852 cikk rendezése:
1. cikk / 852 Tőkeleszállítás-tőkeemelés eredményhatása
Kérdés: 3 M Ft jegyzett tőkéjű és 500 M Ft eredménytartalékkal rendelkező kft. tőkeleszállítást hajt végre tőkekivonással. A leszállítás mértéke 2 M Ft, ilyen arányban az eredménytartalék is kivonásra kerül. A cégbírósági bejegyzés napjával a könyvelés: T 411 Jegyzett tőke – K 47 Alapítóval szembeni kötelezettség 2 M Ft. T413. Eredménytartalék – K47 Alapítóval szembeni kötelezettség 333 M Ft (2/3×500 M Ft). Azonnal megtörténik a jegyzett tőke visszaemelése is (tekintsünk el a bejegyzéstől), de végeredményként a könyvelés az alábbi a tulajdonos bizalmi vagyon utalása miatt: T 38 Pénzeszközök – K 411 Jegyzett tőke 2 M Ft. A tulajdonos bizalmi vagyon, akinek a számviteli nyilvántartásában a jelzett 3 M Ft névértékű üzletrész 300 M Ft értékben került a bizalmi vagyon létrehozásakor meghatározásra. A számviteli törvény alapján helyes-e a tulajdonos bizalmi vagyonnál az alábbi könyvelés?
T 36. Leányvállalattal szembeni követelés – K 97 Pénzügyi műveletek bevétele 335 M Ft (2 M Ft+333 M Ft). A részesedés könyv szerinti értékének kivezetése: T 87 Pénzügyi műveletek ráfordítása – K 17 Részesedések 200 M Ft (300 M Ft×2/3) A tőkeemelés elszámolása (itt is tekintsünk el a bejegyzéstől) T17 Részesedések – K 38 Pénzeszközök 2 M Ft. Ebben az esetben eredményhatás a tulajdonos bizalmi vagyonnál: +2 M Ft + 333 M Ft – 200 M Ft = 135 M Ft.
Helyes-e fenti metódus, vagy inkább az alábbi könyvelési megoldás a helyes a tulajdonos bizalmi vagyonnál, tekintettel arra, hogy a tőkecsökkentés a tőkemegfelelés miatt „névleges”?
T 36. Leányvállalattal szembeni követelés – K 97 Pénzügyi műveltek bevétele 335 M Ft (2 M Ft + 333 M Ft). A tőkeemelés elszámolása: T17 Részesedések – K 38 Pénzeszközök (eltekintve a bejegyzéstől, csak a pénzügyi teljesítésre egyszerűsítem a tételt). Ebben az esetben eredményhatása a tulajdonos bizalmi vagyonnál 335 M Ft (2 M Ft + 333 M Ft).
T 36. Leányvállalattal szembeni követelés – K 97 Pénzügyi műveletek bevétele 335 M Ft (2 M Ft+333 M Ft). A részesedés könyv szerinti értékének kivezetése: T 87 Pénzügyi műveletek ráfordítása – K 17 Részesedések 200 M Ft (300 M Ft×2/3) A tőkeemelés elszámolása (itt is tekintsünk el a bejegyzéstől) T17 Részesedések – K 38 Pénzeszközök 2 M Ft. Ebben az esetben eredményhatás a tulajdonos bizalmi vagyonnál: +2 M Ft + 333 M Ft – 200 M Ft = 135 M Ft.
Helyes-e fenti metódus, vagy inkább az alábbi könyvelési megoldás a helyes a tulajdonos bizalmi vagyonnál, tekintettel arra, hogy a tőkecsökkentés a tőkemegfelelés miatt „névleges”?
T 36. Leányvállalattal szembeni követelés – K 97 Pénzügyi műveltek bevétele 335 M Ft (2 M Ft + 333 M Ft). A tőkeemelés elszámolása: T17 Részesedések – K 38 Pénzeszközök (eltekintve a bejegyzéstől, csak a pénzügyi teljesítésre egyszerűsítem a tételt). Ebben az esetben eredményhatása a tulajdonos bizalmi vagyonnál 335 M Ft (2 M Ft + 333 M Ft).
2. cikk / 852 Tartós részesedés, tartós követelés apportálása
Kérdés: Az „A” kft. és a „B” kft. közösen létrehozzák a „C” kft.-t. Az új társaság saját tőkéjét részesedések és követelések apportálásával oldják meg. Az „A” kft. tartós részesedéssel rendelkezik „D” társaságban. Az „A” kft. „C” kft.-nek átadja a „D” leányvállalatában lévő 100%-os részesedését, és a „D” leányvállalat felé tartós követeléseit is. Az „A” kft. könyveiben 100.000 euró értéken szerepelnek a „D” leányvállalata irányában fennálló tartós követelései, azonban az apportálás során „C” kft. tulajdonosi köre ezt 10%-kal alacsonyabb, 90.000 euró piaci értéken állapítja meg és fogadja el. A piaci értéket könyvvizsgálói szakértői véleménnyel alátámasztják. A követelésből nem engedik el a leányvállalat felé a 10.000 eurót, csak nem látják megalapozottnak a megtérülést. Kell ezt az apportba vevő „C” kft. és az apportáló „A” kft. könyveiben megfelelően könyvelni, év végén értékelni, hogyan hat ez a társasági adó alapjára? Mi történik, ha végül mégis befolyik az eredeti, magasabb követelésösszeg a „C” kft.-hez? Jól gondoljuk-e, hogy a különbözet az apport átvételekor még nem képez társaságiadó-alapot, csak akkor, ha az mégis befolyik?
3. cikk / 852 Bizalmi vagyonkezelő számviteli nyilvántartásai
Kérdés: A bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló hatályos 2014. évi XV. törvény előírásai szerint: Milyen számviteli nyilvántartás vezetésére kötelezett, illetve milyen más kötelezettsége van?
4. cikk / 852 Euróban kapott előleg beszámítása
Kérdés: Vevőpartnerünktől adásvételi szerződés alapján 2024. 05. 24-én 100.000 euró + 27% áfa összegben előleget, majd 2024. 10. 10-én további 100.000 euró + 27% áfa összegben előleget kaptunk. Az adásvételi szerződés alapján a 350.000 euró + 27% áfa ellenértékű teljesítésre 2025. 01. 28-án került sor (a 200.000 euró + 27% áfa beszámításával). Számviteli politikánk alapján az Áfa-tv. alapján választásunk szerint az MNB-árfolyamot alkalmazzuk. Az árfolyamok az alábbiak szerint alakultak: 2024. 05. 24-én 385 Ft/euró, 2024. 10. 10-én 400 Ft/euró, 2024. 12. 31-én 410 Ft/euró, 2025. 01. 28-án 425 Ft/euró.
Szíveskedjenek bemutatni a fentiek alapján a könyvelési, számlázási (helyes számlakiállítás bemutatásával) teendőinket!
Szíveskedjenek bemutatni a fentiek alapján a könyvelési, számlázási (helyes számlakiállítás bemutatásával) teendőinket!
5. cikk / 852 Halasztott adókövetelés – halasztott adókötelezettség
Kérdés: Cégünk a globális minimumadó hatálya alá tartozó cégcsoport magyarországi leányvállalata, és a központ utasítása szerint 2024-től be kellett vezetni a számviteli törvény szerinti halasztottadó-könyvelést, ezzel kapcsolatban merültek fel az alábbi kérdéseink.
I. Jól értelmezzük, hogy a mérlegbe kerülő egyenleg meghatározása során az alábbi sorrendet szükséges követni?
1. Halasztott adókövetelés és kötelezettség számított értékének meghatározása jogcímenként.
2. Halasztott adókövetelés realizálhatóságának vizsgálatával annak könyv szerinti értékének meghatározása.
3. A halasztott adókövetelés és -kötelezettség könyv szerinti értékének nettósítása a mérlegben, ha ugyanazon adóhatóság felé áll fenn.
II. A halasztott adókövetelés realizálhatóságát keletkezési jogcímenként indokolt vizsgálni, minden jogcímre külön-külön? Véleményünk szerint a mérlegtételekhez kapcsolódóan keletkező átmeneti halasztott adókövetelést keletkeztető különbözetek a gazdálkodás nyereséges vagy veszteséges mivoltától függetlenül, a releváns év adóalap-kalkulációjakor kvázi automatikusan visszafordulnak, így ezek realizálhatóságának külön vizsgálata nem indokolt, csak a mérlegen kívül keletkező tételeké (elhatárolt veszteség, adókedvezmények) az. Amennyiben az adott évben az adóalap negatív, abban már lecsapódtak a visszafordult halasztott adókövetelési tételek is, a veszteség realizálhatóságának a vizsgálata pedig meg fog történni.) A leányvállalatnál az elmúlt évben jövedelem- (nyereség-) minimum alapján került a társasági adó megállapítására, ahol a jellemzően átmeneti különbözetet eredményező adóalap-módosító tételekkel nem kell számolni, viszont az adókedvezmények és elhatárolt veszteség érvényesíthetőek a törvényi korlátokra tekintettel. Bár az így megállapított adó társasági adóként kerül könyvelésre, annak alapja nem a nyereség, hanem a korrigált összes bevétel 2%-a, így a számviteli törvény szerinti halasztott adókövetelés és -kötelezettség fogalom meghatározásának egyes pontjai irrelevánssá válnak. Amennyiben a cég úgy látja, hogy a következő néhány évben az adóalapja a jövedelem- (nyereség-) minimum alapján kerül megállapításra, indokolt-e a halasztott adókövetelés, -kötelezettség keletkezésének a vizsgálata és könyvelése, kimutatása a mérlegtételekhez, és a mérlegen kívül keletkező átmeneti különbözetekhez kapcsolódóan?
I. Jól értelmezzük, hogy a mérlegbe kerülő egyenleg meghatározása során az alábbi sorrendet szükséges követni?
1. Halasztott adókövetelés és kötelezettség számított értékének meghatározása jogcímenként.
2. Halasztott adókövetelés realizálhatóságának vizsgálatával annak könyv szerinti értékének meghatározása.
3. A halasztott adókövetelés és -kötelezettség könyv szerinti értékének nettósítása a mérlegben, ha ugyanazon adóhatóság felé áll fenn.
II. A halasztott adókövetelés realizálhatóságát keletkezési jogcímenként indokolt vizsgálni, minden jogcímre külön-külön? Véleményünk szerint a mérlegtételekhez kapcsolódóan keletkező átmeneti halasztott adókövetelést keletkeztető különbözetek a gazdálkodás nyereséges vagy veszteséges mivoltától függetlenül, a releváns év adóalap-kalkulációjakor kvázi automatikusan visszafordulnak, így ezek realizálhatóságának külön vizsgálata nem indokolt, csak a mérlegen kívül keletkező tételeké (elhatárolt veszteség, adókedvezmények) az. Amennyiben az adott évben az adóalap negatív, abban már lecsapódtak a visszafordult halasztott adókövetelési tételek is, a veszteség realizálhatóságának a vizsgálata pedig meg fog történni.) A leányvállalatnál az elmúlt évben jövedelem- (nyereség-) minimum alapján került a társasági adó megállapítására, ahol a jellemzően átmeneti különbözetet eredményező adóalap-módosító tételekkel nem kell számolni, viszont az adókedvezmények és elhatárolt veszteség érvényesíthetőek a törvényi korlátokra tekintettel. Bár az így megállapított adó társasági adóként kerül könyvelésre, annak alapja nem a nyereség, hanem a korrigált összes bevétel 2%-a, így a számviteli törvény szerinti halasztott adókövetelés és -kötelezettség fogalom meghatározásának egyes pontjai irrelevánssá válnak. Amennyiben a cég úgy látja, hogy a következő néhány évben az adóalapja a jövedelem- (nyereség-) minimum alapján kerül megállapításra, indokolt-e a halasztott adókövetelés, -kötelezettség keletkezésének a vizsgálata és könyvelése, kimutatása a mérlegtételekhez, és a mérlegen kívül keletkező átmeneti különbözetekhez kapcsolódóan?
6. cikk / 852 Piaci ár alatt értékesített gépkocsi
Kérdés: 100%-ban önkormányzati tulajdonú cég vagyunk. Értékesítettünk a tulajdonosnak egy gépkocsit, mélyen a piaci ár alatt. A piaci ár és az eladási ár különbözetével megnövelem az áfaalapot és a taoalapot. A kérdés technikai jellegű: egyrészt kell-e számlázni ezt a különbözetet, vagy elég egy feljegyzés arról, hogy mi alapján számítottuk ki a piaci árat? Másrészt, hogyan kell helyesen könyvelni ezt a különbözetet? Harmadrészt, az áfabevallásban van-e ennek speciális sora, vagy a többi értékesítés áfájának sorát kell megnövelni vele?
7. cikk / 852 Tőketartalék megszüntetése
Kérdés: A kft. egyéni vállalkozásból alakult át. A mérlegben tőketartalékon szerepel összeg az átalakulás óta, mert oda kellett könyvelni. Megoldás az, hogy a taggyűlés eldönti, hogy a tőketartalékot át kívánják vezetni az eredménytartalékba, majd a következő beszámolókor jóváhagyják osztalékként, és a tagok a szükséges adók megfizetése után megkapják azt? Ha ez nem járható, mi a módja annak, hogy a lekötött tartalékot meg tudjuk szüntetni, így információ nélkül?
8. cikk / 852 Magánszemélytől kapott kölcsön elengedése
Kérdés: Ügyfelem jelentős kölcsönt kapott magánszemélytől. Sajnos, a cégnek nincs árbevétele, és nem tudja visszafizetni a kölcsönt. Ha a magánszemély úgy dönt, hogy a kölcsönt elengedi, akkor milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik, illetve a kft. az elengedett kötelezettséget hogyan számolja el?
9. cikk / 852 Végelszámolásnál az ingatlan kivitele a kft.-ből
Kérdés: Végelszámolással megszűnő kft. ingatlan vagyonnal rendelkezik, melynek könyv szerinti értéke 4228 E Ft, értékbecslés szerint a piaci értéke jelenleg 32.000 E Ft. Az eredménytartalék –28.191 E Ft. A kft. jegyzett tőkéje 32.560 E Ft, a tulajdonos 125 E Ft tagi kölcsönt bocsátott a kft. rendelkezésére, más tartozása, követelése nincsen, pénzkészlete 8 E Ft. A vagyonfelosztási javaslat alapján a tulajdonos a törzstőke fejében kiviheti-e az ingatlant szja- és szochomentesen? A társaság a záró adóbevallásban (mérlegben) árbevételként szerepeltesse-e a piaci értéket, mivel más bevétele nincs, társasági adót hogyan fizet utána? Van elhatárolt vesztesége, 15 M Ft. A tag az így kapott ingatlan után mi alapján fizet vagyonszerzési illetéket? Érdemesebb lenne, ha a tag előbb megvásárolná az ingatlant, és csak utána szűnne meg a kft.?
10. cikk / 852 Veszteség a végelszámolást lezáró adóbevallásban
Kérdés: Végelszámolást lezáró időszakra vonatkozik-e az 50%-os veszteségelszámolási szabály, vagy az előző időszakok összes elhatárolt vesztesége csökkentheti a társaságiadó-alapot?
