4906 cikk rendezése:
1. cikk / 4906 Behajthatatlan követelés vagy értékvesztés visszaírása
Kérdés: Egyik partnerünkkel szemben (nem kapcsolt vállalkozás és nem magánszemély) van több számlából álló követelésünk (nem évültek el), amelyek után 100%-ban értékvesztést számoltunk el. Tehát a 311 (követelés) és a 315 (értékvesztés) számlán is ugyanazon összeg szerepel, legyen az 10 millió forint. A tulajdonos úgy döntött, hogy le szeretné írni a követelést, valamint az áfát is vissza szeretné kérni. A leírással kapcsolatban kérdezem, ezt hogyan kell kontírozni, behajthatatlannak minősíteni, és ha elengedem (csak egymásba kell vezetni a 311-et és a 315-öt, vagy először vissza kell írni az értékvesztést az egyéb bevétellel szemben, és utána kivezetni az egyéb ráfordítással szemben?), mi a kettő között a különbség és feltétel? A partner felszámolás alatt áll. A Tao-tv.-ben a visszaírás növelő lesz, de a behajthatatlan, illetve elengedett követelést – úgy tudom – nem kell szerepeltetni a bevallásban. Az áfát csak önellenőrzéssel lehet visszakérni, illetve itt mi a feltétele, kell-e valami írásos dokumentum, hogy nem tudjuk behajtani? Valamint a leírást csak év végén lehet megtenni?
2. cikk / 4906 Erdőkezelő könyvelési feladatai
Kérdés: A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: törvény) 68/E. §-a rendelkezik az erdőkezelésről. Abban az esetben, ha az erdőkezelő egy kft., akkor a kezelésbe vett erdővel mint vagyontárggyal kapcsolatban milyen könyvelési tételek merülnek fel? Tárgyi eszközként nyilvántartásba kell-e venni a kezelésbe vett erdőt valamilyen értéken? A törvény (5) bekezdésében az szerepel, hogy „A kezelt erdő az erdőkezelő saját vagyonától és az általa kezelt más erdőktől elkülönült vagyont képez, amelyet az erdőkezelő köteles külön nyilvántartani”. Az erdőkezelés során hogyan kell figyelembe venni a felmerült ráfordításokat az erdőkezelés során, esetleg az erdő újratelepítése során? Beruházásként vagy tárgyidőszaki ráfordításként kell elszámolni? A kezelésbe adó tulajdonos részére kifizetett összeget hogyan kell elszámolni, könyvelni? A törvény (6) bekezdésében az szerepel, hogy az erdőkezelő a később felmerülő várható ráfordítások fedezetéül szolgáló összeget visszatarthatja. Ebben az esetben kevesebb összeget fizet ki a tulajdonosnak, de a ráfordítások, melyeket ebből az összegből fog fedezni, csak később merülnek majd fel.
3. cikk / 4906 Szállásról a magánszemély nevére szóló számla
Kérdés: A kft. alvállalkozóját hívta egy külföldi munkához. A szállásról szóló számla az alvállalkozó magánszemély nevére szól, nem a kft. nevére. Milyen lehetőségek vannak arra, hogy a bizonylat így is elszámolható legyen?
4. cikk / 4906 Felújítási alapba juttatott összeg
Kérdés: A lakásszövetkezet havonta egyösszegű bizonylatot állít ki részünkre közös költség címen fizetési kötelezettségünkről, amely tartalmazza a felújítási alapba jutó összeget is. Könyvelhetjük-e tárgyhavi (tárgyévi) költségként a teljes összeget? Vagy ragaszkodnunk kell a kimutatás részletezéséhez? A felújítási alapba juttatott összeget követelésként kell-e nyilvántartanunk annak felhasználásáig (amiről nem kapunk tájékoztatást)?
5. cikk / 4906 Egyéves szolgáltatásnyújtáshoz beszerzett eszköz minősítése
Kérdés: Adott egy vállalkozás, amely szerződést kötött egy évre szolgáltatásnyújtásra. A tevékenységhez szükség van egy számítástechnikai eszközre, amelynek értéke 1,5 millió forint. Az eszközt az ügyfél vásárolja meg, és a tulajdonában is marad, de ki lesz helyezve a megrendelőhöz. Mivel elvileg 1 évig lesz használatban, jól gondolom-e, hogy a 2. számlaosztályban, a készletek közé kell könyvelni? Ezzel egyidejűleg el lehet-e számolni költségként, mivel a szolgáltatás díját is egy összegben, előre kifizeti a megrendelő? Hogyan kell eljárni, ha a megrendelő jövőre a szolgáltatás igénybevételének a meghosszabbításáról dönt?
6. cikk / 4906 Aranygyűrű ajándékba
Kérdés: Az Szja-tv. egyértelműen (70–71. §) nevesíti, hogy nemesfém nem adható üzleti ajándékként. Kérdéseim az alábbiak:
1. Az ajándékozó cég milyen jogcímen kell, hogy elszámolja a juttatott terméket, és milyen adófizetési kötelezettség terheli?
2. Az alapító tagok egy részével idős koruk miatt jelenleg már semmilyen üzleti kapcsolat nem áll fenn, de a juttató cég az adóterhet szeretné átvállalni az ajándékozottól. Ezt milyen módon teheti meg?
3. Néhány alapítóval számlázásos üzleti kapcsolat áll fenn jelenleg is. Tőlük is szeretné a cég átvállalni az adóterhet. Ennek mi a módja?
1. Az ajándékozó cég milyen jogcímen kell, hogy elszámolja a juttatott terméket, és milyen adófizetési kötelezettség terheli?
2. Az alapító tagok egy részével idős koruk miatt jelenleg már semmilyen üzleti kapcsolat nem áll fenn, de a juttató cég az adóterhet szeretné átvállalni az ajándékozottól. Ezt milyen módon teheti meg?
3. Néhány alapítóval számlázásos üzleti kapcsolat áll fenn jelenleg is. Tőlük is szeretné a cég átvállalni az adóterhet. Ennek mi a módja?
7. cikk / 4906 Körjáratok napjaira 9000 forintos napidíj
Kérdés: Termékeink bizonyos részét saját sofőrjeink szállítják ki a megrendelők felé, de nem mindennap. Ebben az esetben részükre a körjáratok napjaira adható-e a 9000 Ft-os napidíj adómentesen, annak ellenére, hogy havonta cafeteriát is kapnak?
8. cikk / 4906 Kamatmentes hitellel beszerzett eszköz nyilvántartása
Kérdés: GINOP-os támogatás keretén belül kamatmentes hitelt kaptunk tárgyi eszköz vásárlására. A beruházás megvalósult, a tárgyieszköz-kartonon jelöljük a pályázat megnevezését. A bank felé havonta törlesztjük a hitel tőkeösszegét, kamat felszámítására nem kerül sor. Külön főkönyvi számon meg kell-e jelennie a tárgyi eszköznek az 1-es, az adott tárgyi eszközre elszámolt tárgyévi értékcsökkenésnek az 5-ös és a kamatmentes hitelnek a 4-es számlaosztályban? Vagy elegendő, ha csak az analitikus nyilvántartásban jelöljük külön, a főkönyvi kivonatban nem jelenik meg?
9. cikk / 4906 Időszakos elszámolású számlák könyvelése
Kérdés: Társaságunk ügyfele az egyik partnerével kötött szerződés alapján az Áfa-tv. 58. §-a szerinti időszakos elszámolási számlákat köteles kiállítani, még a tényleges teljesítést megelőzően előre. Az ügyfél által kiállított számla ingatlan-bérbeadási szolgáltatásról szól. Például a 2025. év januári számlát 2024 decemberében fogja kiállítani úgy, hogy a számla összes dátuma (számla kelte, fizetési határidő, áfateljesítési dátum) is 2024. decemberi. A számviteli időszak ebben az esetben teljes egészében a 2025. üzleti évet érinti. A leírt esetben könyvelhető-e a számla a 2024. üzleti évben? Kimutatható-e vevőkövetelésként, ha a partner nem fizeti meg az ellenértéket 2024 végéig? Ha 2024. üzleti évben nem könyvelhető vevőkövetelésként a 2024-ben kiállított számla, akkor a fizetési határidőig (2024-ben) kiegyenlített ellenértéket miként kell helyesen könyvelni? Hogyan változna akkor az eljárás, ha a számviteli időszak 2024. 12. 15. – 2025. 01. 14. lenne?
10. cikk / 4906 Kezességvállalási díj elszámolása
Kérdés: Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány, a pénzügyi intézmény és a vállalkozás között kezességi szerződés jött létre. Az alapítvány kezességet vállal arra, hogy ha a vállalkozás a pénzügyi intézmény felé nem teljesíti a kötelezettségét. Az alapítvány kezessége fejében a pénzügyi intézmény évente kezességi díjat köteles fizetni, amelyet a pénzügyi intézmény a vállalkozásra áthárít. A vállalkozás bankszámlájáról évente a bank AVHGA kezességvállalási díj címen automatikusan leemeli. Ezt az évenkénti egyszeri díjat bankköltségként, egyéb szolgáltatásként vagy ráfordításként kell könyvelni?
