Befektetés ingatlanban

Kérdés: Ügyfelünk a társaság szabad pénzeszközeit kívánja hatékonyan befektetni. Elképzelésünk szerint ingatlant vásárolnánk a Balaton-felvidéken, amelyet a későbbiekben vagy továbbértékesítenénk, vagy bérbeadással hasznosítanánk. A megvásárolt ingatlant hogyan tartsuk nyilván, amíg nem dől el a hasznosítás módja? Ha befektetett eszközként, amíg nincs hasznosítva, arra az időszakra amortizáció elszámolható? Ki kell zárni a magáncélú hasznosítást? Felmerül-e valamilyen adófizetési kötelezettség az ingatlan tulajdonosi használatára?
Részlet a válaszából: […]  Nem vagyunk befektetési tanácsadók, ezért csak azelszámolási, adózási kérdésekre válaszolunk.Az ingatlan beszerzését az általános szabályoknakmegfelelően elsődlegesen beruházásként kell elszámolni. A beruházási számlánkell nyilvántartani, amíg el nem döntik, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 5.

Vissza nem térítendő támogatás – végtörlesztés

Kérdés: Nem egyértelmű számunkra, hogy a végtörlesztésre 7,5 millió forintig adható vissza nem térítendő támogatás összegével a 2011. üzleti évben a társaságiadó-alap már csökkenthető vagy csak 2012. évre vonatkozik? Úgy értelmezzük, hogy már 2011-ben egyéb személyi jellegű kiadásként kell könyvelnünk az adott támogatást.
Részlet a válaszából: […]  A vonatkozó jogszabályi előírás szerint – a törvényi feltételekmellett – a végtörlesztésre adott vissza nem térítendő, maximum 7,5 millióforint összegű támogatás a munkavállaló szempontjából adómentes bevétel, ésmint ilyent a pénzintézetnek történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 22.

Egyszerűsített foglalkoztatás

Kérdés: A cég 2011-ben a nyári mezőgazdasági idénymunkára harmadik országbeli állampolgárokat foglalkoztatott egyszerűsített foglalkoztatás keretében. Az alkalmi munkavállalók teljesítmény arányában kapták napidíjukat, több esetben a Tao-tv. 3. sz. mellékletében definiált minimálbér napi összegének kétszeresét meghaladó mértékben. A munkavállalók után a napi 500 forint közterhet befizettük. Amennyiben a cég a társasági adó alapját megnöveli a különbözettel, szabályszerűnek tekinthető-e az elszámolás?
Részlet a válaszából: […]  Az egyszerűsített foglalkoztatásról a 2010. évi LXXV.törvény rendelkezik. Ezen törvénynek a létszámra, a foglalkoztatásidőkorlátjára vonatkozó rendelkezéseiben rögzített feltételeknek is teljesülniekell, azon túlmenően, hogy a cég a foglalkoztatottak után a napi 500...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 22.

Előadók részvétele szakmai kongresszuson

Kérdés: Rendezvényszervezéssel foglalkozó kft. az általa rendezett szakmai kongresszuson a meghívott külföldi, illetve belföldi előadók alábbi költségeit a kft. nevére szóló számlák alapján elszámolja: szállásköltség, utazási költség (repülőjegy, taxi), kongresszuson biztosított ellátás (étkezés, kulturális program). Az előadók felsorolt költségei után terheli-e, és milyen mértékű szja-, járulék- vagy egyéb adófizetési kötelezettség a rendezvényszervező kft.-t? A költségek a társasági adó szerint elszámolható költségnek minősülnek-e, milyen dokumentáció szükséges a költségek szabályos elszámolásához?
Részlet a válaszából: […]  A meghívott külföldi, illetve belföldi előadók részvétele akongresszuson minősíthető az Szja-tv. szerinti hivatali, üzleti utazásnak. Ahivatali, üzleti utazással összefüggésben bevételnek nem számító tételnekminősül a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó utazási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 23.

Használati díj és rögzített mennyiségű vásárlás

Kérdés: "Eladó" és "Partner" között eszközhasználatra történő átadásról jött létre szerződés: az "Eladó" jelképes összegű éves használati díjért adja használatba az eszközt annak fejében, hogy a "Partner" X éven keresztül Y mennyiségű terméket vásárol az "Eladó"-tól. Amennyiben a "Partner" teljesíti a feltételeket, akkor a "Partner" jelképes összegért megvásárolja a használatra átvett eszközt. A fenti ügyletet hogyan kell elszámolni a számvitelben, és milyen adózási vonzata lehet? Az előbbi "Eladó" meggondolta magát, és a "Partner" részére használatba adott eszközt eladta a "Vevő"-nek azzal a feltétellel, hogy az "Eladó" és a "Partner" között létrejött – előbbi – szerződésből származó jogait és kötelezettségeit is átruházza a "Vevő"-re. Az "Eladó" az eszköz eladásáról áfás számlát állított ki. Ezen ügyleteket hogyan kell elszámolni a számvitelben, és milyen adózási vonzatai lehetnek?
Részlet a válaszából: […]  A választ kezdjük a számviteli elszámolással, majdkapcsolódóan az adókkal.A jelképes használati díjat az "Eladó"-nak számláznia kell,és azt árbevételként kell elszámolnia. Egyértelmű, hogy a használatba adotteszköznek a gép értékével, használatával arányos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 23.

Bérbeadó lemond a bérleti díjról

Kérdés: A Számviteli Levelek 256. számában az 5237. kérdéshez kapcsolódóan kiegészítésként kérdezem: ha a bérbeadó nyilatkozattal lemond a bérleti díjról, milyen adóvonzata van a bérbeadónál?
Részlet a válaszából: […]  Ha a bérbeadó lemond a bérleti díjról, ennek megfelelőenmódosítani kell a bérleti szerződést, és ezáltal megvalósul a térítés nélkülibérbeadás. A magánszemély bérbeadót ez esetben sem terheli személyijövedelemadó. Egyebekben a Számviteli Levelek 256. számában az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 23.

Végtörlesztéshez támogatás

Kérdés: A végtörlesztésre adott munkáltatói támogatást hogyan kell a társaságnál elszámolni? Van-e bármilyen adó-, járulék- vagy adóalap-módosítási kötelezettsége a társaságnak?
Részlet a válaszából: […]  A 2011. évi CLVI. törvény a kérdéshez kapcsolódóan kéthelyen egészítette ki az Szja-tv.-t:– az egyik a végtörlesztéshez kamatmentesen nyújtottkölcsön,– a másik (a lakáshoz kapcsolódóan adómentes) a végtörlesztéshezadott vissza nem térítendő támogatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 2.

Nonprofit gazdasági társaságok tevékenysége

Kérdés: A Számviteli Levelek 2003. évi 71. számában az 1479. kérdésre adott válaszukban a közhasznú, a közhasznúnak nem minősülő cél szerinti és a vállalkozási tevékenységhez közvetlenül nem kapcsolódó költségeket, ráfordításokat a tevékenységek bevétele arányában kell megosztani az előbb említett három tevékenység között. Ez logikus. Gondot az okoz, hogy a közhasznú szervezetekről szóló törvény az előbbi felosztást csak a közhasznú és az egyéb vállalkozási tevékenységre írja elő. A vonatkozó kormányrendelet is csak közhasznú és vállalkozási bevételekről és költségekről szól. Úgy tűnik, hogy a közhasznú nonprofit gazdasági társaságok nem tartoznak a 224/2000. (XII. 19.) Kormányrendelet hatálya alá, tehát az Szt. szerint kell a beszámolójukat elkészíteni? Nem találtam előírást arra vonatkozóan, hogy az alaptevékenység (ezen belül a közhasznú és az egyéb cél szerinti tevékenység) és a vállalkozási tevékenység eredményét milyen formalizált módon kell bemutatni? A közhasznú szervezetekre vonatkozó törvény előírja ugyan az elkülönítést, de úgy tűnik, hogy ez a közhasznú nonprofit gazdasági társaságokra nem vonatkozik.
Részlet a válaszából: […]  A választ azzal kezdjük, hogy a nonprofit gazdasági társaságvalóban nem tartozik a 224/2000. (XII. 19.) Kormányrendelet hatálya alá, így atársaságokra vonatkozó számviteli szabályokat kell alkalmazni, ideértve azeredménykimutatás formáját és tartalmát is.A közhasznú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 2.

Temetési költségek átvállalása

Kérdés: A kft. átvállalta dolgozója temetésének költségeit. A temetés számlával alátámasztott összes költsége 443 000 Ft volt. Az áfát a kft. nem vonta le. Bizonytalanok vagyunk a helyes könyvviteli számlaszámban és abban, hogy ennek a tételnek milyen adó- vagy járulékvonzata van. Mi a 86. számlacsoportban szeretnénk elszámolni, és megfizetni a 10%-os társasági adót. Helyesen járnánk-e el?
Részlet a válaszából: […]  A rövid válasz az, hogy nem járnának el helyesen!A temetkezés (a temetés) a kegyeleti ellátás körébetartozik. Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.6. pontja alapján az ingyenesenvagy kedvezményesen juttatott kegyeleti ellátás adómentes juttatásnaktekintendő. Így az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 12.

Defibrillátor minősítése

Kérdés: Építőipari kivitelezői tevékenységet végző kft. defibrillátort vásárolt közel félmillió forint értékben. Tárgyi eszközként nyilvántartva, értékcsökkenési leírása elszámolható-e költségként? Vagy növelni kell a társaságiadó-alapot? Visszaigényelhető az áfája?
Részlet a válaszából: […]  A defibrillátor mint újraélesztő készülék (orvosi ésgyógyászai segédeszköz) nyilvánvalóan nem szolgálja közvetlenül az építőiparikivitelezői tevékenységet. Közvetetten azonban szolgálhatja, mint munka- ésegészségvédelmi berendezés, eszköz, ha annak beszerzését...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 12.
1
44
45
46
89