Iparűzési adó – nem volt árbevétel

Kérdés: Egy kft. (amely egyébként szaktanácsadással foglalkozik) 2025. éve úgy alakult, hogy egyáltalán nem volt árbevétele (a tag a munkaviszonya mellett viszi a vállalkozását). A 2025. évre beadott helyi iparűzésiadó-bevallásában a kft. 2026. évre az egyszerűsített adóalap megállapítását választotta. Adóelőlegként a bevallásban 2026. 05. 31-ig 50.000 Ft-ot adtunk meg, vélelmezve, hogy az első sávban fog maradni. Ugyanakkor az ügyvezető jelezte, hogy most kötött szerződést egy bankkal, és várhatóan 30 millió Ft nettó árbevétel várható. Kérdésem az, hogy ha már most tudható, hogy nem fog megfelelni az egyszerűsített adóalap megállapítása szerint adózásnak, hanem az általános szabályok szerint kell majd megállapítania azt, akkor kell-e szeptemberben előleget fizetni (kiegészíteni), vagy majd a 2026. évről szóló bevallásában fogja az általános szabályok szerint vallani, és az adóját kiegészíteni 2027. 05. 31-ig?
Részlet a válaszából: […] A Htv. 39/A. §-a az ún. Htv. szerinti kisvállalkozók (azon vállalkozók, akiknek az adóévben a bevétele nem haladja meg a 25 millió forintot, kiskereskedelmi tevékenységet végző átalányadózó esetében a 120 millió forintot) esetében lehetővé teszi, hogy a székhelyre és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 28.

Alapított alapítvány kimutatása a mérlegben

Kérdés: A zrt. 2009-ben egy esélyegyenlőségi alapítványt alapított. Alapítói vagyonként készpénzt és az általa egy évvel korábban visszavásárolt részvényeit juttatta az alapítványnak. A zrt. az alapítvány alapító vagyonát a befektetett pénzügyi eszközök között tartotta nyilván. A részvények névértéke a zrt. és az alapítvány beszámolójában egyaránt a befektetett pénzügyi eszközök között szerepelt. Főkönyvelő- és könyvvizsgálóváltás kapcsán megállapítottuk, hogy az alapítványnak juttatott alapítói vagyont egyéb ráfordításként kellett volna kimutatni az alapítás évében. Amennyiben egyéb ráfordításként kellett volna elszámolni, a zrt. háromoszlopos 2025. évi beszámolójában kívánjuk javítani a hibát. Mivel 2009. évben történt a vagyonjuttatás, úgy gondoljuk, hogy elévülés miatt nem kell a társaságiadó-bevallást önellenőrizni. Kérjük szíves állásfoglalásukat arra vonatkozóan, hogy jól gondoltuk-e, hogy egyéb ráfordításként kellett volna elszámolni a vagyonjuttatást, valamint jól értelmezzük-e az adózási szabályokat, azaz elévülés miatt nem kell társaságiadó-bevallást önellenőrizni? Amennyiben önellenőrzésre lenne szükség, a juttatott részvény értékével növelni kell a társasági adó alapját?
Részlet a válaszából: […] A 2009–2021. évi beszámolóban az alapítvány alapítója az induló vagyonként átadott eszközöket nem mutathatta ki befektetésként, azt egyéb ráfordításként kellett elszámolni az Szt. 81. § (2) bekezdés c) pontja szerint. A befektetésként történő kimutatásra első...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 28.

Formaváltással történő átalakulás

Kérdés: A gazdasági társaság átalakulása során (társaságiforma-váltás történik, kft.-ből zrt.-vé) a jogutód részvénytársaság alakulásának a napja a bejegyzési kérelemben 2027. 01. 01. lesz. (Az átalakulás bejegyzési kérelme 2026. november első felében kerül a Cégbíróságra benyújtásra.) Mindezek alapján, kérem, határozzák meg a következő dátumokat:
– a jogelőd társaság záró beszámolójának fordulónapja;
– a végleges átalakulási vagyonleltár és vagyonmérleg fordulónapja;
– a jogelőd társaság megszűnésének napja;
– a jogelőd társaság záró beszámolója közzétételének határideje;
– a végleges átalakulási vagyonleltár és vagyonmérleg közzétételének határideje.
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt a következőkre hívjuk fel a figyelmet. A kérdés szerinti átalakulás során nem beszélhetünk társaság alakulásáról, mivel az új társaság az átalakulás napjával jön létre. Ezért a cégbírósági kérelemben nem az alakulás napját, hanem az átalakulás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 28.

Támogatási előleget meddig kell kimutatni?

Kérdés: Sportegyesületünk egyéb szervezetként rendszeresen igényel támogatásokat sportesemények költségeinek fedezetére, melyet továbbutal az eseményt ténylegesen megszervező, lebonyolító szervezetnek. A 479/2016. Korm. rendelet 13. § (5) bekezdése alapján az ilyen típusú támogatás az egyesületnél továbbutalási célúnak minősül. A továbbutalási céllal kapott támogatást a 13. § (4) bekezdése értelmében az egyesület egyéb bevételként, a továbbutalást egyéb ráfordításként mutatja ki. Jól gondoljuk, hogy amennyiben támogatási előleg folyósítása történik, azt továbbra is az általános előírások szerint kötelezettségként, illetve ennek tovább utalását követelésként kell kimutatni, amíg az elszámolás elfogadásáról nem áll rendelkezésre az igazolás? Az eredménysemleges kimutatás ilyenformán megvalósul, az egyéb bevétel és ráfordítás kimutatása pedig az elfogadó igazolás rendelkezésre állásának évében történne meg.
Részlet a válaszából: […] A kapott támogatási előleget – a számviteli törvény 42. § (1) bekezdésének az előírása alapján – kötelezettségként kell kimutatni mindaddig, míg el nem számolnak az előleggel (azaz a számlákkal való elszámolást az előleg terhére elfogadják). A továbbutalt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 14.
Kapcsolódó címke:

Kiemelt első bérleti díj elszámolása

Kérdés: A részvénytársaság személygépjárművek bérbeadásával foglalkozik. A bérleti szerződésekben szerepel szerződéskötési díj, kiemelt első bérleti díj, valamint a bérlet időszakára fizetendő havi bérleti díj. A szerződéskötési díj, valamint a kiemelt első bérleti díj összege a bérlőnek semmilyen körülmények között nem jár vissza, az a bérbeadónál marad. A szerződéskötési díj, valamint a kiemelt első bérleti díj számviteli elszámolásának mi a helyes megoldása?
– A szerződéskötés évének bevételeként kell elszámolni,
– az összemérés és időbeli elhatárolás számviteli alapelvét figyelembe véve a bérleti időszakra elosztva kell ezen díjakat figyelembe venni?
Lehetséges-e eltérően kezelni a szerződéskötési díjat, valamint a kiemelt első bérleti díjat úgy, hogy a szerződéskötési díj teljes összege bevétele a szerződéskötés üzleti évének?
Részlet a válaszából: […] Az utolsó kérdésben van a jó válasz azzal, hogy csak a szerződéskötés üzleti évének az árbevételeként szabad a szerződéskötési díj teljes összegét elszámolni, a szerződéskötés időpontjával, mivel szolgáltatási tevékenység ellenértékének tekintendő a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 14.

Pályázat benyújtásával kapcsolatos költségek elszámolása

Kérdés: Építőipari generálkivitelező cég bizonyos esetekben pályázatok útján megnyert munkákat végez a megrendelő felé. A pályázat benyújtásával kapcsolatban merülnek fel költségek, pl. bérköltség, szakértői vélemények stb. Ezek megfelelő 5. számlára kerülnek könyvelésre. Szükséges-e ezeket a költségeket elhatárolni, készletre venni stb. abban az esetben, ha ezek 2025. évben merültek fel, és a pályázat sikerességéről történő értesülés és a megrendelővel történő szerződéskötés a mérlegkészítés időszakában történik (2026-ban)?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy nem! Azért nem, mert a kérdés szerinti pályázatok nem a kivitelező cég által kezdeményezett eszközbeszerzéshez kapcsolódnak. A kérdésből az következik, hogy a kivitelező cég a pályázatokat a megrendelő javára szolgáló beszerzések kapcsán nyújtja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 14.
Kapcsolódó címke:

Ipari kutatás lehet befejezetlen K+F?

Kérdés: Egy kft. az üzleti éven átnyúló K+F-tevékenységet végez. A tevékenység megoszlik ipari kutatásra és kísérleti fejlesztésre. Jól gondoljuk-e, hogy a számviteli tv. nem ad lehetőséget év végén az ipari kutatás esetén befejezetlen K+F-ként történő aktiválásra, és azt kizárólag a kísérleti fejlesztésre engedi meg?
Részlet a válaszából: […] A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 25. §-ának (4) és (5) bekezdése tartalmazza a kísérleti fejlesztési költségek immateriális javak közötti aktiválásának a feltételeit. A kísérleti fejlesztési költségek aktiválása nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 14.
Kapcsolódó címkék:  

Zrt. februártól nonprofit zrt.-ként működik

Kérdés: A zrt. 2026. február hónaptól nonprofit zrt.-ként működik, ez a cégbíróságon is bejegyzésre került. A 2025. évi beszámolót és a kapcsolódó dokumentumokat (mérlegsoros leltárak, nyilatkozatok stb.) milyen néven kell elkészíteniük, melyik szerepelhet ezeken?
Részlet a válaszából: […] Természetesen a zrt., mivel a 2025. év egészéről kell az éves beszámolót elkészíteni, és a 2025. üzleti évben a társaság zrt.-ként működött. A zrt.-nek kell a 2025. évi beszámolót és a kapcsolódó dokumentumokat elkészítenie, a zrt. képviseletére jogosult személynek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 14.
Kapcsolódó címke:

Egészségbiztosítási alapból finanszírozott ellátás

Kérdés: Egy fogorvosi járóbeteg-szakellátással foglalkozó gazdasági társaság egészségbiztosítási alapból finanszírozott ellátást is végez. A társaság a NEAK-tól havi elszámolás keretében többféle jogcímen részesül támogatásban, illetve finanszírozásban. Abban szeretnénk a segítségüket kérni, hogy a különböző jogcímen kapott összegeket a számviteli elszámolás során egyéb bevételként vagy az értékesítés nettó árbevételeként szükséges-e kimutatni. Kérjük szíves állásfoglalásukat arra vonatkozóan is, hogy milyen elv alapján történik az egyes jogcímek besorolása.
A NEAK-tól az alábbi jogcímeken érkeznek bevételek:
– praxistámogatás,
– szakdolgozói bértámogatás,
– fogorvosi szakellátás finanszírozása,
– szakellátás teljesítménydíja,
– jogviszony-ellenőrzési díj,
– rezsitámogatás,
– vények alapján elszámolt NEAK-térítés.
Részlet a válaszából: […] A fogorvosi szolgáltatók Egészségbiztosítási Alapból (NEAK-ból) történő finanszírozásának szabályairól az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet (a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 30.

Felszámolásnál a hitelezők kártalanítása

Kérdés: A 2025. év vége felé több kormányrendelet is megjelent, különféle cégek felszámolása kapcsán az érintettek kártalanításáról. A rendeletek szerint a kártalanítás támogatás formájában valósul meg, a követelésekről beadott támogatási kérelem alapján. A támogatási kérelmeket jellemzően mérlegkészítés előtt, január-február-március hónapokban lehetett beadni, szerepeltetni lehet benne a vevőkövetelést, az annak behajtása érdekében felmerült költségeket, valamint a késedelmi kamatot is. A támogatások jóváhagyásáról szóló határozat mérlegkészítés után történhet, azok ellenőrzése és a kiutalás pedig még ezt követi. Kérdésként merül fel, hogy ezen támogatások számviteli kezelése hogyan helyes? A kormányrendelet 2025. évi, a támogatás benyújtásra került esetünkben a mérlegkészítés előtt, de elfogadás és kiutalás csak a mérlegkészítés után van. A számviteli törvény alapján a jogszabály vagy támogatási szerződés alapján járó, a mérlegkészítésig ismertté vált, és valószínűsíthetően meg is valósuló támogatások elhatárolhatók a 2025. évre, ellensúlyozandó a 2025. évi költségeket, ráfordításokat. Ugyanakkor fenti speciális esetben az igényelt támogatás késedelmi kamatot is tartalmaz, mely alapesetben csak pénzbefolyással egyidejűleg számolható el bevételként (vagy ha a mérlegkészítésig befolyik, akkor elhatárolható). Ezen támogatás nem folyik be a mérlegkészítésig – így melyik az erősebb szabály? Mindegy, milyen oka van a támogatásnak, ha megfelel a feltételeknek, akkor elhatárolható egyéb bevételként a támogatás összege a 2025. évre, vagy mivel részben késedelmi kamat az alapja, ezért csak részben határolható vissza a 2025. évre?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben hivatkozott jogszabályok a hitelezők kártalanításáról (kárrendezéséről) szólnak, így a számviteli elszámolás is ezen alapul, függetlenül attól, hogy uniós előírások alapján ez a kártalanítás támogatásnak minősül, és támogatási okiratot is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 30.
Kapcsolódó címkék:  
1
2
3
114