22 találat a megadott ügyvédi iroda tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]nem minősül adózott befektetésnek az osztalék utáni adót kiváltó adó alapját csökkentő tételként elszámolt immateriális jószág és tárgyi eszköz könyv szerinti értékét meghaladó része. Ez azt jelenti például, hogy ha a Katv. hatálya alá áttéréskor az ingatlannak az osztalékadót kiváltó adó alapját csökkentő összege 10 millió forint, a nyitó mérleg szerinti értéke 50 millió forint, akkor ebből 40 millió forint nem minősül adózott befektetésnek.Ha az ingatlant az iroda társaságiadó-alanyként 50 millió forintért értékesíti, akkor az eredmény (és akár az adóalap) nulla.Ugyanakkor - ha feltételezzük, hogy az ingatlan az egyetlen eszköze az irodának, és nincs kötelezettsége - a nyitó mérlegben megjelenített 50 millió forint lesz az iroda saját tőkéje, amelyből a jegyzett tőke az alapító okiratban jegyzett tőkeként meghatározott összeg. Abban az esetben, ha például az iroda jegyzett tőkéje 3 millió forint, amelyet a tag (tagok) teljesített(ek), akkor - a példa szerinti esetben - a jegyzett tőkén felüli saját tőke 47 millió forint. Ha a jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére az iroda tagja (tagjai) osztalékról döntenek, akkor abból a 10 millió forintot meghaladó rész után személyi jövedelemadót (15%) és - a személyenként a minimálbér 24-szeresét meg nem haladó szochoalapig - szociális hozzájárulási adót (15,5%) kell fizetni.Ha az iroda jegyzett tőkéjét 50 százalékra leszállítják, akkor a tagnak (tagoknak) vállalkozásból kivont jövedelme keletkezik, 1,5 millió forint jegyzett-tőke-kivonás és 23,5 millió forint jegyzett tőkén felüli vagyonkivonás címén. A kivont jövedelem ekkor 25 millió forint, a szerzési érték[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]hasznosíthatja, továbbá azt más személy birtokába vagy őrizetébe e törvény eltérő rendelkezése hiányában nem adhatja. Az ügyvéd a letett pénzt lekötheti.Az ügyvéd a pénzt, illetve a dematerializált értékpapírt minden más pénzeszközétől és értékpapírjától elkülönítve, letéti számláján, illetve értékpapírszámláján kezeli (a letevő kérelmére elkülönített alszámlán).Az ügyvéd a letétkezelés céljából átvett pénzt egy - külföldön átvett pénz esetében három - munkanapon belül az ügyvédi letéti számláján helyezi el.A letéti szerződésben az ügyvédi letéti számla, illetve értékpapírszámla vezetőjét és az alszámla számát, illetve a letét őrzésére szolgáló széfszolgáltatás nyújtóját meg kell jelölni.A letéti szerződésben meg kell határozni a letéteményes díjazását, vagy rögzíteni kell a letét ingyenességét.A válaszhoz hosszabban idéztünk az ügyvédi törvényből. (Az új szabályozás több kérdésben eltér a korábbiaktól.)Az ügyvéd a letevő pénzét őrzi a letéti szerződésben rögzítetteknek megfelelően. Az ügyvéd a letétet a letét céljától eltérően nem használhatja, nem hasznosíthatja. Ezen előírás számviteli megfelelője csak az lehet, hogy a letétként őrzésre átvett pénzeszközt a pénzeszközök között, a letétként őrzésre átvett értékpapírokat az értékpapírok között kell nyilvántartásba venni. Az euróban átvett letétre is ezt a szabályt alkalmazva, az euró összegében nem lehet változás, mivel a letét során annak összege nem változhat, függetlenül attól, hogy az ügyvédi iroda milyen devizaárfolyamon könyvel. Az őrzésre átvett letétet az eszközök között kell kimutatni, de ugyanilyen összegben a letétbe helyezővel szembeni kötelezettségek között is szerepeltetni kell. Devizaletét esetén az árfolyam-különbözetet azonos értékben kell megállapítani az eszközökre is, meg a kötelezettségekre is, amelyek így semlegesítik egymást, egyenlegében az eredményt nem érintik. Ebből következően az euróban letétbe helyezett összegek mérlegfordulónapi árfolyamon történő értékelése nem indokolt.A kettős könyvvitel szabályai mellett a letéti őrzésre átvett pénzt az ügyvédi letétszámlán kell elhelyezni, és egyértelműen az ügyféllel szembeni kötelezettségként kell kimutatni, mindaddig, amíg a letétkezelési szerződés szerinti cél be nem következik, illetve az őrzésre átvett pénzt az ügyfél[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]kizárólag szakmai kamara tagjaként folytatható. E rendelkezés a 2017. év során kiegészült, amely szerint a kamarai tagdíjjal esik egy tekintet alá, azaz szintén nem kell jövedelemként figyelembe venni a kifizető által a vele jogviszonyban álló ügyvédi tevékenységet gyakorlótól átvállalt, az ügyvédi kamara felé vagy az ügyvédi kamarai tagságra, nyilvántartásba vételre figyelemmel teljesítendő egyéb fizetési kötelezettséget. Átmeneti rendelkezés alapján[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]iroda székhelye szerint illetékes önkormányzati adóhatóság, a vámhatóság, továbbá a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv - az erre a célra rendszeresített nyomtatványon kiadott - nyilatkozata arról, hogy az iroda adóbevallási és nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatási kötelezettségének eleget tett, adótartozása, jogerős határozatban megállapított adófizetési kötelezettsége és más adók módjára behajtandó közteherfizetési kötelezettsége nincs, az irodánál adóhatósági, vámhatósági eljárás nincs folyamatban, és ellenőrzést, végrehajtást az állami adóhatóság, illetve a vámhatóság nem kezdeményez. Az adóhatósági nyilatkozat beszerzése érdekében a kamarai hatósági eljárás során a kamara megkeresi az adóhatóságot.A hivatkozott jogi előírásokhoz kapcsolódóan tekintsük át a számviteli feladatokat.Az ügyvédi iroda végelszámolással történő megszüntetéséről az iroda taggyűlésének kell határozatot hozni, amelyben rögzíteni kell azt is, hogy mi a végelszámolás kezdő időpontja (ami nem lehet korábbi időpont, mint a határozat kelte), továbbá rögzítendők a végelszámolóként kijelölt személy adatai is (aki a végelszámolás lebonyolításának szabályszerűségéért felelős).A végelszámolás kezdő időpontját az ügyvédi kamarához be kell jelenteni, a kamarai névjegyzékbe be kell jegyezni.A végelszámolás kezdő időpontjával - mint fordulónappal - el kell készíteni a tevékenységet lezáró beszámolót (nem csak a mérleget) a számviteli törvényben leírtak szerint, amelyet 30 napon belül - az ügyvédi irodánál szokásos módon - közzé kell tenni. A tevékenységet lezáró beszámolót úgy kell elkészíteni, mint az üzleti évet lezáró beszámolót. Így a már kifizetett osztalékkal összefüggő személyi jövedelemadót, egészségügyi hozzájárulást az adó- és járulékbevallásban szereplő összegben az adóhatósággal szembeni kötelezettségként kell kimutatni. Ha bérkifizetés is volt, az azzal kapcsolatos költségvetési befizetéseket is hasonló módon kell a mérlegben szerepeltetni.A tevékenységet lezáró beszámolóhoz kapcsolódó bevallásokat is 30 napon belül el kell készíteni és be kell nyújtani.A tevékenységet lezáró beszámoló elkészítése után egyeztetni kell a könyvekben kimutatott kötelezettséget a hitelezőkkel. Sőt a végelszámolás kezdő időpontjával indokolt az ügyvédi iroda hitelezőihez felhívást eljuttatni, hogy igényeiket jelentsék be az ügyvédi iroda végelszámolójának.Ha a végelszámolás időszaka alatt eszközöket értékesítenek, azok elszámolása, az azokkal kapcsolatos áfafizetési kötelezettség bevallása az általános szabályok alkalmazásával történik.Ha az ügyvédi iroda hitelezőinek igénye kielégítésre került, az iroda eszközeit értékesítették, az adóhatósággal szembeni tartozásokat rendezték, kerülhet sor a végelszámolás befejezésére. (Erre a végelszámolás kezdő időpontját követően, legkorábban 90-120 napon belül kerülhet sor!)A végelszámoló a végelszámolás befejezésekor az általa meghatározott nappal - mint mérlegfordulónappal - a végelszámolást lezáró számviteli beszámolót készít. Ezen beszámoló mérlegében értékhelyesbítés és értékelési tartalék, időbeli elhatárolás, céltartalék stb. nem lehet, a forintban lévő pénzeszközökön kívüli egyéb eszközöket, a tagokkal szembeni egyéb kötelezettségen kívüli egyéb kötelezettségeket a végelszámolás befejezésének fordulónapjával piaci értéken kell értékelni, a könyv szerinti és a piaci érték különbözetét pedig az egyéb bevételek, illetve egyéb ráfordítások[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]vagyonátértékelés lehetőségével (nem kötelező), az átvevő (beolvasztó) ügyvédi iroda nem élhet.A vagyonleltár-tervezettel alátámasztott vagyonmérleg-tervezetet az ügyvédi irodák taggyűlése által meghatározott (azonos) mérlegfordulónappal kell elkészíteni. A vagyonmérleg-tervezet oszlopai a beolvadó, illetve az átvevő ügyvédi iroda eszközeit, kötelezettségeit, ezek különbözeteként a saját tőkét tartalmazzák (három oszlopban):- a beolvadónál: könyv szerinti értéken, vagyonátértékelés esetében az átértékelési különbözeteket, az átértékelési különbözettel korrigált értéken;- az átvevőnél (beolvasztónál): könyv szerinti értéken, a középső oszlopban adat nem lehet, a harmadik oszlop adatai az első oszlop adataival megegyeznek.A beolvadással létrejövő ügyvédi iroda (jogutód) vagyonmérleg-tervezetének első oszlopa - a beolvadó és az átvevő (a beolvasztó) ügyvédi irodák szerinti megbontásban és együttesen (legalább három oszlopban) - a beolvadó és az átvevő (beolvasztó) ügyvédi irodák vagyonmérleg-tervezete harmadik oszlopában lévő adatokat tartalmazza külön-külön és együttesen.A beolvadással létrejövő ügyvédi iroda vagyonmérleg-tervezetének második oszlopa (amelyet célszerű több oszlopra megbontani) tartalmazza a számviteli törvényben nevesített különbözeteket. (Ügyvédi irodánál ilyen lehet, ha a beolvadással egyidejűleg új tagok lépnek be, a meglévő tagok tőkét emelnek, a saját tőke elemeinek átrendezése, a beolvadással egyet nem értő kilépő tagok stb.) A harmadik oszlop összevont adatokat tartalmaz. Ebben az oszlopban a saját tőke tételben csak jegyzett tőke, tőketartalék, eredménytartalék, illetve lekötött tartalék szerepelhet, és csak pozitív összegekkel.Ha a beolvadást a kamara az ügyvédi irodák névjegyzékébe bejegyezte, a beolvadó és az átvevő (beolvasztó) ügyvédi irodáknak a beolvadás (a névjegyzékbe való bejegyzés) napjával (mint mérlegfordulónappal), a bejegyzést követő 90 napon belül külön-külön végleges vagyonmérleget és végleges vagyonleltárt kell készíteniük. De végleges vagyonleltárral alátámasztott végleges vagyonmérleget kell készítenie a beolvadással létrejövő (a beolvadás utáni) ügyvédi irodának is.A vagyonmérleg-tervezeteket (legalább három), a végleges vagyonmérlegeket (legalább három) és az azokat alátámasztó vagyonleltárakat (legalább hat) könyvvizsgálóval ellenőriztetni kell akkor is, ha a beolvadást megelőzően egyik ügyvédi irodánál sem volt könyvvizsgálat.A beolvadó ügyvédi iroda ("A") (mint megszűnő jogi személy) a végleges vagyonmérleg, a végleges vagyonleltár elkészítését megelőzően köteles a beolvadás napjával - mint mérlegfordulónappal - a számviteli törvény előírásainak megfelelően számviteli beszámolóját elkészíteni, a mérlegtételek értékelése után az analitikus és a főkönyvi nyilvántartásait lezárni. A beolvadó ügyvédi iroda végleges vagyonmérlege is háromoszlopos, a középső oszlopba akkor kerül adat, ha éltek a vagyonértékelés lehetőségével.Az átvevő (beolvasztó) ügyvédi iroda a végleges vagyonleltárral alátámasztott végleges vagyonmérlegét a folyamatos könyvelés adatai alapján köteles elkészíteni, analitikus és főkönyvi nyilvántartásait nem zárja le, azokat folyamatosan kell a számviteli törvény előírásai szerint vezetnie. A folyamatos könyvelés keretében kell megállapítania a beolvadás napján meglévő eszközök és azok forrásainak az állományát, alkalmazni kell ezen eszközök és források vonatkozásában a mérlegfordulónapi értékelés szabályait, meg kell állapítania a mérleg szerinti eredményt stb. Az így elkészített mérleg lesz az átvevő (a beolvasztó) ügyvédi iroda végleges vagyonmérlegét alátámasztó számviteli törvény szerinti beszámoló mérlege, amelyet a taggyűlés elfogad, amelyet az átalakulás könyvvizsgálójának auditálnia kell.Végleges vagyonmérleget a beolvadással létrejött ügyvédi irodának is kell készítenie a beolvadás napjával, a beolvadás napját követő 90 napon belül. Végleges vagyonleltárral kell alátámasztani és könyvvizsgálóval ellenőriztetni kell.A beolvadással létrejövő ügyvédi iroda végleges vagyonmérlegének- első oszlopa a beolvadó és az átvevő (a beolvasztó) ügyvédi irodák szerinti megbontásban és együttesen (legalább három oszlopban) - tartalmazza a beolvadó és az átvevő (a beolvasztó) ügyvédi irodák végleges vagyonmérlege harmadik oszlopában lévő adatokat külön-külön és együttesen;- második oszlopa a különbözetek oszlopa, amelybe már tényadatokkal kell a vagyont, a vagyon összetételét módosító tételeket beállítani;- harmadik oszlopa az első és második oszlop összevont adatait tartalmazza.Az átvevő (beolvasztó) ügyvédi iroda a folyamatos könyvelés keretében veszi át a beolvadó ügyvédi iroda végleges vagyonmérlege szerinti eszközöket és kötelezettségeket a saját tőke megfelelő elemével szemben, és rendezi a végleges vagyonmérleg különbözetek oszlopában lévő tételeket a beolvadás időpontjával.Mivel a beolvadás esetén a beolvadó ügyvédi iroda szűnik meg, a beolvadó ügyvédi iroda tulajdonosának (tagjainak) a részesedése[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]hatóság előtt megalapozottan hivatkozni nem lehet.Az ügyvédi irodákra vonatkozó szabályokat az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. tv. tartalmazza. E törvény 67. § (1) bekezdése szerint az ügyvédi iroda jogi személy. A Ptk. 3:3. § (2) bekezdése értelmében a jogi személy általános szabályait (és nem a gazdasági társaságokra vonatkozó előírásokat) megfelelően alkalmazni kell az ott nem szabályozott típusú jogi személyre, így a Ptk. 3:4. § (1) bekezdése - mely szerint a jogi személy létrehozásáról a személyek szerződésben, alapító okiratban vagy alapszabályban szabadon rendelkezhetnek, a jogi személy szervezetét és működési szabályait maguk állapíthatják meg - vonatkozik az ügyvédi irodákra is. Az ügyvédi irodák ennek alapján - a hitelezővédelemre, számvitelre, adózásra vonatkozó jogszabályi keretek között - maguk határozhatják meg az osztalékfizetésre vonatkozó[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]történő kifizetések céljából felosztható, és a taggyűlés által felosztani rendelt saját tőkéjéből a törzsbetétek arányában meghatározott összeg (osztalék) illeti meg. A 3:187. § szerint semmis a társasági szerződés olyan kikötése, amely a társaság által teljesített kifizetésekre az e fejezetben foglaltaknál a tagokra nézve kedvezőbb szabályokat állapít meg. Hasonlóan fogalmaz az rt. esetében az új Ptk. 3:262. és 3:265. §-a is.A leírtakból következően az ügyvédi irodánál sem lehet eltérni az ügyvédi irodába bevitt vagyoni hányadtól arányos osztalékkifizetéstől. A megtermelt eredménynek osztalékként történő kifizetése nem egyeztethető össze a Ptk. hivatkozott előírásaival, még akkor sem, ha ezt az ügyvédi iroda tagjai belső szabályozásukban leírták. De ellentétes lenne az Szja-tv. 1. §-ának (10) bekezdésében[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]vezetni minden olyan egyéb szervezet, amelynek a 3. § (1)-(2) bekezdése szerint a számviteli törvényben foglalt előírásokat kell kötelezően alkalmaznia. Így kettős könyvvitelt köteles vezetni az ügyvédi iroda is, ezért nem térhet át az egyszeres könyvvezetésre. A kettős könyvvitel szabályai az Szt. előírásaiból következnek, amelyek kiegészülhetnek az ügyvédi törvényből következő sajátosságokkal (például az ügyvédi letét kezelésével, az ügyvéd által fizetett tételek áthárításával stb.).Az Szt. 151. §-ának (2) bekezdése alapján az ügyvédi iroda a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításával, vezetésével, az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló elkészítésével regisztrált mérlegképes könyvelőt köteles megbízni, ha az éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában - ennek hiányában a tárgyévben várhatóan - a 10 millió forintot meghaladja.A főszabály szerint az ügyvédi irodánál is kötelező a könyvvizsgálat. Akkor nem kötelező az Szt. 155. §-ának (3) bekezdése alapján, ha az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában az éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele nem haladja meg a 300 millió forintot, és ugyanezen két év átlagában az átlagosan[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]átalakuló, az átalakulással létrejövő ügyvédi iroda számviteli feladatai és adózása értelemszerűen megegyezik az Szt., illetve az adótörvények gazdasági társaságok átalakulására vonatkozó előírásai­val.A lényeg, hogy a megszűnő iroda jogutódja nem lehet az egyéni ügyvéd a hivatkozott törvényi előírások alapján.Az ügyvédi törvény 76. §-a tartalmazza az ügyvédi iroda megszűnésére vonatkozó előírásokat. Az iroda az ügyvédi irodák névjegyzékéből való törléssel szűnik meg. Ez többek között akkor következhet be, ha az ügyvédi iroda jogutód nélkül szűnik meg.Az ügyvédi iroda jogutód nélküli megszüntetése történhet végelszámolással, illetve felszámolási eljárás keretében. Ezt megelőzően azonban az evás ügyvédi irodának be kell fejeznie az evás tevékenységét, le kell zárnia az evás tevékenység megszűnésének az Eva-tv. 3. §-ának (1) bekezdése szerinti időponttal a könyvviteli nyilvántartásait, el kell készítenie az Szt. és az Eva-tv. előírásainak megfelelő beszámolóját, az eva- és az egyéb adóbevallásokat stb. A Tao-tv. hatálya alá tartozó ügyvédi irodánál is a[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]adójának (a katának) alanya az egyéni vállalkozó, az egyéni cég, a kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság, közkereseti társaság lehet. Az ügyvédi irodának a kata választásához egyéni vállalkozónak, illetve egyéni cégnek kell lennie. Ehhez viszont meg kell szűnnie, és mint egyéni vállalkozó, egyéni cég jelentkezhet a kata hatálya alá. Az egyéni vállalkozóként, egyéni cégként való működés feltételeit az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szabályozza. Ez elsősorban jogi kérdés!Ha az ügyvédi iroda már egyéni vállalkozó, egyéni cég, ezzel az időponttal - a kata választása esetén - kikerül a számviteli törvény hatálya alól. Természetesen a kikerülés időpontjával el kell készítenie a számviteli beszámolót, le kell[…] részlet vége a válaszból.