867 cikk rendezése:
21. cikk / 867 Piaci ár alatt értékesített gépkocsi
Kérdés: 100%-ban önkormányzati tulajdonú cég vagyunk. Értékesítettünk a tulajdonosnak egy gépkocsit, mélyen a piaci ár alatt. A piaci ár és az eladási ár különbözetével megnövelem az áfaalapot és a taoalapot. A kérdés technikai jellegű: egyrészt kell-e számlázni ezt a különbözetet, vagy elég egy feljegyzés arról, hogy mi alapján számítottuk ki a piaci árat? Másrészt, hogyan kell helyesen könyvelni ezt a különbözetet? Harmadrészt, az áfabevallásban van-e ennek speciális sora, vagy a többi értékesítés áfájának sorát kell megnövelni vele?
22. cikk / 867 Tőketartalék megszüntetése
Kérdés: A kft. egyéni vállalkozásból alakult át. A mérlegben tőketartalékon szerepel összeg az átalakulás óta, mert oda kellett könyvelni. Megoldás az, hogy a taggyűlés eldönti, hogy a tőketartalékot át kívánják vezetni az eredménytartalékba, majd a következő beszámolókor jóváhagyják osztalékként, és a tagok a szükséges adók megfizetése után megkapják azt? Ha ez nem járható, mi a módja annak, hogy a lekötött tartalékot meg tudjuk szüntetni, így információ nélkül?
23. cikk / 867 Magánszemélytől kapott kölcsön elengedése
Kérdés: Ügyfelem jelentős kölcsönt kapott magánszemélytől. Sajnos, a cégnek nincs árbevétele, és nem tudja visszafizetni a kölcsönt. Ha a magánszemély úgy dönt, hogy a kölcsönt elengedi, akkor milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik, illetve a kft. az elengedett kötelezettséget hogyan számolja el?
24. cikk / 867 Végelszámolásnál az ingatlan kivitele a kft.-ből
Kérdés: Végelszámolással megszűnő kft. ingatlan vagyonnal rendelkezik, melynek könyv szerinti értéke 4228 E Ft, értékbecslés szerint a piaci értéke jelenleg 32.000 E Ft. Az eredménytartalék –28.191 E Ft. A kft. jegyzett tőkéje 32.560 E Ft, a tulajdonos 125 E Ft tagi kölcsönt bocsátott a kft. rendelkezésére, más tartozása, követelése nincsen, pénzkészlete 8 E Ft. A vagyonfelosztási javaslat alapján a tulajdonos a törzstőke fejében kiviheti-e az ingatlant szja- és szochomentesen? A társaság a záró adóbevallásban (mérlegben) árbevételként szerepeltesse-e a piaci értéket, mivel más bevétele nincs, társasági adót hogyan fizet utána? Van elhatárolt vesztesége, 15 M Ft. A tag az így kapott ingatlan után mi alapján fizet vagyonszerzési illetéket? Érdemesebb lenne, ha a tag előbb megvásárolná az ingatlant, és csak utána szűnne meg a kft.?
25. cikk / 867 Veszteség a végelszámolást lezáró adóbevallásban
Kérdés: Végelszámolást lezáró időszakra vonatkozik-e az 50%-os veszteségelszámolási szabály, vagy az előző időszakok összes elhatárolt vesztesége csökkentheti a társaságiadó-alapot?
26. cikk / 867 Autókereskedéssel foglalkozó cég által beszerzett gépkocsik nyilvántartása
Kérdés: Autókereskedéssel foglalkozó cég által beszerzett gépkocsik számviteli nyilvántartásával, készletről tárgyi eszközzé, illetve tárgyi eszközről készletre történő átsorolásával kapcsolatban kérdezem:
A társaság továbbértékesítési céllal szerez be gépjárműveket, de ezen autók egy részét átmenetileg használja saját célra, bemutatóautóként, szervizcsere-autóként, továbbá bérbeadással is hasznosítja. Beszerzéskor a járművek árukészletre kerülnek, később előfordul, hogy átsoroljuk a tárgyi eszközök közé. Például vannak olyan esetek, amikor készletről átminősítésre kerül egy autó tárgyi eszközzé, majd néhány hónap múlva, a körülmények változása miatt, mégis eladásra kerül. Mi a helyes gyakorlat ebben az esetben? Hibás-e az az eljárás, ha év közben a használat elkezdésekor átsoroljuk a készletekről a tárgyi eszközök közé, és újabb funkcióváltás miatt visszasoroljuk a készletek közé?
Más esetekben a gépjárművet tárgyi eszközként hasznosítja (bérbe adja éven túli időtartamra), majd a bérleti időszak letelte után nem szolgálja tovább a vállalkozás érdekeit, és az eladásról dönt. Ekkor vissza lehet-e sorolni a készletek közé, vagy mindenképpen tárgyieszköz-értékesítésnek minősül? Hogyan kellene besorolni az eszközt, ha értékesítési célból szerzi be, de előtte tartósan, a szolgáltatás nyújtása céljából használják? A bérbeadás időszaka alatt tárgyi eszköz, az értékesítést tárgyi eszközként vagy a bérleti időszak végén át kell sorolni a készletbe? Megváltozik-e a gépjármű rendeltetése a bérleti időszak végén, ha már a beszerzéskor is az volt az üzleti cél, hogy a bérleti időszak végén értékesíteni fogják? Mit tekintsünk a használat, a rendeltetés megváltozásának, és milyen időponttal kell az eszközt átsorolni? Az értékesítésről szóló döntés például releváns?
A társaság továbbértékesítési céllal szerez be gépjárműveket, de ezen autók egy részét átmenetileg használja saját célra, bemutatóautóként, szervizcsere-autóként, továbbá bérbeadással is hasznosítja. Beszerzéskor a járművek árukészletre kerülnek, később előfordul, hogy átsoroljuk a tárgyi eszközök közé. Például vannak olyan esetek, amikor készletről átminősítésre kerül egy autó tárgyi eszközzé, majd néhány hónap múlva, a körülmények változása miatt, mégis eladásra kerül. Mi a helyes gyakorlat ebben az esetben? Hibás-e az az eljárás, ha év közben a használat elkezdésekor átsoroljuk a készletekről a tárgyi eszközök közé, és újabb funkcióváltás miatt visszasoroljuk a készletek közé?
Más esetekben a gépjárművet tárgyi eszközként hasznosítja (bérbe adja éven túli időtartamra), majd a bérleti időszak letelte után nem szolgálja tovább a vállalkozás érdekeit, és az eladásról dönt. Ekkor vissza lehet-e sorolni a készletek közé, vagy mindenképpen tárgyieszköz-értékesítésnek minősül? Hogyan kellene besorolni az eszközt, ha értékesítési célból szerzi be, de előtte tartósan, a szolgáltatás nyújtása céljából használják? A bérbeadás időszaka alatt tárgyi eszköz, az értékesítést tárgyi eszközként vagy a bérleti időszak végén át kell sorolni a készletbe? Megváltozik-e a gépjármű rendeltetése a bérleti időszak végén, ha már a beszerzéskor is az volt az üzleti cél, hogy a bérleti időszak végén értékesíteni fogják? Mit tekintsünk a használat, a rendeltetés megváltozásának, és milyen időponttal kell az eszközt átsorolni? Az értékesítésről szóló döntés például releváns?
27. cikk / 867 Pótbefizetések részletekben történő befizetése
Kérdés: Amennyiben a társaság a pótbefizetést részletekben rendelte el (havonta fizetnek a tagok X összeget), akkor hogyan kell könyvelni? Mindenhol úgy olvasom, hogy csak a tényleges befizetés mehet a lekötött tartalékra (T 38 – K 414). A be nem fizetett, de megszavazott összeg pedig T 413 – K 414-re. De akkor még akár évekig sem áll helyre a negatív saját tőke. A társaság nem folytat tevékenységet, de van hiteltörlesztése, és ezzel a részletekben történő befizetéssel tudja azt teljesíteni. Hogyan tudjuk bizonyítani a cégbíró felhívására, hogy a tagok rendezik a saját tőkét, ha a határozatban szereplő pótbefizetésből csak a tényleges befizetés jelenik meg a lekötött tartalékon? A megszavazott, de meg nem fizetett összeg előírása: T 413 – K 414, viszont nem hat a saját tőkére.
28. cikk / 867 Működési bevétel vagy támogatás
Kérdés: Egy önkormányzati tulajdonú nonprofit társaság sportpálya működtetésére szerződést kötött a tulajdonossal. A megállapodás szerint a működtetőt terhelik a működési költségek (közüzemi díjak, takarítás stb.), és megilletik a működtető bevételei (ingatlan bérbeadása, terembérlet, azaz a működésből származó bevételek). Amennyiben az adott időszakban az elszámolt költségek meghaladják a bevétel összegét, a különbözetet a tulajdonos működési támogatás formájában köteles megtéríteni a működtető felé.
– Helyes-e, ha működtetési támogatásként kapja meg a különbözetet, és nem üzemeltetési díjként számlázza a társaság? A társaság áfakörös, az ingatlan-bérbeadásnál nem jelentkezett be áfakörbe. Így az üzemeltetési díjra áfát kell felszámítani.
– Amennyiben szolgáltatást számláz, akkor árréssel köteles-e számlázni, mivel nonprofit társaság?
– A sportpálya működtetéséhez felmerült költségek számláinak előzetesen felszámított áfáját arányosíthatom-e a mentes és az áfás bevétel arányában?
– Helyes-e, ha működtetési támogatásként kapja meg a különbözetet, és nem üzemeltetési díjként számlázza a társaság? A társaság áfakörös, az ingatlan-bérbeadásnál nem jelentkezett be áfakörbe. Így az üzemeltetési díjra áfát kell felszámítani.
– Amennyiben szolgáltatást számláz, akkor árréssel köteles-e számlázni, mivel nonprofit társaság?
– A sportpálya működtetéséhez felmerült költségek számláinak előzetesen felszámított áfáját arányosíthatom-e a mentes és az áfás bevétel arányában?
29. cikk / 867 Fióktelep elszámolásai
Kérdés: USA-székhelyű cég (LLC = korlátolt felelősségű társaság) létrehozott Magyarországon egy fióktelepet a köztük lévő keretmegállapodás alapján. A fióktelep az LLC részére tabletek és robbanásbiztos eszközök gyártását, fejlesztését, tanúsítását, értékesítését, továbbá vevőszolgálati tevékenységet végez. Az USA LLC mint anyavállalat menedzsmentszolgáltatást, értékesítési, marketing-, üzletfejlesztési és ügyfélmegtartás szolgáltatást nyújt a fióktelepnek. Az eredeti termék joga és a további fejlesztés eredménye az USA LLC tulajdona. Az USA LLC hozzájárul, hogy a fióktelep a gyártáshoz és szolgáltatáshoz szükséges jogokat megállapodás szerint használja, és ezért licencdíjat fizet. A fióktelep-finanszírozás – szükség esetén – kölcsön formájában működik, kamatfizetés mellett. A gyártási, fejlesztési tevékenységből származó kölcsönszámla-követelések, illetve a kölcsönügyletből származó törlesztési kötelezettségek kompenzálásáról a felek negyedévente egyeztetnek, és a beszámítást elvégzik. Az LLC és a fióktelep között létrejött keretmegállapodás alapján a teljes évi tevékenységgel kapcsolatban év végén elszámolnak egymással. Az elszámolás számla alapján történik. A számla tartalmazza a fióktelep részéről a kutatás-fejlesztés során elvégzett, elismert szolgáltatás ellenértékét, a gyártás-szolgáltatás ellenértékét, az értékesítési, a vevőszolgálat ellenértékét, az LLC részéről a licencdíjat, menedzsment-, értékesítés-, marketingdíjat. Az LLC és a fióktelep az egymással szemben elismert követeléseket számlázta. A tárgyévben a fióktelep veszteséges volt, mivel az új termék „tanúsítvány” hiányában nem volt értékesíthető. Az LLC az általa elfogadott felmerült költségek jelentős hányadának megfelelő összeget átadott a fióktelepnek a működés biztosítása érdekében, az LLC bevételi számlájában negatív előjellel. A fióktelep eredménye ezáltal mindenképpen javul, és eredményes lesz. Ezen negatív összeget hogyan kell kezelni a számvitelben? A feleknek ezen összeggel kapcsolatban van szerződéskötési kötelezettségük? A szerződés lehet kölcsön, véglegesen átadott pénzeszköz, illetve támogatás is a működési költségek fedezete céljából? A fentiek függvényében mi a helyes könyvelés, ha nincs szerződés a felek között, illetve kölcsön vagy végleges pénzeszközátadás, illetve támogatási szerződés esetén?
30. cikk / 867 Ausztriai ingatlan költségeinek a fedezete
Kérdés: Az egyik kft.-nknek Ausztriában is van ingatlanja, amelynek vannak költségei, és időnként van bevétele. A bevételek nem fedezik a költségeket, ezért a jegyzett tőkéből fizetjük, illetve hitelből. Emiatt az ingatlannak a fenntartása csak költségeket jelent. Azt tudjuk, hogy az adóbevallást az ingatlan hasznosítása esetén ott kell bevallani, de nincs annyi bevétel, hogy abból tudjuk finanszírozni. Hogyan tudjuk ezt a kft. magyarországi cégéhez könyvelni? Bevétel kevés van, kiadás nagyon sok. Hogyan tudjuk ezeket az ausztriai költségeket és bevételeket összehozni, Magyarországon hogyan tudjuk érvényesíteni?
