Utólag adott nem számlázott engedmények könyvelése

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a szerződés alapján évente utólag adott nem számlázott engedményt? Elfogadható-e, hogy az engedményről készített "pénzügyi értesítőt" előírjuk kötelezettségként (T 86 – K 479), majd amikor a vevő a legközelebbi vásárlásnál érvényesíti, felhasználja, akkor a kötelezettségről a vevői számla (T 479 – K 311) pénzügyileg teljesített lesz?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak tartalmukban helyesek, de megfogalmazásuk túlzottan szakszerűtlen!Az Szt. 77. §-ának (7) bekezdése szerint 2010. január 1-jétől egyéb bevételként kell kimutatni az üzleti évhez kapcsolódó, szerződésen alapuló – konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 30.
Kapcsolódó címkék:  

Forgalommal arányosan adott engedmény 2010-ben

Kérdés: A társaság építőanyag-kereskedelemmel foglalkozik. A beszerzés kereskedőházon keresztül történik, amely cég áll kapcsolatban a termelőkkel, és több viszonteladónak értékesít. A kereskedőház naptári évi elszámolással forgalomarányos bónusz-visszatérítésben részesül a termelőtársaságoktól, amelyet vevői között – a forgalom arányában – szétoszt. A bónusz mértéke a forgalmazott értékek függvényében sávosan emelkedik. Így a bónusz végleges összege – bonyolult számítások eredményeként – a kereskedőház számára sok esetben csak júliusban áll rendelkezésére, és csak ezt követően történhet meg a vevői közötti szétosztás (a mérlegek zárását követően). A számviteli törvény 2010. 01. 01-től hatályos elő­írása alapján az üzleti évhez kapcsolódó, forgalommal arányosan utólag adott/kapott engedményt – a pénzügyi rendezéstől függetlenül – egyéb bevételként, illetve egyéb ráfordításként ki kell mutatni az egyéb követelésekkel, illetve az egyéb kötelezettségekkel szemben, a két fél közötti elszámolás alapján. Miután a bónusz összege jelentős, értéke befolyásolja a társaság mérleg szerinti eredményét, a társasági adó alapját, a társaság számára nem közömbös az, hogy a bónusz melyik év eredményében kerül kimutatásra. Ezen változással a 2010. évi beszámolóban a 2009. évről áthúzódó bónuszok mellett a 2010. évre járó bónuszok is kimutatásra kerülnek, tehát 2 év bónusz összegével nő az eredmény, amely az évek közötti összehasonlítást is torzítja. Helyesen értelmezzük a számviteli törvény hivatkozott előírásait, vagy elégséges azon bónuszösszegek szerepeltetése, amelyek befolytak, vagy a kereskedőház megküldte részünkre a bónuszelszámolást a mérlegkészítés időpontjáig (nálunk január 31-ig)? Mit tegyünk azokkal a bónuszösszegekkel, amelyek a mérlegkészítés időpontjáig nem folynak be, és az összegről még bónuszértesítő sem érkezett, az összeg nagysága számítással sem támasztható alá?
Részlet a válaszából: […] ...is, amérlegben is.Aszabályozás változása valóban járhat azzal, hogy 2010. évben nemcsak a 2010.évet érintő engedmények kerülnek könyvelésre, hanem a megkésett pénzügyi rendezésmiatt 2010. évre elszámolandó 2009. évi engedmények is. A kétszeres...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 24.
Kapcsolódó címkék: