Óvadékot nem adja vissza a bérbeadó

Kérdés: A cég lakást ad bérbe magánszemélynek. A bérbeadásra nem választott áfakötelezettséget. Szerződés szerint 3 havi bérleti díjnak megfelelő óvadékot fizettek, melyről számlát nem állítottak ki. Az óvadék összege a bérbeadónak okozott károk ellentételezésére használható fel. A bérleti szerződés megszűnik, mivel az ingatlanban károk keletkeztek. Szóban megállapodtak, hogy az óvadékot a bérlő nem kapja vissza. A bérbeadó erről írt egy feljegyzést, de a bérlő már nem fogja aláírni, és az óvadékot sem fogja visszakövetelni. A bérbeadónak van-e számlázási kötelezettsége a nála maradt óvadékkal kapcsolatban? A károk helyreállítási költsége meghaladja az óvadék összegét. Elképzelhető, hogy a bérlő nem minden kárt állít helyre az eredeti állapotnak megfelelően, ez esetben kevesebb lesz a költség, mint az óvadék összege. Hogyan kell könyvelni a cégnél maradt óvadékot?
Részlet a válaszából: […] ...Az óvadékalapítást mindenképpen zálogszerződésnek kell alátámasztania. A kérdés alapján arra lehet következtetni, hogy az óvadékról a bérleti szerződésben rendelkeztek, vagy ott sem. Az óvadékalapításhoz tehát külön zálogszerződés kell, amelyben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 13.
Kapcsolódó címke:

Követelések értékvesztésének megállapítása

Kérdés: A vagyongazdálkodási társaság az önkormányzat tulajdonában lévő lakás- és nem lakásbérleményeket kezeli, bérbe adja, bérleti jogviszonyban áll a bérlőkkel. A bérlők négy év alatt több mint 170 millió Ft hátralékot halmoztak fel. A bérlők zöme magánszemély. A felhalmozódott követelésekre százalékos mértékben értékvesztést számoltunk el, amelynek a mértékeit – a könyvvizsgálóval egyeztetve – a számviteli politikában rögzítettük. A követelések jogi úton történő behajtása akár évekig (a bérlő haláláig) is eltarthat. Van-e arra lehetőség, hogy az éven túli tartozások esetében – a számviteli politikában rögzített – 100%-os értékvesztés elszámolásától eltérjünk?
Részlet a válaszából: […] A követelések értékvesztése elszámolandó mértékének nagyságát – a számviteli törvény főszabálya szerint – a vevő, az adós minősítése alapján kell meghatározni. Az Szt. 55. §-ának (2) bekezdése csak a vevőnként, adósonként kis összegű követelések esetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 15.
Kapcsolódó címkék: