Teendők bankcsőd esetén

Kérdés: Kérem tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy adott bank csődje esetén milyen kontírozási lépések szükségesek a meg nem térített és a megtérített rész vonatkozásában!
Részlet a válaszából: […] A válasz a felszámolási eljáráshoz kapcsolódó általános számviteli szabályokból következik. Mivel a cég a bank felszámolásának kezdetétől nem rendelkezik szabadon a bankszámlája felett, az elszámolási betétszámlát ettől az időponttól kezdődően meg kell szüntetni, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 29.

Késve kapott számlák

Kérdés: Multinacionális vállalat lévén gyakran előfordul olyan eset, hogy egy-egy számlát késve kapunk meg. A helyi gyakorlat szerint az volt a folyamat, hogy az adott számlát adott hónapra könyveltük, a számla kelte az, ami a számlán is fel van tüntetve, és a fizetési határidő szintén. Ez azonban azt okozza, hogy a 30 napon túli (esetlegesen még több) lejárt tartozás kategóriába kerülnek, ami nem egészen a valós képet mutatja. Mi a helyes eljárás ilyen esetben? Ha arra a napra könyveljük a fizetési határidőt, amikor a tényleges könyvelés történik, vagy pedig a számlán eredetileg szereplő fizetési határidő?
Részlet a válaszából: […] A bizonylati elv és a bizonylati fegyelem követelménye, hogy minden gazdasági eseményről, így a beszerzésről is, bizonylatot kell kiállítani. Ilyen bizonylat a késve kapott számla is. Az Szt. 165. §-a (3) bekezdésének b) pontja szerint a nem pénzeszközöket érintő (egyéb)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 29.

Kettős állampolgár befektetéseinek adózása

Kérdés: Kettős állampolgár vagyok, állandó életterem az Egyesült Királyság. Magyarországon egy eurós és egy forintos betéti számlám van. A bankomtól kaptam egy levelet, amelyben arra szólítanak fel, hogy "... tekintse át az adott országban benyújtott adóbevallásait ezen jövedelmeivel, illetve pénzügyi vagyonával kapcsolatosan!". Mindezt a CRS-egyezmény alapozná meg, mert a számláim adatait kötik a brit adóhatósággal. Hazai számláimon tranzakciókat nem végzek, csak betéti számlám van, maximum az azon képződő elhanyagolható kamat lehetne az éves profitom, de az sincs jóváírva. Ugyanakkor korábban - az itthon adózott jövedelmemből - átutaltam a kinti számlámra 9000 eurót, amivel ott a digitális pénzpiacon befektettem, kereskedtem. Most vissza fogom utalni ezt a tőkét. A brit tevékenység hozamát az Egyesült Királyságban leadóztam. Önök szerint van-e mit jelentenem a brit hatóság felé, illetve a visszautalt tőke e szempontból hogyan veszi sorsát?
Részlet a válaszából: […] Válaszunkat kettébontottuk: elsőként ismertetjük a vonatkozó adózási szabályokat, majd a bejelentéssel kapcsolatos tudnivalókat.Adózási szabályok:Mivel nem ismertek az ügyletek pontos részletei, így adózási szempontból az alábbiak állapíthatóak meg általánosságban. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 29.

Több évre szóló megbízási szerződés bérszámfejtése, könyvelése

Kérdés: Kifizető megbízási szerződést kötött 2 évre szólóan egy magánszeméllyel. A megállapodás szerint a kifizetés a szerződés lejáratakor egy összegben történik, ami 2022-ben van. A könyvelés és a bérszámfejtés 2022-ben szerzett tudomást a megbízási szerződés létezéséről. Szabályos-e a több évet érintő megbízási szerződés megkötése? A számfejtés 2022-ben, a kifizetéskor történik, kell-e az elhatárolás miatt társaságiadó-bevallást önellenőrizni vagy beszámolót javítani? Havi 60 órát meghaladó munkavégzés történt a megbízott részéről. A statisztikai létszámba bele kellett volna számítani az előző években is a megbízott személyét, vagy csak a kifizetéskor?
Részlet a válaszából: […] Nincs jogi akadálya annak, hogy több évre szóló megbízási szerződést kössön a megbízó a megbízottal, ha a teljesítés is több évre szól. Függetlenül attól, hogy a számfejtés 2022-ben, a kifizetéskor történik, az egyes éveket érintő költségeket számviteli szempontól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 29.

Zsaluzási elemek felújítása

Kérdés: Az építőipari társaság a korábbi üzleti években a zsaluzáshoz használt fa- és fémelemeket (ún. zsalurendszert) a beszerzéskor úgy ítélte meg, hogy a vállalkozási tevékenységét legfeljebb egy évig szolgálják. Ezért a használatbavételkor anyagköltségként elszámolta. Jelenleg ezen eszközökre vonatkozóan mennyiségi kimutatással rendelkezik, amely biztosítja a projektről projektre történő mozgatását (nyomon követését). A jelenlegi piaci helyzet miatt (zsaluanyagok áremelkedése) úgy döntött, hogy külső céggel ezen eszközöket felújíttatja, amely biztosítja az eszközök korszerűsítését, valamint az eredeti állagának helyreállítását, így több éven keresztül újra használhatja a termelésben. A felújítást követően hogyan változik ezen eszközök számviteli besorolása? A felújítást követően van-e lehetőség (ha van, milyen) ezen zsalurendszer tárgyi eszközként való kezelésére?
Részlet a válaszából: […] Nyilvánvaló, számviteli-politikai döntés kell ahhoz, hogy az építőipari társaságnál a zsalurendszer elemeit a használatbavételkor azonnal (egy összegben) az Szt. 28. §-a (3) bekezdésének a) pontjára hivatkozással költségként elszámolja, illetve a 23. §-ának (4)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Mérlegkészítés időpontja

Kérdés: Mit kell érteni az Szt. 3. §-a (6) bekezdésének 1. pontja szerinti "mérlegkészítés időpontja" alatt? A fogalomhoz szeretnék kérni gyakorlati megközelítést. Ha nekem a számviteli politikában 03. 31. a mérlegkészítés időpontja, ez mit jelent? 03. 31-ig befogadhatom a beszámoló készítéséhez a bizonylatokat, dokumentumokat, vagy 03. 31. az a dátum, ameddig a beszámolónak el kell készülnie?
Részlet a válaszából: […] A számviteli törvény szerint a mérlegkészítés időpontja: a mérleg egyes tételeihez kapcsolódóan meghatározott azon - az üzleti év mérlegfordulónapját követő - időpont, amely időpontig a megbízható és valós vagyoni helyzet bemutatásához szükséges értékelési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 11.

Adóhatóság által megállapított le nem vonható áfa

Kérdés: Átfogó ellenőrzés során le nem vonható áfát állapított meg az adóhatóság: a szolgáltatás nyújtójának nem voltak bejelentett alkalmazottai, nem voltak eszközei a feladat ellátásához, és mi nem jártunk el kellő körültekintéssel ezek feltárásában. A le nem vonható áfát, ami karbantartási szolgáltatáshoz kapcsolódott, igénybe vett szolgáltatásként vagy egyéb ráfordításként kell könyvelnünk 2022-ben, tekintettel arra, hogy a hiba+hibahatás összege nem jelentős?
Részlet a válaszából: […] A kérdező cég az előzetesen felszámított áfát levonásba helyezte, mert a szolgáltatást adóköteles tevékenységéhez vette igénybe. Így az Áfa-tv. előírásai szerint járt el. Az adóhatóság az átfogó ellenőrzés során valójában azt állapította meg, hogy az adólevonási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 11.

Veszteségelhatárolás utolsó éve

Kérdés: Társaságunknak 2004-2014 között keletkezett elhatárolt veszteségei vannak. Mivel az üzleti évünk február 01-től január végéig tart, milyen módon érvényes ránk a 2030-as határidő? Az utolsó felhasználási lehetőség a 2029. gazdasági évre 2030. 01. 31-én, vagy a 2030. gazdasági évre (amely 2030-ban kezdődik) 2031. 01. 31-én?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre egyértelmű választ ad a Tao-tv. 29/A. §-ának (6) bekezdése:"A 2014-ben kezdődő adóév utolsó napjáig keletkezett és az adóalapnál még nem érvényesített elhatárolt veszteséget az adózó a 2014. december 31-én hatályos előírások szerint írhatja le azzal,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 11.

Árbevétel-elhatárolás árfolyama

Kérdés: Társaságunk szoftver-előfizetést értékesít online alkalmazásbolton keresztül. A szolgáltató havonta utalja az aktuális bevételeket a hónap utolsó napján. Mivel adott elszámolási időszak alatt többször különböző előfizetési periódusra vonatkozóan kapjuk meg egy összegben az ellenértéket (jellemzően különböző időpontban induló 1-2 éves előfizetések), nincs egy teljesítési dátum, ami igaz lenne az összes tételre. Helyesen járunk el, ha a tárgyhó végi árfolyamon könyveljük az árbevételt?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírt gyakorlat nem tekinthető szabályosnak.A bizonylati elv és a bizonylati fegyelem követelménye, hogy a szoftver-előfizetés értékesítéséről számlát kell kiállítani (de ez az Áfa-tv. előírásaiból is következik), a számlán pedig fel kell tüntetni a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 11.

Kötelező-e a megosztási módszer alkalmazása? (Htv.)

Kérdés: Társaságunk a helyiadó-törvény által, az építőipari tevékenységet folytató vállalkozóknak lehetővé tett adóalap-megosztási módszertan alapján határozta meg iparűzési adóját a 2021-es üzleti évre (Htv. melléklet 2.3. pontja szerinti megosztás). Vállalkozási szintű adóalapunk meghaladta a 100 millió forintot. A vállalkozási adóalap azon 50%-a esetében, ahol a törvény szerint "az adóalap 50%-át a székhelye és az 52. § 31. pontja a)-d) alpontja szerinti telephely(ek) szerinti települések között az 1.1. vagy a 2.1. pont szerinti megosztási módszer alkalmazásával kell megosztani", kötelező-e alkalmaznunk a 100 millió forint feletti adóalap miatt a 2.1 pont szerinti komplex megosztási módszertant, vagy ebben az esetben ez csak egy módszertani választási lehetőség, és alkalmazhatjuk a személyi jellegű ráfordításarányos megosztást? Véleményünk szerint a 2.3. pont első mondatának azon része, mely szerint "...döntésétől függően, az 1.1., 1.2., 2.1. pontokban foglaltaktól eltérően" valójában lehetőséget ad arra, hogy az adóalap nagyságától függetlenül, a vállalkozás sajátosságainak leginkább megfelelően, vagy a személyi jellegű ráfordítások, vagy a komplex módszertan alapján osszuk meg az adóalap 50%-át.
Kötelező-e tehát véleményük szerint a komplex megosztás módszer a vázolt esetben, és ha nem, milyen szakmai érveléssel lehet ezt alátámasztani?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett meglátással egyetértünk. A Htv. mellékletének 2.3. pontja - speciális szabályként - lerontja a Htv. melléklete 2.1. pontjában foglalt azon rendelkezést, miszerint ha a vállalkozó előző adóévi adóalapja 100 millió forint felett volt, csak a Htv. 2.1....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 14.
1
2
3
98