Csődegyezség könyvelésének időszaka

Kérdés: A cég csődeljárásban csődegyezséget kötött 2016. 11. 17-én, a bíróság 2016. 12. 01-jén értesítette a céget, hogy az egyezséget elfogadta, de az nem jogerős. Az egyezség alapján a követelések 11%-a kerül kifizetésre 2017. 05. 31-ig. A bíróság a csődegyezséget 2017. 03. 24-ével hagyta jóvá, és befejezetté nyilvánította a csődeljárást. A végzés jogerős. A cég mérlegkészítésének időpontja 2017. 03. 31. A 2014. év veszteséges volt. A csődegyezség alapján mikor kell kivezetni a fennmaradó 89%-ot? Mikor kell kivezetni azon hitelezők követeléseit, akik nem jelentkeztek be a csődeljárásba? Vannak olyan számlák, amelyeket a vagyonfelügyelő befogadott, de a csődeljárás alatt nem fizettek ki? Mi lesz a sorsuk? Melyik évet érintik a fenti tételek? Kérem, a válasznál vegyék figyelembe a Tao-tv. előírásait is!
Részlet a válaszából: […] A csődegyezség alapján a követelések 89 százalékát a mérlegkészítés időszakában, de legkésőbb 2016. december 31-ével a könyvekből ki kell vezetni, behajthatatlan követelésként le kell írni, egyrészt azért, mert a csődegyezség a mérlegkészítés időszakában jogerőre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 15.
Kapcsolódó címke:

Követelésre elszámolt értékvesztés visszaírása

Kérdés: Lehetséges-e értékvesztés-visszaírás, ha a követelés behajthatatlanná válik? Ha nem lehet visszaírni az értékvesztést, az hogyan tűnik el a könyvekből? Jó-e az a gyakorlat, ha a behajthatatlanná válás miatti leírás előtt, a követelés értékéig visszaírjuk az értékvesztést, és majd a teljes összeget számoljuk el behajthatatlan követelésként?
Részlet a válaszából: […] ...kimutatott könyv szerinti értéket (vagy annak egy részét, ha csak egy része válik behajthatatlanná) kivezetik hitelezési veszteségként. (Könyvelési tétel: T 315 – K 311, az elszámolt értékvesztés átvezetése, majd T 8691 – K 311, a behajthatatlan követelés leírása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 27.
Kapcsolódó címkék: