Tőkeemelés tagi kölcsönből

Kérdés: Az 50 milliós alaptőkével rendelkező zrt. tagikölcsön-állománya 55 millió Ft. A zrt. 2003-ban megvásárolt egy 110 millió Ft ingatlan vagyonnal rendelkező kft.-t, ehhez vette fel az eredetileg 140 millió Ft összegű tagi kölcsönt, amiből még 55 millió Ft összeg áll fenn. Értelmezhető-e a tagi kölcsönre az elévülés fogalma? Hogyan kell ezt rendezni a könyvekben? Gondolkodunk a 288. számban az 5916. kérdésre adott válasz szerinti tőkeemelési megoldáson is. A problémát az jelenti, hogy az adóhatóság állásfoglalása szerint ez a fajta tőkeemelés tagikölcsön-elengedésnek minősül. A zrt. 2013. 01. 01. óta kiva-alany. Hogyan fog megjelenni a kiva-bevallásban a tagi kölcsön? A tagi kölcsön állománya 2009. 01. 01. óta nem változott.
Részlet a válaszából: […] ...új Ptk. 3:251. §-a a Gt. hivatkozott előírásával csaknem azonos módon fogalmaz.A Gt. 248. §-ának (1) bekezdése alapján az alaptőke felemelhető – többek között – új részvények forgalomba hozatalával. A 250. § (1) bekezdése szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 6.
Kapcsolódó címkék:  

Januárban bejegyzett tőkeemelésre osztalék

Kérdés: A zrt. esetében az új részvényjegyzés, befizetés 2008 októberében megtörtént. A cégbíróság azonban – technikai okok miatt – csak 2009 januárjában jegyezte be, ezért jegyzett, de még be nem fizetett tőkeként volt nyilvántartva 2008. december 31-én a társaság könyveiben. A 2008. év után fizetendő osztalékot lehet-e már fizetni az új részvényekre?
Részlet a válaszából: […] ...válasz valójában attól függ, hogy a cégbíróság milyenidőponttal jegyezte be az alaptőke felemelését, és nem a bejegyzésidőpontjától. A cégtörvény 30. §-ának (4) bekezdése alapján 2007.szeptember 1-jétől a cég a változásbejegyzési kérelemben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 16.
Kapcsolódó címkék: