Utaztatás "engedményből"

Kérdés: A cég utólag engedményt ad, amelyből utaztatja az engedményt kapó cég által delegáltakat és saját dolgozóit, a fennmaradó összeget átutalja az engedményben részesülő számlájára. Az engedményt kapó cégnek van-e teendője a természetben kapott kedvezménnyel?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 77. §-a (2) bekezdésének f) pontja, illetve 81. §-a(2) bekezdésének f) pontja ad arra lehetőséget, hogy a szerződésen alapuló -konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetvekapcsolódó, nem számlázott – utólag adott-kapott engedmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 17.

Hibás teljesítés elszámolása, áfája

Kérdés: Ügyfelünk hulladék adásvételével, begyűjtésével foglalkozik. A hulladék beszerzésére ügyfeleivel kötött megállapodás szerint: "Amennyiben a megvásárolt hulladék feldolgozása, továbbértékesítése során minőségi kifogás vagy többletköltség jelentkezik, a vevő utólagos árengedményre, a hibás teljesítés miatt árleszállításra, illetve minőségi kötbérre tarthat igényt, amit a felek kölcsönös megegyezése alapján az eladó megtérít a vevőnek." Az engedmény elszámolása időszakonként történik. Ügyfelünk nem a különbözet szerinti adózás szabályai szerint adózik. Helyesen járt-e el, ha az utólag kapott engedményt áfa alapjául nem szolgáló bevételnek tekintette?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy nem járt el helyesen. A kérdésre a választ az Szt. 73. §-ának (2) bekezdésében foglaltak alapozzák meg.A kérdésben foglaltak szerint a minőségi kifogás vagy a többletköltség miatt történik az utólagos árengedmény, az árleszállítás, azaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 15.

A forgalmi visszatérítések elszámolása

Kérdés: A multinacionális cégek különböző címeken – szerződésben rögzítve – ún. forgalmi visszatérítéseket követelnek a beszállítóktól. Ezek egyik része az ún. fix és sávos bonus, amit a forgalom százalékában fizetünk a vevőpartner pénzügyi elszámoló levele alapján. Elszámolása a pénzügyi rendezéssel egyidejűleg történik egyéb ráfordításként. Ezenkívül fizetünk még a vevő számlája alapján reklámköltség-hozzájárulást, listántartási bonust, Merchandiser-hozzájárulást, EDI-bonust stb., amit szintén a forgalom százalékában határoznak meg, s amit költségként számolunk el. Helyesen járunk-e el?
Részlet a válaszából: […] A kérdés első felében leírtak – látszólag – megfelelnek az Szt. előírásainak, bár az elnevezésük megtévesztő lehet. Az Szt. 81. §-a (2) bekezdésének g) pontja alapján: az egyéb ráfordítások között kell elszámolni a szerződésen alapuló – konkrét termékhez,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 18.

Adott-kapott támogatás társaságiadó-jogi megítélése

Kérdés: A kérdések a társasági adó alapjának módosító tételeként figyelembe veendő adott-kapott támogatások fogalmának tisztázására irányulnak, konkrétan a következők szerint: A szerződés szerint az áruértékesítés érdekében felmerülő szolgáltatás, hozzájárulás, amelyet jellemzően az értékesítés százalékában határoznak meg, amelyet vagy számláznak, vagy nem számláznak, a pénzügyi rendezés helyett a számlából levonják, kompenzálják. Helyes-e ezeket utólagos engedménynek kezelni? A fix összegben vagy az éves értékesítés százalékában meghatározott áruháznyitási hozzájárulások adóalapot növelő tételek-e? Az egyéb címen történő hozzájárulások (például akcióban való részvétel, polchozzájárulás, másodlagos kihelyezés) növelik-e az adóalapot? A külföldi szállítók a garanciális csere miatt kiselejtezett és megsemmisített termékekről mínusz előjellel számlát állítanak ki, és az egész összeget vagy annak egy részét megtérítik. Tekinthető-e ez visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatásnak, és ennek alapján csökkenthető-e az adóalap?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, mert számos részlete arra utal, hogy a gyakorlatban a vonatkozó számviteli, adózási szabályokat, esetenként a Ptk. előírásait is figyelmen kívül hagyva fizetnek a vállalkozások egymásnak, és ötletszerűen veszik figyelembe ezeket a kifizetéseket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 3.

Jelentős összegű, forgalommal arányos engedmény

Kérdés: Cégünk negyedévenként – a szerződésben rögzítettek szerint – utólag kap forgalommal arányosan nem számlázott engedményt. Az engedmény a már értékesített szolgáltatásokra vonatkozik. Az így kapott összeg időbelileg elhatárolható-e? Mi a helyzet akkor, ha az összeg nagysága az Szt. alapján jelentősnek, esetleg lényegesnek minősül?
Részlet a válaszából: […] A válaszadást bizonytalanná teszi a pontatlanul feltett kérdés. Jelen esetben is így van, ugyanis nehéz értelmezni a forgalommal arányosan utólag kapott engedmény törvényi tartalma mellett azt, hogy az engedmény a már értékesített szolgáltatásokra vonatkozik.Az Szt. 77. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 21.

Jóváíró számla elszámolása

Kérdés: A szállító által kibocsátott, jóváíró áfás számla, ami utólag adott engedményt tartalmaz, termékenkénti felsorolással, egyéb bevétel vagy elábét csökkentő tétel?
Részlet a válaszából: […] Sem az Áfa-tv., sem az Szt. nem ismeri a jóváíró számlát. A kérdésben leírtak alapján a szállító helyesbítő számlát állított ki (legfeljebb helytelenül) az utólag adott engedményről.A helyesbítő számlán – többek között – szerepeltetni kell:- az eredeti számla...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 24.

Forgalommal arányosan adott engedmény

Kérdés: Kizárólag nagykereskedelmi tevékenységet végző társaság partnereinek szerződésen alapuló forgalommal arányos engedményt (bónuszt) számol el. Az időszakonként megállapított engedményt a pénzügyi teljesítéskor ráfordításként számolja el. Az üzleti év végén pénzügyileg nem rendezett engedményre lehet-e, kell-e – mint jövőbeni kötelezettség – céltartalékot képezni, vagy ilyenkor is a pénzügyi teljesítés a meghatározó?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 81. §-a (2) bekezdésének g) pontja alapján a rövid válasz: az üzleti év végén pénzügyileg nem rendezett engedményt is csak a pénzügyi rendezéssel egyidejűleg (azaz a következő évben) lehet az egyéb ráfordítások között elszámolni.Az Szt. 41. §-ának (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 5.

Utólag adott árengedmény

Kérdés: Az általam könyvvizsgált nagykereskedelmi vállalatnál a bónusz szerződésekben meghatározott mértéke az éves forgalom 2-4 százaléka, tárgyévi eredményre gyakorolt hatása 35-40 százalék. Hogyan adhatok hitelesítő záradékot, ha az adózás előtti eredményt 35-40 százalékkal csökkentő, a tárgyévi árbevételből adott engedmény összegével az eredményt nem csökkentették? Élhet-e a társaság az Szt. 4. §-ának (4) bekezdésében biztosított lehetőséggel, a bónusznak megfelelő nagyságú egyéb ráfordítás passzív időbeli elhatárolásával? Ha igen, az adóhatóság kifogásolhatja-e ezt?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 81. §-a (2) bekezdésének g) pontja szerint: "a szerződésen alapuló konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott utólag adott engedmények szerződés szerinti összegeit a pénzügyi rendezéssel egyidejűleg" kell az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 18.

Forgalommal arányosan utólag kapott engedmény

Kérdés: Az egyéb bevételek között kell az új Szt. 77. §-a (3) bekezdésének c) pontja szerint kimutatni – a szerződésen alapuló, konkrét termékhez, szolgáltatáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott, utólag kapott – engedmények összegeit a pénzügyi rendezéssel egyidejűleg. Ez az előírás ellentétes az összemérés számviteli alapelvvel, a megbízható valós összkép törvényi követelményével. A tárgyévhez kapcsolódó, a mérlegkészítés időpontjáig befolyt utólag kapott engedmény – az előbbiek érdekében – időbelileg elhatárolható?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy az utólag kapott engedmény időbelileg nem határolható el. Ugyanis a forgalommal arányosan kapott engedmény és a termék, a szolgáltatás között, amelyhez az engedmény kapcsolódik, közvetlen kapcsolat nincsen. Így az összemérés számviteli alapelv annál,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 14.

Előre fizetett "bónusz"

Kérdés: Szállító partnerünk – a vele kötött szerződés szerint – bizonyos forgalmi nagyságrend eléréséhez (két évre előre) ún. bónuszt fizet. Az ilyen jellegű engedményt a pénzügyi rendezéskor kell bevételként elszámolni, vagy évekre az elhatárolható? Hogyan kell ezt számlázni? Helyes-e, ha azt áfa nélkül egyszerűen csak átutalja partnerünk a bankszámlára?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben olyan pénzügyileg is rendezett engedmény elszámolására kérnek választ, amikor annak a terméknek a forgalmazása meg sem történt, amelyhez kapcsolódóan az engedményt adják. Az a furcsa és nehezen megmagyarázható helyzet állt elő, hogy a szállító a megrendelések...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 31.
1
4
5
6