Ügyvédi iroda kataválasztása

Kérdés: Jelenleg kettős könyvvitelre kötelezett evás ügyvédi iroda 2013-tól át kíván jelentkezni a kata hatálya alá, emiatt irodából egyéni ügyvédi irodává kell "alakulnia". Ez valóban lehet átalakulás? Vagy az ügyvédi irodát meg kell szüntetni, és új egyéni vállalkozást kell alakítani? Az Ügyvédi Kamaránál azt a választ kaptam, hogy az átalakulás már kialakult gyakorlat, a törvényben joghézag van. Az önök véleménye szerint is lehet átalakulás? Ha nem, és új vállalkozást kell elindítani, milyen feladataim vannak?
Részlet a válaszából: […] ...válasz előtt megjegyezzük, az Ügyvédi Kamarának a kérdésben hivatkozott tájékoztatása téves, nem lehet átalakulás, de joghézag sincsen.A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény katára vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 31.

Ügyvédi szolgáltatások számlázása

Kérdés: Nem állítunk ki számlát, amikor az illetéket az ügyfél helyett fizetjük be, de a bizonylat az ügyfél nevére szól. Közvetített szolgáltatásként számlázzuk tovább a nevünkre kiállított bejövő számlát, ha az nem kapcsolódik az ügyvédi szolgáltatáshoz. Amikor az ügyvédi szolgáltatás "járulékos" költségeit számlázzuk az ügyfélnek (tételesen felsorolva), minden tétel felveszi az ügyvédi szolgáltatás áfáját. Helyesen járunk el?
Részlet a válaszából: […] ...válasz röviden az, hogy igen!Amikor az ügyvéd az illetéket az ügyfél helyett fizeti be, az ügyvédnél a befizetett illetéket az ügyféllel szembeni követelésként kell kimutatni, annak a pénzügyi rendezése az ügyféllel való elszámolás keretébe tartozik (az ügyfél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 20.

Társaságból kivont ingatlan illetéke

Kérdés: Az egyik általunk könyvelt kft. végelszámolással szeretné megszüntetni a tevékenységét. 1994-ben alakult meg 4 M Ft törzstőkével, és tőkén felüli apportként az alapító házaspár ingatlana is a cég tulajdonába került, 30 M Ft értékben, amelyet a tőketartalékba helyeztünk. Most, a cég megszűnésekor, a cég vagyonának a felosztásakor az ingatlan visszakerül az eredeti tulajdonoshoz. Kell-e illetéket fizetni, és ha igen, hány százalékot? Az ügyvéd szerint nem kell, mert eredetileg is az alapító tagoké volt az ingatlan.
Részlet a válaszából: […] ...módon az ügyvéd nem tette kijelentése mellé azt ajogszabályi helyet, amely kijelentését alátámasztja. Ennek hiányában azilletékről szóló 1990. évi XCIII. törvény következő előírásai alapján azilletékfizetési kötelezettséget tudjuk visszaigazolni.Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 19.

Ügyvédi iroda által elengedett követelés

Kérdés: Az ügyvédi iroda évekkel ezelőtt kölcsönt adott a betéti társaságnak, amelyet egy közösen megfogalmazott okirat keretében elengedett. Az ügyvédi iroda által elengedett kölcsön a bt.-nél illetékköteles?
Részlet a válaszából: […] ...is -útján történő megszerzése.A kérdés megválaszolásához azt kell tisztázni, gazdálkodószervezetnek tekinthető-e az ügyvédi iroda?Erre a kérdésre az illetéktörvény nem ad választ. A válaszhiányában nézzük meg a számviteli törvényt. Az Szt. 3...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 12.

Fizetési meghagyásokkal kapcsolatos díjak elszámolása

Kérdés: A 2009. évi L. törvény szabályozza a fizetési meghagyásokra vonatkozó eljárást. A fizetési meghagyást általában az ügyvédek nyújtják be. A MOKK számlájára kell befizetni az eljárási illetéket, amit az ügyvédi iroda a saját számlájáról utal át. A MOKK a pénz beérkezését követően az ügyvédi iroda részére számlát bocsát ki, mentes az adó alól jelöléssel. A végrehajtási eljárás díját, valamint az ügyvédi díjat az ügyvédi iroda számlázza az ügyfél részére. Az eljárási díj külön tételben, mint adómentes tevékenység, az ügyvédi díj pedig áfás tételként számlázható? A MOKK számláját költségként, a továbbhárított eljárási díjat az ügyvédi iroda bevételeként kell elszámolni? Vagy mint elszámolásra átvett tételt kell kezelnünk?
Részlet a válaszából: […] ...hivatkozott törvény szerint a fizetési meghagyásoseljárás díját a jogosultnak, azaz az ügyfélnek kell megfizetnie. Ezért amikoraz ügyvédi iroda az eljárás díját a MOKK számlájára befizeti, akkor a pénzátutalását az ügyféllel szembeni követelésként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 15.

Kilépett ügyvéd osztalékelőlege

Kérdés: Az evás ügyvédi iroda két tagja év közben osztalékelőleget vett fel. Előzetesen mérleget készítettem, az alapján történt a kifizetés. Júniusban az egyik tag kilépett. Mi legyen a sorsa az előírt osztalékelőlegnek? Hogyan kell kezelni számvitelileg és adózási szempontból?
Részlet a válaszából: […] ...ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény tartalmazza azügyvédi irodákra vonatkozó előírásokat. Ezen előírások között azonban semosztalékról, sem osztalékelőlegről nincs szó. Felmerül a kérdés, hogy azügyvédi irodánál értelmezhető-e az osztalék,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 15.

Ügyvédi iroda megszüntetése (eva)

Kérdés: Hogyan szüntethető meg az evás ügyvédi iroda?
Részlet a válaszából: […] ...ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 76. §-atartalmazza az ügyvédi iroda megszűnésére vonatkozó előírásokat. Az iroda azügyvédi irodák névjegyzékéből való törléssel szűnik meg. Ezt megelőzően az evásügyvédi irodának be kell fejeznie az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 3.

Ügyvédi iroda osztalékelőlege (eva)

Kérdés: Kötelezően a számviteli törvény hatálya alá tartozó egyszemélyes evás ügyvédi iroda osztalékelőleg kivételéhez kell-e közbenső beszámolót készíteni? Egyik ügyfelem olyan tájékoztatást kapott, amely szerint az egyszemélyes ügyvédi iroda mentesítve van osztalékelőleg fizetése esetén a közbenső beszámoló készítése alól.
Részlet a válaszából: […] ...21. §-ának (1) bekezdése alapján közbenső mérlegetakkor kell készíteni, ha annak készítését jogszabály kötelezően előírja. Azügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény tartalmaz az ügyvédi irodákra vonatkozóelőírásokat. Ezen előírások között azonban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 3.

Alapítási költség az önkormányzatnál

Kérdés: Önkormányzatunk 100%-ban önkormányzati tulajdonú kft.-t alapított. Az alapítás költségét és az ügyvédi díjat hogyan kell könyvelni az önkormányzatnál?
Részlet a válaszából: […]

 

A válasz az, hogy az alapítással kapcsolatos számlázott összeget, az ügyvédi díjat az önkormányzatnál az egyéb dologi kiadások között kell könyvelni.

 

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 8.

Letétkezelés az ügyvédnél

Kérdés: Az ügyvéd letéti számlával rendelkezik. A letéti számlán elhelyezett összeg után a bank meghatározott időszakonként kamatot ír jóvá. Az ügyvédi munkadíj a felgyülemlett kamatok bizonyos része lesz, az ügylet kimenetelétől függően. Ezt a kamatot hova kell könyvelni, kell-e erről számlát kiállítani, utána áfát fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...letétkezelés szabályait az ügyvédi törvény 30. §-atartalmazza. Az ügyvédi törvény alapján az ügyvéd a letevő pénzét őrzi a letétiszerződésben rögzítetteknek megfelelően, könyvelése: T 384, 381 – K 479. Így haa letéti számlán elhelyezett összeg után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 4.
1
8
9
10
16