Részvények cserearánya

Kérdés: Kiválás esetén hogyan kell értelmezni a Gt. 281. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti részvények cserearányát? Ha átalakulás előtt a jegyzett tőke 50 M Ft (10 db 5 M Ft névértékű részvény), a saját tőke 200 M Ft, és kiválás után mindkét cég tulajdonosi szerkezete az átalakulás előttivel megegyezik? Milyen korlátai vannak az átadó és a kiváló cég új tőkeszerkezetének?
Részlet a válaszából: […] ...részvénytársaságok részvényeinek cserearányát és arészvényesek számára az alaptőkén felüli vagyon terhére juttatható kiegészítőkészpénzbefizetés mértékét, amely nem lehet több, mint a részvényesek számára avagyoni hányaduk alapján juttatott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 27.
Kapcsolódó címkék:  

Tőkeemelés üzletrészek apportálásával

Kérdés: A részvénytársaság új részvények zártkörű kibocsátásával felemelte az alaptőkét 99 millió forinttal. A tőkeemelésből 11 millió forint készpénzbefizetéssel, 88 millió forint apportátadással teljesült. Az apportot az "A" kft. tulajdonosai a kft.-üzletrészek átadásával szolgáltatták. (A kft. saját tőkéje 20 millió forint, a kft. könyvvizsgáló által megállapított üzleti értéke 88 millió forint.) Az adótörvények az apportot az adásvétellel azonosan kezelik, az Szt.-ben nem találtam erre vonatkozó utalást. Az rt.-nél megbontható-e úgy az apport értéke, hogy abból 68 millió forint üzleti vagy cégértékként szerepeljen?
Részlet a válaszából: […] Ha az alaptőke emelése az rt.-nél külső tőke bevonásával történik, akkor a Gt. 245-252. §-aiban foglaltakat figyelembe kell venni. A Gt. 249. §-a (1) bekezdésének d) pontja szerint: új részvények zártkörű forgalomba hozatala esetén a közgyűlés összehívásáról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 4.
Kapcsolódó címkék: