Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

8 találat a megadott üzleti év tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Javadalmazási politikát alátámasztó beszámoló

Kérdés: A javadalmazási politika a zrt. gazdasági teljesítményének mérésére az értékesítés nettó árbevételének és EBITDA mutatónak az értékelési időszakban bekövetkezett változását tartalmazza. Az értékelési időszak megegyezik a naptári évvel. A zrt. üzleti éve augusztus 1-jétől július 31-ig tart. Ebben az esetben az MRP-vel történő elszámoláshoz külön beszámolót kell készíteni december 31-i fordulónappal?
Részlet a válaszból: […]évvel. A kétféle üzleti év egyezősége természetes, így azokon változtatni nem lenne logikus.Az értékelésnél viszont az eltérő üzleti évet választó zrt. adatait veszik számításba, ami az értékelés eredményének megítélésénél gondot jelenthet a javadalmazásban részt vevők számára. Ez esetben - jogszabályi előírás hiányában - nem látszik jobb megoldás, mint az, amit a kérdés már tartalmaz, hogy az MRP-vel történő elszámoláshoz december 31-i fordulónappal záródó üzleti évről külön beszámolót kell készíteni,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. augusztus 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7683
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

2. találat: Eltérő üzleti év - adókedvezmény

Kérdés: Egy eltérő üzleti évvel könyvelő társaság figyelembe veheti-e a 2011. szeptember 30-i fordulónappal készített mérlegében adóalap-kedvezményként a 2011. júniusi törvény, illetve kormányrendelet alapján nyújtott támogatását?
Részlet a válaszból: […]ösztönözni, 2011. július 1-jén lépett hatályba. Figyelembe véve az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 6. számú mellékletének előírásait, amely szerint a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózónak a társasági adó, az osztalékadó és az iparűzési adó tekintetében az adómegállapítási, adóbevallási, adófizetési, adóelőleg-fizetési kötelezettségét
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. november 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5234
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

3. találat: Egymást követő két teljes üzleti év

Kérdés: A Gt. 51. §-ának (1) bekezdése értelmében: Ha a gazdasági társaság egymást követő két teljes üzleti évben nem rendelkezik a társasági formájára kötelezően előírt jegyzett tőkének megfelelő összegű saját tőkével, és a társaság tagjai a saját tőke biztosításáról nem gondoskodnak, a gazdasági társaság köteles a határidő lejártát követő hatvan napon belül elhatározni más gazdasági társasággá való átalakulását, vagy rendelkeznie kell jog­­utód nélküli megszűnéséről. Ez esetben a két teljes üzleti évnél az első tört év és az azt követő év értendő, vagy a kezdő tört évet figyelmen kívül hagyva a 01. 01.-12. 31. időszakot magában foglaló két teljes év és a tört év után kell a tagoknak rendeznie a tőkehiányt?
Részlet a válaszból: […]rövidebb is, például a társaság alapítása esetén. A társaság saját tőkéjének nagyságát az Szt. szerint elkészített és a legfőbb szerv által elfogadott beszámoló mérlege dokumentálja. Amennyiben az egymást követő két teljes üzleti év 2009. és 2010. üzleti év, és mindkét üzleti évről készített beszámoló mérlege szerint a társaság saját tőkéje kevesebb, mint a cégbíróságon bejegyzett tőke, akkor a 2010. üzleti évről készített számviteli beszámoló elfogadásakor (2011 májusa), de legkésőbb a beszámoló elfogadásától számított három hónapon belül (2011. augusztus végéig) gondoskodni kell a szükséges saját tőke biztosításáról. Ha a tagok, részvényesek erről nem gondoskodnak, akkor további 60 napon belül (2011. október végéig) kell a tulajdonosoknak a más gazdasági társasággá való átalakulásról, vagy a jogutód nélküli megszűnésről határoznia. A hitelezői érdekek védelme követeli meg, hogy ha a saját tőke tartósan (két üzleti évben) alacsonyabb a jegyzett tőkénél, a bajba jutott társaság minél gyorsabban intézkedjen a tőkepótlásról. A kérdező értelmezéséből még az is következhetne, hogy erre - a példánál maradva - csak 2013. 12. 31-e után kerülhet[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. október 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5176
Kapcsolódó tárgyszavak:

4. találat: Áttérés a naptári évtől eltérő üzleti évre

Kérdés: Milyen feladatokkal jár a naptári évtől eltérő üzleti évre történő áttérés?
Részlet a válaszból: […]bekezdése] "Ha az adatok nem hasonlíthatók össze, akkor ezt a kiegészítő mellékletben be kell mutatni, és indokolni kell." Ez utóbbi két előírás figyelembevételével a naptári évtől eltérő üzleti évre történő áttéréskor a kiegészítő mellékletben a megelőző teljes üzleti évre készített beszámoló azon fordulónapra vonatkozóan előkészített "időarányos adatait" kell összehasonlító előző évi adatként bemutatni, amely a naptári évről üzleti évre történő áttérés miatt készített beszámoló mérlegfordulónapjával azonos számú nap. Például, ha az áttérés 2004. november 1-jével történik, akkor 2004-ről október 31-ével kell beszámolót készíteni. Ehhez összehasonlító adatként a 2003. október 31-ei mérlegadatokat, illetve az eredménykimutatásban tárgyévi adatként a 2003. november 1-je és 2004. október 31-e közötti időszak, előző évi adatként a 2002. november 1-je és 2003. október 31-e közötti időszak bevétel- és költségráfordítás-adatait kell szerepeltetni. Az üzleti év mérlegfordulójának megválasztásával, illetve változtatásával kapcsolatban az Art. ír elő bejelentési kötelezettséget. E szerint, ha az adózó az adókötelezettsége keletkezésétől naptári évtől eltérő üzleti évet kíván választani, akkor a cégbírósághoz intézett bejegyzés iránti kérelem (kitöltött nyomtatvány) és mellékletei benyújtásának napjától számított 15 napon belül írásban bejelenti az adóhatósághoz a naptári évtől eltérő üzleti év mérlegfordulónapját [Art. 17. § (3) bekezdése]. Abban az esetben, ha az adózó a naptári évtől eltérő üzleti évre kíván áttérni, vagy ez utóbbiról a naptári évre visszatérni, az üzleti év mérlegfordulónapjának megváltozásáról a változás évét megelőző naptári év augusztus 15. napjáig tesz bejelentést az adóhatóságnak [Art. 23. §-ának (2) bekezdése]. Az előző példa szerinti esetben a 2004. november 1. napjával történő áttérés esetén a mérlegfordulónap változását 2003. augusztus 15-éig kellett bejelenteni. A bejelentési kötelezettség elmulasztása nem jelenti akadályát a naptári évtől eltérő üzleti év választásának, az áttérésnek, de mulasztási bírságot von maga után. Ennek mértéke vállalkozások esetében 200 ezer forint, ha határozatban történő felszólításra sem történik meg a bejelentés, akkor ennek kétszerese. A kötelezettség teljesítése esetén viszont a kiszabott bírság korlátlanul mérsékelhető. [Art. 172. §-ának (1) és (3) bekezdése.] Az üzleti év mérlegfordulónapjának megváltoztatásával új üzleti éve és egyben új adóéve is keletkezik az adózónak. Ennek megfelelően az áttérést megelőző nappal beszámolót kell készítenie, és ennek alapján el kell számolnia az adókötelezettségeivel. Az[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. december 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 1969
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

5. találat: Naptári évtől eltérő üzleti év adóbevallása

Kérdés: A társaság a naptári évtől eltérő üzleti évet alkalmaz. Az áttérés 2001 szeptemberében történt meg. Így a 2001. januártól szeptemberig terjedő időszakról adott be a társaság adóbevallást (0129/Ü). Kérdés, hogy a 2001. októbertől 2002. szeptember végéig terjedő adóévről melyik bevallást kell beadnia?
Részlet a válaszból: […]adó, az osztalékadó, a turisztikai hozzájárulás, a vállalkozók helyi kommunális adója és az iparűzési adó tekintetében az adómegállapítási, -bevallási, adófizetési, adóelőleg-fizetési kötelezettségét az üzleti év első napján hatályos szabályok szerint kell teljesítenie.
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2003. április 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 1228
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

6. találat: Iparűzési adó: naptári évtől eltérő üzleti év

Kérdés: A naptári évtől eltérő üzleti év szeptember 1-jén kezdődik. Hogyan kell teljesíteni az adóelőleg-fizetési kötelezettséget az iparűzési adóban az áttérés évében és azt követően?
Részlet a válaszból: […]időszakban az adóhatóságnak határozatot kell hoznia az áttérés évének adóelőlegéről, mely a Htv. 41. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján az előző adóév (a 2000. adóév) adójának összegével egyezik meg. Természetesen a határozat nem tartalmazhat a második előlegfizetési időpontra vonatkozó fizetési kötelezettséget, tekintve, hogy az - az Art. értelmében - szeptember 15-ére, azaz már az "új" üzleti évre esne. A határozat ugyanakkor rendelkezik arról, hogy az új (azaz a naptári évtől eltérő) adóévben fizetendő adóelőlegről szóló határozat jogerőre emelkedéséig ezen határozatban szereplő összeg felét kell megfizetni a törvényi esedékességi időpontokban [Htv. 41. § (7) bekezdés]. Mindez azt jelenti, hogy a naptári évtől eltérő új üzleti évben, mint adóévben, 2001. november 15-én esedékes első előlegösszeg a 2000. adóévről szóló bevallásban szereplő adóösszeg felével[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2001. november 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 433
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

7. találat: Adóév az áfában

Kérdés: Hogyan érinti a naptári évtől eltérő üzleti év az áfabevallási rendet?
Részlet a válaszból: […]áfaelszámolás szempontjából az adóév a tárgyév január elsejétől a tárgyév december 31-éig tart. Így valahányszor az áfabevalláshoz valamely értékhatárt figyelembe kell venni (pl. az előző évi összesített áfa eléri-e az 1 millió Ft-ot, illetve
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2001. január 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 21
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,

8. találat: Áttérés a naptári évtől eltérő üzleti évre

Kérdés: Az üzleti év 2000. január 1-jétől eltérhet a naptári évtől. Be kell-e jelenteni valahová a megváltozott üzleti évet, vagy csak elkészíti a vállalkozó éves beszámolóját például 2001. november 30-i fordulónappal, és azt követően benyújtja azt a számviteli törvényben előírt helyekre? Az áttéréskor milyen hosszú lesz és meddig tart az üzleti év? 2001. január 1-jétől 2001. november 30-ig, vagy 2001. január 1-jétől 2002. november 30-ig?
Részlet a válaszból: […]beszámolót sem az eddig megszokott időpontban kell letétbe helyezni, illetve közzétenni. A letétbe helyezésre, a közzétételre a cégeket a számviteli törvény kötelezi. Ebből következően a közhiteles cégnyilvántartásnak része a számviteli törvény szerinti beszámoló is, hiszen éppen a forgalom biztonsága, a hitelezői érdekek védelme céljából kell azt a számviteli törvény szerint letétbe helyezni, közzétenni. A gazdasági társaságokról szóló törvény, illetve a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló törvény külön nem nevesíti az üzleti évre vonatkozó adatok bejelentési kötelezettségét, és így nem határozza meg annak időpontját és bizonylatát sem. Mivel a naptári évtől eltérő üzleti év választása hatással van közvetve vagy közvetlenül az eredményre, az eredmény megállapítására, az eredmény alapján a tulajdonosokat megillető osztalék kifizetésére, továbbá azért, mert a választásnak adózási és egyéb következményei is lehetnek, mindenképpen szükséges, hogy a tulajdonosok döntsenek az üzleti év kezdetéről és végéről (mérlegfordulónapjáról) a törvény által biztosított lehetőség mellett, és ezen döntésüket a létesítő okirat módosításával hozzák nyilvánosságra, kerüljön az a cégjegyzékbe bejegyzésre. A naptári évtől eltérő üzleti évről a tulajdonosoknak a döntést olyan időben kell meghozni és azt a létesítő okiratba[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2001. január 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 19
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,