Műszaki vizsgáztatás igazgatási szolgáltatási díjának továbbhárítása

Kérdés: Egy kft. személygépkocsik műszaki vizsgáztatását végzi engedéllyel, szerződése van erre a hatósággal, ugyanakkor, akik odaviszik a gépkocsit, megrendelőt írnak alá. A hatóság számviteli bizonylatot állít ki a vizsgáztatást végző kft. felé, majd a kft. a megbízója felé továbbszámlázza a hatósági díjat a saját díjával együtt. A hatósági díj elszámolólap alapján minden hónapban mint egyéb ráfordítás könyvelésre kerül, mert ezt átutaljuk a hatósághoz. Ezen összeget levontuk az iparűzési adó alapjából, mivel ez a bevételben is szerepel. Elfogadható-e ez az elszámolás, mivel az iparűzési adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve a ráfordításként könyvelt összeggel, ugyanis az már benne van a bevételben?
Részlet a válaszából: […] A kérdés inkább számviteli természetű, mintsem az iparűzési adót érinti, s valójában a saját teljesítmény meghatározására, annak számlázására, valamint arra vonatkozik, hogy mekkora összegű árbevételt kell elszámolni. Előzetesen ezért a kérdésben említett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 13.
Kapcsolódó címke:

Jegyzett tőke emelése az eredménytartalékból

Kérdés: A gazdasági társaság a jegyzett tőke emelését az eredménytartalék terhére kívánja megvalósítani. Milyen fizetési kötelezettség terheli ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...szerződés megfelelő módosítása és a törzstőkeemelésnek a cégjegyzékbe történt bejegyzése után. A jegyzett tőke emelésének könyvelése az eredménytartalék terhére: T 413 – K 411, a cégjegyzékbe történt bejegyzés napjával, a cégkivonattal alátámasztottan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 13.
Kapcsolódó címkék: