2 cikk rendezése:
1. cikk / 2 Adatállomány kezelése
Kérdés: A 4454. és a 4672. számú kérdésekre adott válasz kapcsán szeretném megragadni az alkalmat, hogy egyetértésemmel éltessem a megjelent összegzést a könyvelőváltás témakörben. A XXI. században elképzelhetetlen, hogy az adatok kivonata, nyomtatott formája értékelhető legyen az ügyfél számára. Ezért is fontos, hogy a könyvelő kezelje a kérdést. Mindazonáltal nem értek egyet a kérdezővel, aki kiszolgáltatottnak titulálja a szakmánk képviselőit. Szeretném azonban jelezni, hogy a könyvelési adatbázisoktól jogilag nehezen függetleníthető szakaszokat találtam a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 60/A., illetve 84/A. §-aiban. Kérem, hogy erősítsék meg, a hivatkozott szakaszok nem érvényesülnek a megbízott könyvelő által alkalmazott szoftverek által elkészített adatállományok esetében!
2. cikk / 2 Számla kiállítása részszámla után
Kérdés: Helyes-e a részszámla és az utána következő végszámla könyvelése a következő módon? Tényleges szállítás még nem történt, a részszámlát 2006. 05. 13-án a szerződésbeli megállapodás szerinti teljesítésigazolás alapján állítják ki (nettó érték 500 Ft), könyvelése automatikusan: T 311 – K 911, 500 Ft. A végszámla teljesítési dátuma 2006. 08. 09., a tényleges szállítás (átadás/átvétel) megtörtént. A számlán szereplő tételek nettó értékei: megrendelt tételek: 1000 Ft (könyvelése automatikusan: T 311 – K 911), már kifizetett részszámla: -500 Ft (könyvelése automatikusan: T 311 – K 911, negatív előjellel), végösszeg: 500 Ft. A kifizetett részteljesítések levonásának könyvelése valóban jóváírásnak minősül? A számítógépes környezet és az adatbázis-kezelési logikai összefüggések miatt megengedhető-e egy gazdasági esemény több részletre bontott könyvelése? Mi a helyes megoldás?
