Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Keresés eredménye

87 találat a megadott számla tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.
1. találat: Számlakiállítási határidők
Kérdés: A számla kiállítására 8 munkanap áll rendelkezésre. Ha valamelyik partner 8 napon túl állítja ki a számlát felénk, van-e ezzel kapcsolatban teendőnk, kötelességünk, van-e felénk irányuló szankció ennek következtében? Készpénzes számla kiállítása elfogadható-e úgy, hogy a teljesítés napja korábbi, mint a kiállítás napja?
Részlet a válaszból: […]kiállított, a nevére szóló, az ügylet teljesítését tanúsító számla. Ez alapján addig, amíg a termékértékesítő, szolgáltatásnyújtó a számlát nem állítja ki, addig értelemszerűen a számlabefogadó sem gyakorolhatja adólevonási jogát.A számlakibocsátási határidők kapcsán érdemes tudni azt is, hogy az nem minden esetben 8 nap. Az Áfa-tv. 163. §-a alapján ugyanis a számlát a teljesítésig (előleg fizetése esetén annak megszerzéséig), de legfeljebb az attól számított észszerű időn belül kell kibocsátani. Ezt az észszerű időt határozza meg az Áfa-tv. 163. § (2) bekezdése akként, hogy az- közösségi termékértékesítés vagy olyan közösségi szolgáltatásnyújtás esetén, ahol az adó fizetésére a másik fél kötelezett, a teljesítés hónapját követő hónap 15. napja,- az előző pont alá nem tartozó olyan esetekben, ahol az ellenértéket készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel térítik meg, haladéktalan,- egyéb olyan esetben, amelyben a számla áthárított adót tartalmaz, vagy annak áthárított adót kellene tartalmaznia, 8 nap.Vagyis csak akkor 8 nap a számlakibocsátás határideje, ha az olyan (nem közösségi) ügylethez kapcsolódik, amelyben a számlának áthárított adót kell tartalmaznia. (Adómentes ügyleteknél például - mivel arra nincs külön rendelkezés -[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. november 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8376
2. találat: Visszaküldött számla könyvelése
Kérdés: Kiszámláztuk vevőnk részére a szerződésünk szerinti szolgáltatási díjat. A vevő visszaküldte a számláját vis maiorra hivatkozva, de kifizette azt az összeget, amit jogosnak gondolt. Cégünk fizetési felszólítást küldött, melyben értesítettük, hogy nem fogadjuk el a kifogást. A könyveinkben árbevételként és követelésként szerepeltethetjük-e az általunk kiállított számlát?
Részlet a válaszból: […]ellenértékkel egyező árbevételt.Az árbevétel elszámolásának a hivatkozott számviteli feltételei teljesültek, csupán a vevő által való elismerés csak részben teljesült (a jogosnak tartott összeget kifizette). Ebből az következik, hogy a vevőnek elküldött számlát eredeti összegeivel könyvelni kell a teljesítés időszakában (T 311 - K 91-92, 467), a meg nem térített szerződés szerinti szolgáltatási díjat pedig peresíteni.A kérdésből nem derül ki, hogy a "vis maior" mint ellenérték-csökkentő tétel szerepelt-e a szerződésben? Ha igen, és konkrétan nevesítve is volt (beleértve a csökkentés mértékét is), akkor a különbözetről helyesbítő számlát (számlával egy tekintet alá eső okiratot) kell kiállítani,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. november 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8366
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
3. találat: Adatszolgáltatás el nem küldött hibás számláról
Kérdés: Az áfatörvény szabályai 2020. július 1-jével megváltoztak. A cég kereskedelemmel foglalkozik, számlázóprogrammal készíti el a számlákat, amelyeket a törvényi előírásnak megfelelően a program továbbít a NAV felé. Előfordult a számlázás során, hogy hibásan lett kiállítva a számla, és rögtön sztornózásra is került, még mielőtt a vevő megkapná, majd készül egy új, helyes számla. Ebben az esetben is minden számláról küldi a program az adatszolgáltatást. Az ügyfélnek (áfaalany) ebben az esetben elegendő-e csak a helyesen kiállított számlát odaadni, vagy mindhárom bizonylatból egy-egy példányt kell átadni?
Részlet a válaszból: […]átadták, postára adták, elektronikus formában elküldték). Ha a számla kiállítását követően észlelték, hogy annak valamely adata hibás, ezért az már nem kerül a vevő részére átadásra, akkor a számla nem tekinthető kibocsátottnak. A Számlarendelet 13/A. § (1) bekezdése alapján azonban az online adatszolgáltatást a számla kiállítását (nem pedig a kibocsátását) követően, azonnal teljesíteni kell. Ezért a gyakorlatban előállhat az az eset - ahogy a kérdésben is szerepel -, amikor a számláról az adatszolgáltatás úgy történik, hogy az adott bizonylat végül nem kerül kibocsátásra.A hibás számlát módosítani kell, ami megoldható az eredeti bizonylat érvénytelenítésével (sztornózásával) és helyette új számla kiállításával. Mivel az eredeti számlát nem adták át a vevőnek (nem volt kibocsátva), elegendő csak az új (hibátlan) számlát odaadni. Ilyen esetben az új (helyes) számlán hivatkozni sem szükséges a régi[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. október 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8331
4. találat: Számlák kiegyenlítésének sorrendje
Kérdés: Egy cég a havi (azonos összegű) bérletidíj-számlákat mindig késve egyenlíti ki, az utalásokra ugyanazon számla sorszámát írja. Az utalt összeget mindig a legrégebbi tartozás kiegyenlítéseként számoljuk el. Helyes-e az eljárásunk?
Részlet a válaszból: […]tartozások elszámolásának rendjéről nem rendelkezett, és egyértelmű szándéka sem ismerhető fel, a másik fél jogosult eldönteni, hogy az esedékes és nem vitás tartozások közül a teljesítést melyik tartozásra számolja el. A jogosult döntéséről a kötelezettet megfelelő határidőn belül értesíteni köteles. Ha egyik fél sem rendelkezett, vagy a jogosult a döntéséről a kötelezettet nem értesítette, a teljesítést a régebben lejárt, azonos lejárat esetén a kevésbé biztosított, egyenlő mértékben biztosított követelések közül a kötelezettre terhesebb tartozásra kell elszámolni.Fentiek alapján tehát elsősorban a bérlő szándékát kell vizsgálni, hogy az adott befizetésével melyik tartozását kívánta kiegyenlíteni. Ebben segítséget jelenthet az átutalások közlemény rovatában feltüntetett nyilatkozat, például az ott megadott számlasorszám. Amennyiben ilyen szándék nem állapítható[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. május 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8223
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
5. találat: Beruházással kapcsolatos számlák selejtezése
Kérdés: Beruházási számlánkról a meg nem valósult beruházással kapcsolatos számlákat (tervezési díj, talajvizsgálati díj) kellene selejteznünk. Számviteli szempontból hogyan kell helyesen könyvelnünk?
Részlet a válaszból: […]alatt alapvetően az eszközök hasznos állományból történő kivezetését értjük. Az eszközt az eszközök közül ki kell vezetni, mert feleslegessé vált, mert rendeltetésének megfelelően nem használható, mert használhatatlan.A kérdés szerinti esetben is erről van szó. A tervezett beruházás nem valósul meg, így a tervezési díj, a talajvizsgálati díj kifizetése feleslegessé vált, ezen dokumentumok máshol nem használhatók, azok nem értékesíthetők.Ha a beruházás vagy annak egy része (a tervezési díj, a talajvizsgálati díj) feleslegessé vált, akkor azt a beruházási számláról[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. február 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8141
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
6. találat: Mérlegkészítés időpontja utáni számla
Kérdés: Cégünknél a mérlegkészítés időpontja január 15-e. Gyakran előfordul, hogy ezen időpontig nem kerül elszámolásra az összes még le nem számlázott igénybe vett szolgáltatás. Ezek miatt minden évben önellenőrzéssel kell rendezni a többlet-társaságiadót. A jelentős árbevételű cégnél az egyedileg 20-100 ezer forintos tételek nem jelentősek. Van-e lehetőség a számvitel-politikában meghatározni egy korlátot, ami alatt ezek a számlák a következő évi beszámolóban szerepelhetnek, és nem kell önellenőrzést végrehajtani? Lehet-e ez esetben a későbbiek során adóhiányt megállapítani?
Részlet a válaszból: […]alapján történt ez, nyilvánvaló, lesznek olyan számlák, amelyek ezen időpontig nem érkeznek be, amelyeket a tárgyévre könyvelnek. Ha ezek könyvelése csak a tárgyévet követően történik meg, akkor a cég a számviteli törvény előírásai nem megfelelő alkalmazásával járt el, és így önellenőrzés (önellenőrzés hiányában adóellenőrzés) keretében a feltárás évét megelőző év(ek) könyvelt adatait kell módosítania. A módosítást mindig a feltárás évében kell könyvelni, függetlenül attól, hogy jelentős összegű hibának vagy nem jelentős összegű hibának minősül. (Eltérés csak a hiba, a hibahatás mérlegben, eredménykimutatásban, illetve a kiegészítő mellékletben való bemutatásában van!)A kérdésben leírt probléma feloldására az Szt. 47. §-ának (9) bekezdése megadja a lehetőséget. Az igénybe vett szolgáltatásnak is van bekerülési (beszerzési) értéke, amit jellemzően a szolgáltató számlája dokumentál. Amennyiben a szolgáltató számlája a tárgyévben igénybe vett szolgáltatásról a mérlegkészítés időpontjáig nem érkezik meg, akkor az adott szolgáltatás értékét a rendelkezésre álló dokumentumok (általában szerződés, megrendelés-nyilvántartás, ezekhez kapcsolódó belső szolgáltatás, árajánlat stb.) alapján kell meghatározni, belső bizonylat készítésével nem számlázott szolgáltatásként kimutatva a költségek között elszámolni. Az így meghatározott és könyvelt érték és a ténylegesen számlázott összeg közötti különbözettel a költségként elszámolt értéket a végleges bizonylat kézhezvétele időpontjában akkor kell módosítani, ha a különbözet a költséget[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. január 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8115
7. találat: Téves vevőnév javítása a számlán
Kérdés: Kézi számlán tévesen szereplő vevőnév kézzel javítható-e áthúzással, vagy sztornózni kell a számlát, és újat kiállítani?
Részlet a válaszból: […]számlán az elírást áthúzzák úgy, hogy ettől még az jól olvasható legyen, a kijavított nevet pedig fölé írják, a javítást dátummal, aláírással látják el. Abban az esetben, ha a számla kibocsátásra került, és/vagy az Áfa-tv. 10. sz. melléklet szerinti adatszolgáltatásra sor került, akkor az Áfa-tv. szerinti érvénytelenítésre van szükség. Ha a vevő neve nem jó, tehát tulajdonképpen az ügylet nem a számlán szereplő felek között jött létre,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. augusztus 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7674
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
8. találat: Mikrogazdálkodónál előző években kiállított számlák sztornírozása
Kérdés: Mikrogazdálkodói beszámolót készítő kft. több, 2016-ban és 2017-ben kiállított számlát sztornóz 2018 májusában, és újat állít ki helyettük. Az áfát - tisztáztuk - önrevíziózni kell. Ezek a tételek 2018-ban kerülnek a beszámolóba. Mivel nincs jelentős hiba, nem kell háromhasábos mérleg? A 2016., illetve 2017. évi iparűzési adót, illetve társasági adót viszont szükség esetén, ha nő az árbevétel egyenlegében, akkor önrevíziózni kell, illetve javítani? Vagy a mikro miatt, mivel a számla kelte szerint kell könyvelni a több évet érintő számlákat, akkor most a 2018. évi keltezésű számla szerint a társasági adóban is 2018. évre kell beszámítani? Konkrétan: a számlák egy nem akkreditált oktatást tartalmazó tanfolyam díját tartalmazzák, a tanfolyam 2016. november 14-től 2017. március 3-ig tartott. Eredeti számlázás: 2016. 09. 26., 2016. 10. 03., sztornírozva 2018. 05. 02. Helyes számlázás: 2018. 05. 02., 2016. 09. 30., 2017. 03. 03. előlegszámla, pénzügyi teljesítést nem igényel.
Részlet a válaszból: […]5. §-a (2) bekezdésében foglaltakat nem lehet úgy értelmezni, hogy ha jelentős összegű hiba nem állapítható meg, akkor nincs hiba. Ez csak annyit jelent, hogy sem a mérlegben, sem az eredménykimutatásban nem lehet középső oszlop, az előző évekre vonatkozó adatok a tárgyév adatai között kerülnek kimutatásra, mint a nem jelentős összegű hibák esetében.A kérdésből az következik, hogy 2016-ban, 2017-ben a kft. árbevételt számolt el, ennek a számláit sztornírozta 2018-ban, és állított ki 2018. évi teljesítésről számlákat, amelyek alapján 2018-ban árbevételt számolt el. Látszólag egyenlegében ugyan nulla a hatás, de a 2016., 2017. évi számlákat külön-külön főkönyvi számlára kell könyvelni. A helyi iparűzési adó szempontjából a 2016., illetve a 2017. évi árbevétel csökken, csökken az iparűzési adó alapja, így összege is, a különbözet az önkormányzattól visszajár. Ez a csökkenő árbevétel azonban benne lesz a 2018. évi árbevételben, ha a sztornó árbevételt figyelmen kívül hagyjuk. Nyilvánvaló, hogy a 2016., 2017. évi iparűzésiadó-bevallást önellenőrizni kell.Hasonló a helyzet a társasági adónál is. A 2016., 2017. évi árbevétel-csökkenés az adózás előtti eredmény és így a fizetendő társasági adó csökkenését eredményezi, amely miatt a 2016., 2017. évi társaságiadó-bevallásokat önellenőrzés keretében módosítani kell. Lényeges azonban az, hogy a 2018. évi társaságiadó-bevalláshoz a 2018. évi eredménykimutatás[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. július 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7656
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
9. találat: Közvetített szolgáltatás a számlán
Kérdés: Társaságunknál gyakran előfordul, hogy a számlán nem kerül feltüntetésre az, hogy "a számla közvetített szolgáltatást tartalmaz". A közvetített szolgáltatás többi kritériumának az adott számlatétel megfelel, de így az iparűzési adó alapját nem tudjuk csökkenteni. Felmerült, hogy a fenti probléma elkerülése végett esetleg a számlán állandó tartalomként jelenítenénk meg "a számla közvetített szolgáltatást tartalmaz" szöveget. Ha olyan számlán szerepel a közvetített szolgáltatást tartalmazó felirat, amely valójában nem az, jelenthet-e bármilyen adókockázatot, esetleg bírság kiszabására ad-e alapot?
Részlet a válaszból: […]értékének ráfordításkénti elszámolását, és a ráfordításként elszámolt összegének a helyi iparűzési adó alapja meghatározásakori számításba vételének a lehetőségét.A számviteli törvény alapelvei, a ráfordítások elszámolásának dokumentálása valójában azt igénylik, hogy a közvetített szolgáltatást nyújtó számlájára vezessék rá annak a számlának az adatait, amelyben a továbbszámlázás megtörtént, a kimenő számlában pedig - több, különféle szolgáltatás esetén - külön tételként szerepeljen a közvetített szolgáltatásra vonatkozó információ.A helyi iparűzésiadó-alapja csökkentésének dokumentálására olyan analitika szükséges, amely - közvetített szolgáltatásként - a közvetítésre kerülő szolgáltatás adatai mellett tartalmazza annak a számlának az adatait is, amelyben a közvetítés megtörtént. Az analitika hitelessége csak akkor nem kérdőjelezhető meg, ha a közvetítés[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. július 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7356
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
10. találat: Kézzel írott számla befogadása
Kérdés: Transznacionális vállalkozás unokavállalata vagyunk. A szállítói teljesítések utalását a szkennelt hazai számlák alapján, külföldön végzik. Felmerült, hogy kézzel írott számlát ne fogadjunk be! Lehetséges ez, ha a szállító nem hajlandó szerződésünk változtatására? Nyilvánvaló-e, hogy ezek után az esetleges szerződésbontás sikerrel megtámadható?
Részlet a válaszból: […]adójogi vagy számviteli előírás nincsen, amely alapján a beszállítók kézi számlájának befogadása megtagadható lenne.Nincsen azonban akadálya annak, hogy a felek a szerződésben eleve kikössék például a gépi úton kitöltött számlák kiállítását. Ha azonban ilyen megállapodás korábban nem volt, úgy ez csak közös megegyezés (szerződésmódosítás) útján írható elő kötelezően a beszállító számára. Jelenleg tehát a szerződés azonnali hatályú[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. június 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6700
Kapcsolódó tárgyszavak:
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 - 50 | 51 - 60 | 61 - 70 ... | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést