Találati lista:
1. cikk / 871 Nonprofit társaságnak végleges jelleggel a tulajdonos pénzt ad át
Kérdés: Nonprofit (nem közhasznú) gazdasági társaság kulturális tevékenységgel foglalkozik. Jelenleg még több a költsége, mint a bevétele, ezért a tulajdonos pénzt tesz a cégbe. Nem kölcsönt ad, véglegesen adja a cégnek. Ajándéknak minősül-e a támogatás, és illetékköteles-e? Annyi támogatást ad, hogy ne legyen veszteséges, és saját tőke problémája legyen a nonprofit kft.-nek.
2. cikk / 871 Pénzeszközátadás nyilatkozat hiányában
Kérdés: Egy társaság visszafizetési kötelezettség nélkül, véglegesen adott át 10 millió Ft pénzeszközt egy másik belföldi vállalkozás részére. A juttatásban részesülő vállalkozás a taobevallását követően a pénzeszközt átadó vállalkozásnak nem tudott nyilatkozatot adni arról, hogy az adózás előtti eredménye, adóalapja e juttatás nélkül sem negatív, és az erre a bevételre jutó társasági adót megfizette, mivel az adózás előtti eredménye 4 millió Ft veszteség volt, így csak a 6 millió Ft után fizette meg az adót.
Kérdésem a következő lenne:
1. A nyilatkozat hiányában a juttató félnek a véglegesen átadott pénzeszköz teljes, adóévben fizetett (10 millió Ft) értékével kell a társaságiadó-bevallás összeállításakor megnövelni az adózás előtti eredményt, vagy csak azzal az összeggel (4 millió Ft), ami után nem adózott a juttatásban részesülő vállalkozás?
2. Amennyiben a juttató félnek a teljes, véglegesen átadott pénzeszközzel meg kell emelni az adóalapját, úgy a juttatásban részesülő fél csökkentheti az egyéb bevételek között elszámolt kapott pénzeszköz értékével a taoadóalapot (kettős adózás elkerülése végett)?
Kérdésem a következő lenne:
1. A nyilatkozat hiányában a juttató félnek a véglegesen átadott pénzeszköz teljes, adóévben fizetett (10 millió Ft) értékével kell a társaságiadó-bevallás összeállításakor megnövelni az adózás előtti eredményt, vagy csak azzal az összeggel (4 millió Ft), ami után nem adózott a juttatásban részesülő vállalkozás?
2. Amennyiben a juttató félnek a teljes, véglegesen átadott pénzeszközzel meg kell emelni az adóalapját, úgy a juttatásban részesülő fél csökkentheti az egyéb bevételek között elszámolt kapott pénzeszköz értékével a taoadóalapot (kettős adózás elkerülése végett)?
3. cikk / 871 A tényleges értékesítés előtt kiállított számla
Kérdés: A kft. 2024-ben értékesített egy tárgyi eszközt. Az értékesítésről 2024-ben a számlát kiállította. Az adásvételi szerződés szerint a vevő 30 napon belül fizet, és azt követően szállítja el az eszközt. A bevételt és az eszköz kivezetését 2024-ben könyveltük. A vevő a mai napig (2025. szeptember) nem fizetett. Kezdeményeztük a szerződés érvénytelenítését, amit a vevő elfogadott. A kiállított számlát nekünk kell érvényteleníteni, vagy a vevőnek kell visszaszámláznia? Az eszköznek még volt nettó értéke. Mi történik az értékcsökkenési leírással a helyesbítésig? A számvitel-politika szerint az ügylet ellenértéke jelentősnek minősül. Az eszközt drágábban adtuk el, mint amennyi a nettó értéke volt. Önellenőrizni kell a társaságiadó-bevallást is? Háromoszlopos beszámolót kell készíteni?
4. cikk / 871 Jelzáloggal terhelt ingatlan értékesítése a vevőnél, az adósnál
Kérdés: A helyes jogalkalmazás érdekében szeretném a véleményüket kérni az alábbi témában:
Egy belföldi gazdasági társaság („A” vállalkozás) ingatlannal rendelkezik. Ezen ingatlanra a vállalkozás anyavállalata („B” vállalkozás) saját hitelének fedezeteként 15 évvel korábban jelzálogjogot jegyeztetett be. Időközben „A” vállalkozás tulajdonosi szerkezete megváltozott (több évvel korábban), egymástól független felek lettek, nincs kapcsoltság a tulajdonosi szerkezetükben sem. A hitel a mai napig nem került visszafizetésre, illetőleg a „B” vállalkozás felszámolási eljárás alá került, vagyona az előzetes információk alapján nem fedezi a fennálló kötelezettségeit, az a hitel sem kerül visszafizetésre, aminek a fedezete a terhelt ingatlanon lévő jelzálogjog. „A” vállalkozás ingatlanját jelzáloggal terhelten értékesítené (ehhez a hitelt nyújtó bank hozzájárul), mivel már nincs szüksége az ingatlanra, illetve annak fenntartása folyamatos terhet jelent (pl. építményadó, közös költség). A vevő (független gazdasági társaság) az ingatlan teher nélküli piaci áránál jelentősen alacsonyabb árat fizetne, mivel jelzáloggal terhelten venné meg az ingatlant. Az értékesítéssel egyidejű tehermentesítés esetén a teljes vételár a hitelt nyújtó bank javára kerülne utalásra a „B” vállalkozás által felvett hitel törlesztéseként, „A” vállalkozás a vételárból így egyáltalán nem részesülne. A „B” társasággal szemben követelést ezzel kapcsolatban „A” társaság nem tud eredményesen érvényesíteni a felszámolási eljárás, illetve a vagyonának hiánya miatt. Ez esetben a jelzálogteherrel nem terhelt piaci árnál jóval alacsonyabb vételár alkalmazása „A” társaság esetében jelenthet-e adóproblémát (társasági adó, áfa…)? Esetlegesen társasági adóban kell-e adóalap-növelő kiigazítást végezni az értékesítéssel kapcsolatban?
Egy belföldi gazdasági társaság („A” vállalkozás) ingatlannal rendelkezik. Ezen ingatlanra a vállalkozás anyavállalata („B” vállalkozás) saját hitelének fedezeteként 15 évvel korábban jelzálogjogot jegyeztetett be. Időközben „A” vállalkozás tulajdonosi szerkezete megváltozott (több évvel korábban), egymástól független felek lettek, nincs kapcsoltság a tulajdonosi szerkezetükben sem. A hitel a mai napig nem került visszafizetésre, illetőleg a „B” vállalkozás felszámolási eljárás alá került, vagyona az előzetes információk alapján nem fedezi a fennálló kötelezettségeit, az a hitel sem kerül visszafizetésre, aminek a fedezete a terhelt ingatlanon lévő jelzálogjog. „A” vállalkozás ingatlanját jelzáloggal terhelten értékesítené (ehhez a hitelt nyújtó bank hozzájárul), mivel már nincs szüksége az ingatlanra, illetve annak fenntartása folyamatos terhet jelent (pl. építményadó, közös költség). A vevő (független gazdasági társaság) az ingatlan teher nélküli piaci áránál jelentősen alacsonyabb árat fizetne, mivel jelzáloggal terhelten venné meg az ingatlant. Az értékesítéssel egyidejű tehermentesítés esetén a teljes vételár a hitelt nyújtó bank javára kerülne utalásra a „B” vállalkozás által felvett hitel törlesztéseként, „A” vállalkozás a vételárból így egyáltalán nem részesülne. A „B” társasággal szemben követelést ezzel kapcsolatban „A” társaság nem tud eredményesen érvényesíteni a felszámolási eljárás, illetve a vagyonának hiánya miatt. Ez esetben a jelzálogteherrel nem terhelt piaci árnál jóval alacsonyabb vételár alkalmazása „A” társaság esetében jelenthet-e adóproblémát (társasági adó, áfa…)? Esetlegesen társasági adóban kell-e adóalap-növelő kiigazítást végezni az értékesítéssel kapcsolatban?
5. cikk / 871 Átutalásos számlán kerekítési különbözet
Kérdés: Átutalásos számlán látható kerekítési különbözet könyveléséhez kérek segítséget, könyvelési tételekkel levezetve.
6. cikk / 871 Saját részvény vagy tőkeleszállítás
Kérdés: Egy zártkörűen működő részvénytársaság saját részvénye kapcsán szeretnék segítséget kérni. A zrt. jegyzett tőkéje 2024. XII. 31-én 53.630 ezer forint. Saját tőkéje 47.402 E Ft, adózás előtti eredménye 4697 E Ft volt. 2024. XII. 31-én saját részvénnyel nem rendelkezik. A részvényesek 1 fő magánszemély és 2 belföldi társaság. A részvényeit vissza kell vásárolnia részben vagy egészében? Szeretnék a gazdasági esemény könyvelésében is segítséget kérni, mind a zrt.-nél, mind a részvényeseknél.
7. cikk / 871 Végelszámolás a pótbefizetések elengedésével
Kérdés: A kft. jelenleg a kiva szerinti adózás hatálya alatt működik. Az elmúlt évek – 10 év – veszteségeinek fedezetére a veszteséges működés finanszírozása céljából a tagok pótbefizetéseket teljesítettek, ami a lekötött tartalékban van. A társaság létesítő okirata előírja a tagoknak, hogy a veszteségek fedezésére szükség szerint pótbefizetést nyújtsanak a társaságnak. A pótbefizetés összegét a társaság nem tudja visszafizetni. A társaság tulajdonosai végelszámolással történő megszüntetésről döntöttek. Helyes-e az alábbi javaslatom?
8. cikk / 871 Pótbefizetés könyvelése
Kérdés: Hogyan könyveljük azt, ha az anyavállalat pótbefizetést teljesített a leányvállalatba? Anyavállalat: T 413 – K 384? Leányvállalat: T 384 – K 413? A fenti könyvelési tétellel könyvelhető a pótbefizetés pénzügyi teljesítése a két vállalatban?
9. cikk / 871 Szállásadó reggelit és vacsorát ad
Kérdés: Egy, az Szja-tv. 57/A. §-a alapján adózó szállásadó a vendégeinek reggeli és vacsora étkeztetést tervez biztosítani. Ennek megvalósítása befolyásolja-e az adóalany adózási státuszát?
10. cikk / 871 Átalakulás negatív saját tőkével
Kérdés: A kft. saját tőkéje nagy összeggel negatívvá vált. A tagok nem tudják a szükséges tőkepótlást elvégezni, így a betéti társasággá alakulás mellett döntöttek, mert ebben a gazdálkodási formában nincsenek tőkekövetelmények. Az Szt. 140. §-ának (1) bekezdése értelmében az átalakulással létrejövő társaság vagyonmérleg-tervezetében csak pozitív tőkeelem lehet. Így az a helyzet áll elő, hogy negatív saját tőke miatt át kell alakulnia, de mégsem tud addig átalakulni, amíg nem rendezi a tőkét.
