900 talált cikk a veszteség kifejezésre

Kérdés: Lehetséges-e értékvesztés-visszaírás, ha a követelés behajthatatlanná válik? Ha nem lehet visszaírni az értékvesztést, az hogyan tűnik el a könyvekből? Jó-e az a gyakorlat, ha a behajthatatlanná válás miatti leírás előtt, a követelés értékéig visszaírjuk az értékvesztést, és majd a teljes összeget számoljuk el behajthatatlan követelésként?

Kérdés: Nyílt végű befektetési jegy eladásakor a nettó eszközérték különbözeteként realizált hozam kamatnak minősül-e?

Kérdés: Alapítványunk 5 évvel ezelőtti irodabérlésével kapcsolatosan folyamatosan, évente kamattal növelt követelésről kap egyenlegközlő levelet. Vitatjuk a tartozást is, és a kamat jogosságát is. Könyvvizsgálónk a várható veszteségekre céltartalék képzését javasolja, mert – szerinte – per esetén esetleg fizetni kell. Ha nem képezünk céltartalékot, korlátozhatja-e vagy elutasíthatja-e záradékkal a könyvvizsgáló az éves beszámolónkat?

Kérdés: A szakmai folyóiratokban általában a devizapénztárak könyvelésével foglalkoznak. Kérjük, ismertessék a különböző devizakövetelésekhez és devizakötelezettségekhez kapcsolódó árfolyamkülönbözetek elszámolásának és könyvelésének lehetséges megoldásait!

Kérdés: Egy kft. a 2001. évre nem számolt el 260 ezer forint értékcsökkenést. Hogyan kell kijavítani a mérleget, eredménykimutatást, társaságiadó-bevallást (milyen nyomtatványon, milyen formában), ha az adóbevallásnál 423 ezer forint veszteséget írt le a kft., amely 163 ezer forintra csökkenne, de társaságiadó-kötelezettség így sem keletkezne?

Kérdés: Hatósági intézkedés eredményeként, azaz végrehajtó általi árverési vétel hatályával eladott eszközök kivezetésének, illetve a nyilvántartásba vételének elszámolása hogyan történik? A hitelező társaság kezdeményezésére a végrehajtó – árverés nélkül, de – árverési vétel hatályával adja el az adós társaság eszközeit a hitelezőnek, az adós tartozásának rendezése érdekében. Az eszközök becsült értéke 178 millió forint, az adós tartozása 192 millió forint. Az átadott eszközök nyilvántartás szerinti értéke az adósnál 55 millió forint. A leírt gazdasági esemény az Szt. szerint termékértékesítésnek minősül, a tartozás-követelés beszámításával, és ebből következően jelentős eredménytartalommal, vagy pedig az árveréssel "eredeti módon" történő tulajdonszerzés a hitelezőnél, illetve az eszközök nyilvántartási értékének kivezetése az adósnál – a végrehajtó közreműködése miatt – egymástól független gazdasági események és nem az értékesítés mintájára könyvelendők, miközben az ügylet lényege a tartozás rendezése.

Kérdés: Társaságunk egyik nem lakás célú ingatlanát bérbeadja az önkormányzatnak. Ezen épület felújításához az önkormányzat visszafizetés nélküli támogatást nyújt. Csökkenthető-e ezzel az adózás előtti eredmény a társasági adó alapjának meghatározása során? Van-e olyan megoldás, hogy az átvett pénzeszköz után ne kelljen társasági adót fizetni? Az önkormányzat egyébként 100 százalékban tulajdonosa a kft.-nek.

Kérdés: Munkatársunk 2001 májusától 2002 októberéig cégünk alkalmazásában állt. Munkaszerződésében munkabére USD-ben lett megállapítva. Minden hónap végén társaságunk a hivatalos MNB középárfolyamon számította át forintra az esedékes munkabért. Az USD árfolyamának esése nyomán fizetése forintban folyamatosan csökkent. A fenti, 2001. és 2002. évi árfolyamveszteséget társaságunk 2003. január 20-án forintban kompenzálta. Munkatársunk 2001. és 2002. évi jutalmát társaságunk 2003. január 20-án, forintban fizette ki. 2002. november 1. óta volt munkatársunk külföldön dolgozik egy svájci társaság állandó alkalmazottjaként. Ettől az időponttól kezdve volt munkatársunk Magyarországon megfizeti a kötelező 11 százalék eho-t az aktuális minimálbér összegét alapul véve. Abban szeretném segítségét kérni, hogy a fent vázolt esetben a 2003. január 20-i kifizetésekből milyen és mekkora mértékű adókat, járulékokat kell társaságunknak levonnia és megfizetnie?

Kérdés: A Tao-tv. 17. §-ának (1) bekezdése szerint az adózás előtti eredményt (és nem a módosítások utáni adóalapot) lehet csökkenteni az elhatárolt veszteséggel. Hogyan kell ezt értelmezni, milyen mértékig lehet az adózás előtti eredményt csökkenteni az elhatárolt veszteséggel?

Kérdés: Van-e eltérés a nyílt, illetve a zárt végű befektetési jegyek hozama elszámolásában? És akkor, ha a befektetett eszközök vagy a forgóeszközök között mutatjuk ki? Számomra ellentmondásos az Szt. 84. §-a (3) bekezdésének b) pontja, egyrészt a nettó eszközérték és a névérték, másrészt a nettó eszközérték és a könyv szerinti érték közötti különbözetről szól. Melyik az igaz?