda részére számlát bocsát ki, mentes az adó alól jelöléssel. A végrehajtási eljárás díját, valamint az ügyvédi díjat az ügyvédi iroda számlázza az ügyfél részére. Az eljárási díj külön tételben, mint adómentes tevékenység, az ügyvédi díj pedig áfás tételként számlázható? A MOKK számláját költségként, a továbbhárított eljárási díjat az ügyvédi iroda bevételeként kell elszámolni? Vagy mint elszámolásra átvett tételt kell kezelnünk?
Részlet a válaszából: […] ...hivatkozott törvény szerint a fizetési meghagyásoseljárás díját a jogosultnak, azaz az ügyfélnek kell megfizetnie. Ezért amikoraz ügyvédi iroda az eljárás díját a MOKK számlájára befizeti, akkor a pénzátutalását az ügyféllel szembeni követelésként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 15.

Kilépett ügyvéd osztalékelőlege

Kérdés: Az evás ügyvédi iroda két tagja év közben osztalékelőleget vett fel. Előzetesen mérleget készítettem, az alapján történt a kifizetés. Júniusban az egyik tag kilépett. Mi legyen a sorsa az előírt osztalékelőlegnek? Hogyan kell kezelni számvitelileg és adózási szempontból?
Részlet a válaszából: […] ...ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény tartalmazza azügyvédi irodákra vonatkozó előírásokat. Ezen előírások között azonban semosztalékról, sem osztalékelőlegről nincs szó. Felmerül a kérdés, hogy azügyvédi irodánál értelmezhető-e az osztalék,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 15.
Kapcsolódó címkék:  

Ügyvédi iroda megszüntetése (eva)

Kérdés: Hogyan szüntethető meg az evás ügyvédi iroda?
Részlet a válaszából: […] ...ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 76. §-atartalmazza az ügyvédi iroda megszűnésére vonatkozó előírásokat. Az iroda azügyvédi irodák névjegyzékéből való törléssel szűnik meg. Ezt megelőzően az evásügyvédi irodának be kell fejeznie az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 3.
Kapcsolódó címkék:  

Ügyvédi iroda osztalékelőlege (eva)

Kérdés: Kötelezően a számviteli törvény hatálya alá tartozó egyszemélyes evás ügyvédi iroda osztalékelőleg kivételéhez kell-e közbenső beszámolót készíteni? Egyik ügyfelem olyan tájékoztatást kapott, amely szerint az egyszemélyes ügyvédi iroda mentesítve van osztalékelőleg fizetése esetén a közbenső beszámoló készítése alól.
Részlet a válaszából: […] ...21. §-ának (1) bekezdése alapján közbenső mérlegetakkor kell készíteni, ha annak készítését jogszabály kötelezően előírja. Azügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény tartalmaz az ügyvédi irodákra vonatkozóelőírásokat. Ezen előírások között azonban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 3.
Kapcsolódó címkék:    
1
8
9
10
17