Betéti társaságból kilépő tag részére fizetett összeg könyvelése

Kérdés: A bt. egyik beltagja kilépett a társaságból. A tagi betét összege: 2 beltag együtt 20 ezer forint, 2 kültag együtt 20 ezer forint. A mérleg szerinti saját tőke 33 558 ezer forint, a mérleg szerinti tartalék összege: -3821 ezer forint, a naplófőkönyv szerinti pénzügyi eredmény 30 495 ezer forint. A taggyűlés úgy határozott, hogy a kilépő tagnak visszafizeti a tagi betétjét és az üzletrészét közös megegyezés alapján összesen 40 millió forint összegben. Hogyan könyveljük a kilépő tagnak kifizetett összeget?
Részlet a válaszából: […] ...állapot szerint kell elszámolni. Ebből az következik, hogy a beltag kilépésekor meglévő saját tőke (csökkentve azt az adott esetben veszteséget jelentő tartalék összegével) felülről behatárolja a kilépő tagot maximálisan megillető összeget (jelen esetben: 29 737...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 5.

Devizahitel elszámolása és kamatának adóztatása

Kérdés: Társaságunk 55 százalékos tulajdonosa (USA-ban élő magánember) 200 E USD devizahitelt folyósított új telephely kialakítására a tárgyévben. A visszafizetés feltételei: – évi 8,5 százalék kamat, – kamat- és tőketörlesztés fizetésének kezdete: 2002. 01. 01. A felvett devizahitel tárgyévi kamatát a létesítendő telephely értékét növelő tételként kell-e elszámolni? A külföldi magánszemélynek kifizetendő kamatot milyen adófizetési kötelezettség terheli, s az esetleges adót kinek (társaság vagy magánember) és mikor kell fizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...kialakítására felvett devizahitel árfolyam-különbözete az Szt. 47. §-a (4) bekezdésének c) pontja szerint (tehát, ha az árfolyamveszteség) növeli a telephely, illetve a telephelyen megvalósuló tárgyi eszközök üzembe helyezésig felmerülő bekerülési értékét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 5.

Téves túlszámlázás rendezése

Kérdés: Társaságunk téves túlszámlázás miatt 2002. május havi teljesítéssel nagy összegű mínusz számlát kapott az ELMŰ-től, amely 1998-2000. év elektromosáram-költséget érintette, 1998-ban nem jelentős, 1999-2000-ben jelentős összegben. Kell-e önellenőrzést végrehajtani a számvitelben, illetve a társasági adóban?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés szerint – túlszámlázás volt, a költségkorrekció 1998-ra, 1999-re, 2000-re vonatkozóan is az eredmény növekedésével (esetleg a veszteség csökkentésével) jár, függetlenül attól, hogy a hiba jelentős összegűnek minősül-e vagy sem. Az eredmény növekedése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Veszteségelhatárolás

Kérdés: 1992-től működő bt. 1996. január 1-jével kft.-vé alakult át. 1998-2000. években veszteséges volt úgy, hogy a veszteséges években nettó árbevétele nem érte el a költségek és ráfordítások 50 százalékát. Mely évekre kell kérnie APEH-engedélyt a veszteségek elhatárolására? Ebben az esetben mi számít az "adókötelezettség keletkezése évének"?
Részlet a válaszából: […] ...éve az átalakulással megalakult társaság esetében 1996. január 1. napjával kezdődött. Ebből következően a 2000. évi adóév veszteségének elhatárolására kell első ízben alkalmazni a Tao-tv. 17. §-a (8) bekezdésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Az eredménytartalék terhére leszállított jegyzett tőke kivonása

Kérdés: A gazdasági társaság leszállított jegyzett tőkéjét a tulajdonosok nem vonják ki, az eredménytartalékba helyezik. A későbbiek során ez az összeg kivonható-e az eredménytartalékból osztalékadó, illetve magánszemély esetében szja-fizetési kötelezettség nélkül?
Részlet a válaszából: […] ...szóló taggyűlési, illetve közgyűlési határozatban meg kell jelölni, hogy a jegyzett tőke leszállítása tőkekivonás vagy veszteségrendezés érdekében, illetve a saját tőke más elemeinek növelése céljából történik-e.Tőkekivonás esetén –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Követelés vásárlása és értékesítése

Kérdés: Ha egy társaság követelést vásárolt 500 ezer forintért, majd eladja azt 550 ezer forintért, hogyan kell a tranzakciót könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...ára és a könyv szerinti értéke közötti – nyereség jellegű – különbözetet a pénzügyi műveletek egyéb bevételei között, a veszteség jellegű különbözetet a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között kell elszámolni. A kérdésben szereplő esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Elkobzott gépkocsi leírása

Kérdés: Gépjármű-kereskedelemmel foglalkozunk. A vámhivatal elkobzott a kft.-től egy használt gépkocsit, mert külföldről lopott volt. A kft. perli azt a tulajdonost, akitől – új gépkocsi vásárlásakor – átvette, beszámította a lopott gépkocsit. Melyik évben kell a kft.-nek veszteségként leírnia a gépkocsit? Az elkobzás évében vagy a bírósági végrehajtás végén?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 53. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni akkor, ha a tárgyi eszköz hiányzik, illetve a 81. § (3) bekezdésének e) pontja alapján a hiányzó készlet könyv szerinti értékét egyéb ráfordításként kell kimutatni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Szövetkezeti üzletrész és részvény cseréje

Kérdés: A szövetkezet egyik leányvállalata (kft. rt.-vé) átalakult. Az átalakuláskor meglévő felhalmozott vagyon miatt a tulajdonos szövetkezetnél 17 százalékos eredménynövekedés jelentkezett. A szövetkezet – csereszerződés alapján – visszavásárolja tagjától a szövetkezeti üzletrészt névértéken, és ugyanolyan (névértékű) értékű – leányvállalati – részvényt ad érte, mely a szövetkezet számvitelében már 117 forintos beszerzési értéken szerepel. A fenti szövetkezeti üzletrész cseréjének milyen jogcímen, milyen mértékű adóvonzata van a szövetkezetnél, illetve a tagjánál?
Részlet a válaszából: […] ...– tekintettel arra, hogy ez az ár kisebb a részvény könyv szerinti értékénél – a pénzügyi műveletek ráfordításai között árfolyamveszteségként kell a különbözetet a szövetkezetnek elszámolnia. [Könyvelési tételek: a szövetkezeti üzletrész visszavásárlása: T...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Szövetkezeti üzletrészre jutó kötelezettség

Kérdés: Kérjük értelmezzék az 1992. évi I. törvény 79. §-ának (2) bekezdését. A törvényben "az üzletrész névértékét a ráeső kötelezettségek értékének levonásával" szövegrészben mi minősül ráeső kötelezettségnek? Véleményünk az, hogy ezen a pótlólagos befizetési kötelezettség nem teljesítését, vagy a veszteséggel arányos üzletrésznévérték csökkentését kell érteni.
Részlet a válaszából: […] Az 1992. évi I. törvény 79. §-a (2) bekezdésének hivatkozott részét – sajnos – csak szó szerint, az általános tartalommal lehet értelmezni, mivel a törvény nem ad erre vonatkozóan eltérő értelmező rendelkezést.Az üzletrészek névértéke együttesen a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 1.

Kell-e aktiválni az ISO bevezetésének költségeit?

Kérdés: Hogyan kell elszámolni az ISO minőségbiztosítási rendszer bevezetésével kapcsolatos költségeket? Elszámolhatja-e azokat a vállalkozás a tárgyidőszak ráfordításai, költségei között?
Részlet a válaszából: […] ...év alatti leírásakor a költségként elszámolt összeg fedezetét, azaz a költségek – ilyen címen történő – aktiválása nem tiltott veszteségelhatárolás.Amennyiben a minőségbiztosítási rendszer bevezetését gazdaságossági számítással nem támasztják alá, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 4.
1
…
80
81
82
…
87