Jelentős hatás értelmezése

Kérdés: A jelentős összegű hiba számviteli törvény szerinti mértéke meghatározza-e a "jelentős" fogalmát? Értelmezhető-e ez a jelentős eltérés, a különbözet jelentős összegű esetekben is? Vagy a devizás értékelésnél? Megteheti-e cégünk, hogy az Szt. 60. §-ának (2) bekezdéséhez kapcsolódóan a számviteli politikájában a "jelentős" értékhatárt a mérlegfőösszeg 3%-ában határozza meg? Sok könyvvizsgáló ilyenkor a jelentős összegű hibára hivatkozással ezt a mértéket nem fogadja el, pedig szerintünk ez a két fogalom nem függ össze. A számviteli törvény a "jelentős" fogalmát nem definiálja, annak meghatározását a számviteli politika kialakítása keretében a vállalkozóra bízza.
Részlet a válaszából: […] ...(4) bekezdése alapján a vállalkozónak a számviteli politikájában kellmeghatároznia, hogy mit tekint a számviteli elszámolás, az értékelésszempontjából lényegesnek, jelentősnek, nem lényegesnek, nem jelentősnek, deazt is, hogy a minősítési lehetőségek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 2.
Kapcsolódó címke:

Terv szerinti értékcsökkenés megváltoztatása

Kérdés: A társaság a számvitel-politikájában úgy szabályozott, hogy az 50 ezer forint bekerülési érték alatti eszközöket azonnal, a 200 ezer forint alattiakat 36 hónap alatt számolja el értékcsökkenési leírásként. Megteheti ezt a társaság? A 2000-ben beszerzett és 14,5 százalékkal amortizált eszközök leírási kulcsa megváltoztatható-e a hatályos számviteli politikának megfelelően?
Részlet a válaszából: […] ...kellett képezni. Ez így igaz. De ezekről egyrészt az új Szt. rendelkezik így, másrészt az eszközök, kötelezettségek mérleg-fordulónapi értékeléséhez kapcsolódnak, és ezért nem hasonlíthatók a terv szerinti értékcsökkenés elszámolási szabályaihoz.A régi Szt. is,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.
Kapcsolódó címkék: