Rokkantnyugdíjban részesülők foglalkoztatása

Kérdés: Egy kft. csökkent munkaképességű, 67 vagy 100 százalékos rokkantnyugdíjban részesülőket foglalkoztat napi 6 órában. Helyesen jár-e el, ha utánuk fizeti a 18 százalék nyugdíj-biztosítási és a 11 százalék egészségbiztosítási járulékot, de nem von le sem 8,5, sem 4 százalék nyugdíj-, ill. egészségbiztosítási járulékot, mivel saját jogú nyugellátásban részesülnek? Ha helyesen jár el, igaz-e az az álláspont, hogy ezek a dolgozók betegszabadságot kell hogy kapjanak, ha betegek (15 nap, munkáltató fizeti), de táppénzre nem jogosultak? Mi a helyes?
Részlet a válaszából: […] ...amelyszerint a munkavállalót a betegsége miatti keresőképtelenség idejére – ide nemértve a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozásibetegség miatti keresőképtelenséget – naptári évenként tizenöt munkanapbetegszabadság illeti meg. Tehát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 30.
Kapcsolódó címkék:  

Baleseti táppénz utólagos megfizetése

Kérdés: A Számviteli Levelek 2004. évi 93. számában megjelent 1914. számú kérdéshez kapcsolódóan kérdésem a következő. A baleseti táppénz utólagos megtérítése fizetési meghagyás alapján történik. A fizetési meghagyásban szereplő összeg tekinthető-e a Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének e) pontja szerinti olyan jogkövetkezménynek, amely növeli a társasági adó alapját, vagy csak a késedelmi pótlék adóalap-növelő tétel?
Részlet a válaszából: […] ...hivatkozik egy APEH-állásfoglalásra (APEH Adónemek Főosztálya 1222750090/1999. AEÉ 2000/4.), ami szerint nemcsak a késedelmi kamat, hanem az üzemi baleseti táppénz is adóalap-növelő tétel. Kérem a segítségüket abban, hogy a Számviteli Levelek 2455. kérdésére adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 5.
Kapcsolódó címke: