Találati lista:
31. cikk / 58 Számlával egy tekintet alá eső okirat könyvelése
Kérdés: Számlával egy tekintet alá eső okiratot cégünk 3 esetben készít: – ha meghiúsult a vásárlás (sztornó), – ha téves áru vagy ár számlázása történt, – ha a vevő nem a számára megfelelő árut vett, vagy problémája van az áruval, és azt mi visszavásároljuk. A számlával egy tekintet alá eső okiraton ugyan nem kell feltüntetni a teljesítés időpontját, de a számlázóprogramunk feltünteti, helyesbítéskor az eredeti vásárlás teljesítési időpontját hozza fel. Problémám a könyvelésnél akkor van, ha az eredeti teljesítési időpont az előző hónapban van. Például, ha a 2008. 07. 10. napi teljesítésű számlát 2008. 08. 15-én módosítom. Az árbevétel módosítását 2008. 07. 10. napjával könyvelem. A vevő a helyesbítő számlát 2008. 08. 19-én veszi kézhez, ezen dátummal könyvelem az áfát (negatív előjelű számlahelyesbítés esetén). Ha pozitív előjelű a számlahelyesbítés, akkor azt az eredeti teljesítés időpontjára könyvelem, az áfát önellenőrzéssel helyesbítem. Helyesen gondolom? Visszavásárlás esetén is így kell eljárnom?
32. cikk / 58 Devizában kiállított számla helyesbítése
Kérdés: Belföldi szállítótól árut vásárolunk, aki a számlát a teljesítéssel egyidejűleg euróban állítja ki. A számla könyvelésénél a teljesítésnapi MNB-árfolyamot alkalmazzuk. A fizetési határidő 30 nap, de ha 10 napon belül kiegyenlítjük a számlát, 2 százalék engedményt kapunk, amelyről a szállító helyesbítő számlát állít ki, hivatkozva az eredeti számlára. Ahány számla határidő előtt kifizetésre kerül, annyi helyesbítő számlát készít euróban. Milyen árfolyamon kell a helyesbítő számlát könyvelni elábéként, levonható áfaként?
33. cikk / 58 Termékben adott engedmény
Kérdés: Társaságunk kereskedelmi partnereinek éves vagy eseti megállapodásban rögzített, megrendelt termék mennyiségéhez kötött, de nem feltétlenül ugyanazon termékben adott engedmény számlázása az alábbiak szerint megfelel-e a törvényi előírásoknak? "A" termék 100 db 300 Ft/db 30 000 Ft + 6 000 áfa = 36 000 Ft "B" termék 500 db 352 Ft/db 176 000 Ft + 35 200 áfa = 211 200 Ft "C" termék 60 db 45 Ft/db 2 700 Ft + 540 áfa = 3 240 Ft "C" termék engedménye -2 700 Ft - 540 áfa = -3 240 Ft Fizetendő: 206 000 Ft 41 200 áfa = 247 200 Ft
34. cikk / 58 Visszatartás a számlában – jóteljesítési garancia
Kérdés: A társaság ipari tornyok telepítésével foglalkozik. A telepítés befejezését, átadását követően számláz, a számlában jóteljesítési garanciát ad 2 évre 5 százalékos mértékkel. A számlát a megrendelő a garanciával csökkentett összegben megtérítette. Lejárt a garanciális idő, és nem fizeti meg a jóteljesítési garancia miatti különbözetet. A garancia lejárata előtt írásbeli észrevételt tett arra vonatkozóan, hogy nincs megelégedve a szolgáltatással, más szolgáltatóval javíttatta ki a használat közben észlelt hibákat. A visszatartott összeg miatti vevőtartozást hogyan kell minősíteni? Lejárt, határidőn túli? Peres eljárást nem vállal a szolgáltató. Ha a cég a leírást választja, az a társaságiadó-alapot növeli?
35. cikk / 58 Tételes minőségi átvétel hiányában a helyesbítés
Kérdés: Társaságunk élelmiszeriparban felhasznált termékek nyomdaipari előállításával foglalkozik. Ezek olyan mennyiségű és kiszerelésű termékek, amelyek tételes minőségi vizsgálata megoldhatatlan. Így a vevőnél a felhasználás során derül ki, ha minőségi hiba vagy mennyiségi hiány van. Ez esetben az utólag adott engedményt az eredeti teljesítés időpontjára vagy a kifogás felmerülésének időpontjára számlázzuk? A reklamáció miatti engedmény elszámolható-e önellenőrzés nélkül?
36. cikk / 58 Különadó alapja utólag adott/kapott engedménynél
Kérdés: Társaságunk szerződésen alapuló – konkrét termékhez, áruhoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott – utólag adott engedményként ad át más társaságnak, illetve visszafizetési kötelezettség nélkül kap pénzeszközt, mely szintén szerződésen alapuló – konkrét termékhez, áruhoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott – utólag kapott engedmény. Ezekkel a tételekkel a társaságiadó-alapot nem kell növelni, illetve csökkenteni, mert a kivételek között szerepel. Kérdés, hogy a különadóalap kimunkálásánál az adózás előtti eredményt növelő tételként kell-e figyelembe venni a fent említett véglegesen átadott pénzeszközt, illetve a csökkentő tételek között vehető-e figyelembe a fent említett, véglegesen átvett pénzeszköz?
37. cikk / 58 Biztosítási díjból utólag adott kedvezmény
Kérdés: Társaságunk vagyonbiztosítási szerződése alapján teljes kármentesség esetén 5 százalék kedvezményt kap utólag a biztosítási díjból. Hogyan könyvelendő a mérlegzárást követően jóváírt összeg? Egyéb bevételként vagy a tárgyévi biztosítási költségeket csökkentő tételként?
38. cikk / 58 Garanciális javítások költségeinek megtérítése
Kérdés: Társaságunknál pénzbeli megtérítés történik garanciális elszámolásra hivatkozással, ahol az anyagok nettó beszerzési árát, előre meghatározott óradíjjal munkadíjat és a nettó anyagár százalékában anyagkezelési díjat küldenek. Ezt a bevételt hogyan kell értelmezni, könyvelni? Értékesítés nettó árbevétele vagy egyéb bevétel? Felfogható-e utólag adott, pénzügyileg rendezett engedménynek?
39. cikk / 58 Támogatások besorolása
Kérdés: Nem látjuk egyértelműnek az adott támogatások számviteli besorolását. Az Szt. 2005. 01. 01-jétől alkalmazandó szabályokhoz kapcsolódó indokolása szerint: "A törvény pontosítja és egyértelművé teszi az előírásokat a tekintetben, hogy a visszafizetési kötelezettség nélkül kapott, illetve adott támogatást, véglegesen átvett-átadott pénzeszközt mikor kell az egyéb bevételek, illetve az egyéb ráfordítások között, mikor kell a rendkívüli bevételek, illetve a rendkívüli ráfordítások között elszámolni, és ez utóbbiak esetében mikor kell azokat időbelileg elhatárolni." Mi azonban nem látunk egyértelmű helyzetet. Nem kapunk arra iránymutatást, hogy egy támogatást minek a mentén kell megítélni. Egy olyan támogatás, amelyet a vállalkozás egy közhasznú alapítványnak működése során először és utoljára ad, az a rendkívüli ráfordítások fogalmának legalább annyira megfelel, mint az egyéb ráfordítások fogalmának (az az értékesítés nettó árbevételéhez se közvetlenül, se közvetetten nem kapcsolódik). Véleményünk szerint a jogalkotó nem rendezte a kérdést, holott a kiegészítő mellékletben történő bemutatás szempontjából nem mindegy, hogy egyéb ráfordítás, illetve rendkívüli ráfordítás.
40. cikk / 58 Céltartalékképzés az utólag adott engedményre
Kérdés: Társaságunk termékértékesítéssel foglalkozik, ahol az utólag adott engedmény tárgyévi eredményre gyakorolt hatása jelentős, éves szinten összességében 25 százalék. Az utólag adott engedményeknek a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezett összegét – az Szt. 81. §-a alapján – tárgyévi ráfordításként számoltuk el. Ebből következően a mérlegkészítés időpontját követően pénzügyileg rendezett engedmények értékét a tárgyévet követő év eredményében vesszük figyelembe, arra céltartalékot nem képezünk. Könyvvizsgálónk a fenti gyakorlatunkat megkifogásolta, és céltartalékképzést írt elő az Szt. 41. §-a (1) bekezdésének előírása alapján, hivatkozva egy másik szaklapban a 17/2004. és a 101/2003. számviteli kérdésekre adott válaszokra.
