161 talált cikk az ügyvéd kifejezésre

Kérdés: Leírható-e behajthatatlan követelésként a 2013. évi beszámolóban annak a vevőnek (kft.) a tartozása, amelynek az adószámát még 2012 novemberében az adóhivatal "szankciós jelleggel" törölte? Cégkivonata a cégnyilvántartásban szerepel, a Cégközlönyben eddig a kényszertörlési vagy felszámolási eljárás megindításáról nem jelent meg végzés. A társaság székhelyéről, az ügyvezető lakcíméről a fizetési felszólítások visszajöttek. A cég tulajdonosa is egy kft., amelynek szintén törölték az adószámát "szankciós jelleggel".

Kérdés: Ügyvédi iroda lakást bérel aliroda működtetésére. A bérbeadó olyan magánszemély, akinek az adószámában középen nem 7-es, hanem 1-es van. Így a bérleti díjat – nem számfejtés keretében – teljes összegében átutaljuk. A közüzemi számlák az iroda nevére érkeznek, a közös költséget azonban a bérleti szerződésben foglaltak alapján – számla nélkül – fizeti az iroda. A bérelt lakás egyben az iroda tagjának bejelentett tartózkodási helye is. A fent említett költségek 100%-ban irodai költségként kerülnek elszámolásra. Helyesen járunk el?

Kérdés: Az egyik ügyfelünk olyan számlát működtet, ahová bizonyos ügyfelek (önfoglalkoztatók) utalnak át összegeket annak érdekében, hogy az ügyfelem (könyvelőiroda) onnan utalja a járulékaikat. Előfordul, hogy a könyvelési számlát is erre a számlaszámra teljesítik, de alapjában véve letéti számlaként kezeljük. A kiva számításánál ezt a bank­számlát is figyelembe kell vennünk?

Kérdés: A kft. osztalékelőlegről döntött a tulajdoni hányadok arányában. A közbenső mérleg adatai szerint megfelel a feltételeknek. A kifizetést csak az egyik tulajdonos részére akarják teljesíteni, a többi tulajdonos nem kéri a kifizetést. Az ügyvéd ezt nem ellenzi. Nem értek egyet az ügyvéddel, de nem találok a Gt.-ben egyértelmű tiltást a kifizetés eltérő mértékére vagy nem teljesítésére. Helyes ez az eljárás?

Kérdés: "A" kft. 80%-os tulajdonosa "B" kft.-nek, amelynek a jegyzett tőkéje 500 ezer Ft. "A" kft. 5 millió Ft-tal szeretné ezt megemelni. Történhet-e pénztárból pénztárba a tőkeemelés? Sérti-e az Art. 38. §-ának "készpénzfizetés korlátozását" célzó 1,5 millió forintos határt? Vonatkozik-e rá a készpénzforgalomra vonatkozó bejelentési kötelezettség, illetve a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésével és megakadályozásával kapcsolatos bejelentési szabály? Törvényszerű-e a tőkeemelés, ha 5 hónapban 1-1 millió Ft tőkeemelést hajtanak végre készpénzben?

Kérdés: Ügyfelem eladási célzattal többlakásos épületet építtet. Félkész épületet vásárolt, a befejező munkálatokat generálkivitelező végzi. Ezenkívül műszaki ellenőrzés címén veszünk igénybe külső szolgáltatást. Hogyan kell könyvelni a fenti számlákat, a félkész épület vételárát? Saját termék vagy áru, anyag? Az építésre felvett hitel kamatát és árfolyam-különbözetét rá lehet tenni az ingatlan értékére? Eladáskor miként vonható le a bekerülési érték a helyi adó alapjából? Az értékesítési külön költségeket miként kell könyvelni?

Kérdés: Kft.-nek lehet-e tagja ügyvédi iroda?

Kérdés: Társaságunknál a tőke szerkezete kritikussá vált. 2012. 12. 31-én a saját tőke: -122 498; jegyzett tőke: 10 000; lekötött tartalék: 8005; eredménytartalék: 37 079; a mérleg szerinti eredmény: -177 582 E Ft. A tagi kölcsön: 139 639 E Ft. Ügyvédünk feltételes tőkeleszállítást javasol úgy, hogy a jegyzett tőkét csökkentsük -122 498 E Ft-tal, majd emeljük fel a tagi kölcsön apportálásával 132 498 E Ft-tal, így a jegyzett tőke nem fog változni. Hány közbenső mérleget kell készíteni? (A kérdező a könyvelési tételeket is ismerteti, helytelenül!) Az ügyvéd szerint, mivel a jegyzett tőke nem változik, csak számvitelileg kell a módosításokat elvégezni, és csak a feltételes tőkeleszállításról kell kétszer közleményt kiadni, valamint a taggyűlési határozatokat kell elkészíteni. Megoldható-e az, hogy a teljes tagi kölcsön összegéből a jegyzett tőkét emeljük, vagy egy része tőketartalék lehet? A közbenső mérleget közzé kell tenni? Van-e a tőkekorrekciónak adóvonzata?

Kérdés: A kft. 90%-os tulajdoni hányadú tagja 2012. augusztusban meghalt. A társasági szerződés kizárja a kft. üzletrészének az örökösök általi öröklését. 2012 novemberében a megmaradt tulajdonosok módosították a kft. társasági szerződését azzal, hogy az elhunyt többségi tulajdonos üzletrészét a kft. visszavásárolja, amelyet a tagok 5 év alatt váltanak meg. A hagyatéki eljárás 2013. áprilisban volt, a végzésben, illetve a kapcsolódó ügyvédi okiratban rögzítették, hogy az elhunyt tulajdonos üzletrészét piaci értéken 2013-ban két részletben váltja meg a társaság. Az örökösök az ellenérték megváltására 2012 augusztusától jogosultak. A társasági szerződést a hagyatéki eljárás lefolytatása előtt a többi tulajdonos módosította, még a 2012. évi beszámoló lezárása előtt.

Kérdés: Cégünk megvásárolt egy használt ingatlant, amely – a földhivatali bejegyzés szerint – kivett autószalon, szerviz, udvar. Az ingatlanon átalakítási, felújítási munkákat kell elvégezni, hogy használható legyen gyártási, raktározási, logisztikai tevékenység végzésére. Itt helyezkedne el a központi irányítás is. Gipszkarton falakat kell bontani, áthelyezni, újraépíteni, ajtókat bontani, áthelyezni, padlóburkolatot bontani, újraburkolni, tapétázni, festeni, villamossági, gépészeti munkákat elvégezni. A telephelyet körbe kell keríteni, hulladéktároló szigetet kell kiépíteni, ezt a kivitelező fordított adózással számlázza? Mely munkák minősülnek beruházásnak, melyek karbantartásnak? Jelen esetben a rendeltetésváltoztatás, átalakítás miatt a megvásárolt ingatlanon végzett munkák számlázott értéke után igénybe vehető az adóalap-kedvezmény? A földhivatali átvezetést ügyvéd intézi?