Pingpongasztal vásárlása

Kérdés: Riasztórendszerek értékesítésével foglalkozó társaság munkavállalói részére pingpongasztalt vásárolt. A munkavállalók az eszközt a társaság székhelyén használják a munkaidőn belüli pihenő­idő eltöltésére. A székhelyet kizárólag a tevékenység érdekében használják. Kérném segítségüket az áfa, a társasági adó és az Szt. szerinti elszámolás vonatkozásában!
Részlet a válaszából: […] Kezdjük a számviteli elszámolással. Egyértelmű, hogy a pingpongasztal beszerzése nem a vállalkozási tevékenység érdekében történt, a pingpongasztalt rendeltetésszerűen nem a riasztórendszerek értékesítéséhez kapcsolódóan használják. Ezért a pingpongasztalt az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 20.

Konyhai gépek beszerzése

Kérdés: A társaságnál a könyvviteli szolgáltatást bérelt irodában végezzük, ahol van külön konyha is, ahová konyhai gépeket (mikrohullámú sütő, elektromos főzőlap, mosogatótálca) vettünk. Elszámolhatók-e költségként? (100 ezer forint alatti a beszerzési értékük.) Az áfa levonható? A konyhát elsősorban az alkalmazottak használják. Ha a helyiségek takarítására porszívót és egyéb takarítógépet szerzünk be, azok elszámolhatók költségként? Az áfa levonható?
Részlet a válaszából: […] A kérdések megválaszolásánál abból indokolt kiindulni, hogy a kérdésben szereplő eszközök mennyiben szolgálják, közvetlenül vagy közvetetten a vállalkozási tevékenységet.Ha a beszerzett konyhai gépeket csak az otthonról hozott ételek melegítésére használják az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 20.

Hatósági engedély visszavonása

Kérdés: Hatóságiengedély-köteles műszaki eszközünk hatósági engedélyét visszavonták. A műszaki eszköz későbbi újbóli engedélyezése a felmerült hiba elhárítását követően várható. Ezen időszak alatt nem használható, de a vállalkozási tevékenységből nem kerül kivonásra. Szükséges vagy lehetséges-e a terv szerinti értékcsökkenési leírás leállítása, az avulás arányában terven felüli értékcsökkenés elszámolása? Ha terven felüli értékcsökkenés elszámolható, mi a teendő az újbóli engedélyezéskor, az ismételt üzembe helyezés időpontjában?
Részlet a válaszából: […]  A válasznál az Szt. 23. §-a (5) bekezdésében foglaltakbólkell kiindulni. Amennyiben az eszköz használata, rendeltetése a besorolástkövetően megváltozik, mert az eszköz a tevékenységet, a működést tartósan márnem szolgálja, akkor a besorolását meg kell változtatni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 6.

Támogatás vagy térítés nélküli átadás?

Kérdés: Az Szt. szerint a társaság által adott, pénzügyileg rendezett, visszafizetési kötelezettség nélküli támogatás, juttatás összegét el lehet számolni az egyéb ráfordítások között, amennyiben az adott támogatás, juttatás a költségek (ráfordítások) ellentételezését szolgálja, illetve a rendkívüli ráfordítások között, amennyiben véglegesen átadott (jellemzően fejlesztési célra szolgáló) pénzeszköz. A térítés nélkül átadott eszköz, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás értékét pedig a rendkívüli ráfordítások között kell elszámolni. Szeretném tisztázni a támogatás, illetve térítés nélküli eszközátadás, szolgáltatásnyújtás közötti különbséget. Támogatási szerződés alapján pénzeszközön túl átadható-e véglegesen termék, illetve nyújtható-e ingyenes szolgáltatás? Mi a különbség a támogatási szerződés keretében átadott eszköz, ingyen nyújtott szolgáltatás, illetve az Szt. szerint a rendkívüli ráfordításként elszámolandó ingyen átadott eszköz, valamint az ingyen nyújtott szolgáltatás között?
Részlet a válaszából: […]  A kérdésben felmerültekkel a Számviteli Levelek 133.számában a 2705. kérdésre adott válaszban lényegében már foglalkoztunk. Jelenválaszban az Szt. hivatkozott előírásai közötti eltérés indokoltságáraigyekszünk választ adni. Alapvetően abból kell kiindulni, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 16.

Praxishitel átvállalása

Kérdés: A praxishitelt az orvos-bt. átvállalta. Elszámolhatja-e költségként a kamatot és az árfolyamveszteséget, mint a vállalkozás érdekében felmerült költséget? Köteles-e ezeket áthárítani az orvos tagra, akinek semmi személyes külön előnye nem származik abból, hogy a praxist nem ő fizette ki, hanem a bt.-je? Ő tartozik most a bt.-nek a praxis árával. A bt. viszont hasznot húz abból, hogy praxis­joggal rendelkező orvosa van, aki nélkül nem is működhetne.
Részlet a válaszából: […]  A válasz előtt meg kell jegyezni, hogy a kérdés egymásnakellentmondó állításokat tartalmaz. A kérdező nem egyértelműen fogalmaz. Ezért aválaszhoz előbb pontosítani kell, majd logikai sorrendbe tenni az eseményeketés annak következményeit. Az önálló orvosi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 16.

Céges autók javításának elszámolása a biztosítóval

Kérdés: Cégünk karosszériajavítással is foglalkozik. Ha a céges autóinkat saját magunk javítjuk, hogyan kell ezt kezelni? Normál esetben cégünk az ügyfél nevére állít ki számlát, amelyhez tartozik egy fizetési megoszlás. Ez utóbbin vezetjük le, hogy az adott biztosítótól mennyit várunk, illetve az ügyfél mennyit fizet részünkre. Ha a saját autóinkat javítjuk, akkor egy elszámolást (belső számlát) küldünk a biztosítónak, a kapcsolódó fizetési megoszláson vezetjük le, hogy mennyi az önrész, avulás, esetleg áfa. Amikor megérkezik a biztosító térítése, azt kapott kártérítésként könyveljük, az elszámolást nem könyveljük. Helyesen járunk el? A javításhoz beszerzett alkatrész áfáját levonásba helyezhetjük?
Részlet a válaszából: […] A válaszadó helyzetét megkönnyítette a kérdező, mivel a kérdésben lényegében benne van a válasz is. Válasszuk ketté a kérdést. Vegyük előbb a kívülálló részére végzett javítást, majd a saját cégautókon végzett javítást. Ha kívülálló részére (normál esetben)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 16.

Méhcsalád nyilvántartása, amortizációja

Kérdés: Egy kft. méhészkedéssel kíván foglalkozni. A méhcsaládok beszerzése várhatóan 30 000 Ft/db áron történik. A beszerzett méhcsaládok elszámolhatók-e a beszerzéskor egy összegben költségként, vagy tenyészállatként kell állományba venni? Egy méhcsalád esetében az anyaméh 2-3 évig él, míg a dolgozó méhek nyári időszakban 50-60 napig. A méhcsalád 2-3 év után teljesen kicserélődik.
Részlet a válaszából: […]  A méhcsalád – mivel tartása során leválasztható termékettermel (pl. méz) – a számviteli törvény 26. §-a (6) bekezdésének előírásaszerint tenyészállatnak (tárgyi eszköznek) minősül (függetlenül attól, hogymeddig szolgálja a vállalkozási tevékenységet). A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 26.

Alapítvány támogatásának elszámolása

Kérdés: A kozmetikai krémeket értékesítő kft. úgy szeretne támogatni egy alapítványt, hogy minden megvásárolt termék árából 10 forintot juttatna az alapítványnak. A terméken ezt feltüntetnék. Milyen szerződés szükséges ehhez? Hogyan kell elszámolni? Milyen társaságiadó-vonzata van?
Részlet a válaszából: […]  A válasz előtt egy megjegyzés. Olyan alapítványt célszerűtámogatni, amelynek cél szerinti tevékenysége közhasznú tevékenységkéntelismert, a részére átadott támogatás (feltételezhetően pénz) pedig megfelel aTao-tv. 4. §-ának 1/a. pontjában körülírt adomány...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 5.

Önkormányzati bekötőút felújítása

Kérdés: A társaság telephelyének megközelítése kizárólag egy bekötőúton lehetséges, amely az önkormányzat tulajdonában van. Az önkormányzat pénzzel nem rendelkezik az út karbantartására, felújítására, de hozzájárult ahhoz, hogy a társaság azt elvégezze. Az útalap tisztítását, szintezését, kátyúzását, bitumenemulziós kezelését, aszfaltozását külső vállalkozó végezte. Az adóhivatal ellenőrzése miatt a számla áfája nem igényelhető vissza, mert a számla kibocsátója – ember hiányában – a munkát nem végezhette el. Hogyan történik ezen események könyvelése, van-e áfa-, illetve társasági­adó-vonzata?
Részlet a válaszából: […]  A válasznál feltételezzük, hogy a kérdés szerinti munkákat"valaki" ténylegesen elvégezte, és a ténylegesen elvégzett munkák reálisellenértékét a társaság kifizette. (Abban az időszakban az áfa visszaigénylésénekfeltétele volt az, hogy az előzetesen felszámított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 5.

Hiányosan kitöltött számla

Kérdés: A cég postán illetékbélyeget vásárolt. A kiállított bizonylatot a helyszínen a vásárló nem ellenőrizte, a pénztári nyilvántartásba vételkor sem. A könyvelés előtt derült ki, hogy a vevő neve és címe helye ki van ikszelve. A vevő visszavitte a bizonylatot, de nem helyesbítették. Kénytelen vagyok könyvelni, mert a pénztárban megjelent és a bélyegeket átvették. Elszámolható költségként, vagy adóalap-növelő tétel lesz? Hasonló az eset a kormányhivataloknál is. Ott még akkor sem hajlandók helyesbíteni a számlát, ha a számla kiállításakor, közvetlenül a helyszínen jelzi az ügyfél, hogy a számla hiányos adatokat tartalmaz. Viszont előfordul, hogy ők – előzetes egyeztetés nélkül – a gépi számlába kézzel belejavítanak. Ha az ügyfél kéri a számlahelyesbítést, nem veszik figyelembe.
Részlet a válaszából: […]  A válaszadó reméli, hogy a kérdésben leírt esetek mind apostánál, mind a kormányhivataloknál egyediek, nem jellemzően fordulnak elő. Akérdező könyvelő viszont választ vár arra, hogy mi a teendő ez esetekben.A bizonylati elv és a bizonylati fegyelem alapvetőkövetelménye,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 24.
1
43
44
45
90