2 cikk rendezése:
1. cikk / 2 Külföldi magánszemélynek bérelt lakás terhei
Kérdés: Az 1921. kérdésszámra adott válaszuk úgy szól, hogy ha egy magyar cég külföldi illetőségű magánszemélynek bérel lakást Magyarországon, de ennek bérleti díját továbbszámlázza a külföldi anyacégnek, akkor a magyar cégnek nem keletkezik sem adó-, sem járulékfizetési kötelezettsége. A válasz nem tért ki a magánszemély adózására, és ezzel kapcsolatban merültek fel kérdések.
1. -Ha ez a külföldi magánszemély külföldi illetőségű (nem éri el a 183 napot), és a cég továbbszámlázza a bérleti díjat, jól gondolom-e, hogy neki az illetőség szerinti országban keletkezik adó- és/vagy járulékfizetési kötelezettsége az ottani szabályok szerint?
2. -Ha ugyanez a külföldi magánszemély belföldi illetőségűvé válik, de a cég ugyanúgy kiszámlázza a bérleti díjat az anyacégnek, jól gondolom-e, hogy ebben az esetben a magánszemély szempontjából lényegtelen a továbbszámlázás? Igaz ugyan, hogy a cég mentesítette magát az adó és járulék alól, de a 183 nap elérésével a magánszemély belföldi illetőségűvé válik, vagyis a kapott juttatás után szja-t és ehót kell saját maga után fizetnie?
1. -Ha ez a külföldi magánszemély külföldi illetőségű (nem éri el a 183 napot), és a cég továbbszámlázza a bérleti díjat, jól gondolom-e, hogy neki az illetőség szerinti országban keletkezik adó- és/vagy járulékfizetési kötelezettsége az ottani szabályok szerint?
2. -Ha ugyanez a külföldi magánszemély belföldi illetőségűvé válik, de a cég ugyanúgy kiszámlázza a bérleti díjat az anyacégnek, jól gondolom-e, hogy ebben az esetben a magánszemély szempontjából lényegtelen a továbbszámlázás? Igaz ugyan, hogy a cég mentesítette magát az adó és járulék alól, de a 183 nap elérésével a magánszemély belföldi illetőségűvé válik, vagyis a kapott juttatás után szja-t és ehót kell saját maga után fizetnie?
2. cikk / 2 Magyarországi képviselet számlakiállítási kötelezettsége
Kérdés: Egy német anyavállalat magyarországi képviselete a Magyarországon használt gépjárművei helyett újakat szeretne vásárolni úgy, hogy a most használt gépkocsik értékét beszámítják az újak árába. A jelenleg használt gépjárművek a német anyacég tulajdonában vannak, értékcsökkenést is ők számolnak el. Az autókereskedő a képviselettől egy számlát kért be, és kérte, hogy ezen a használt gépjármű piaci értékét tüntesse fel áfatartalom nélkül, és tüntesse fel a "pénzügyi rendezést nem igényel" megjelölést. Kiállíthat-e a képviselet számlát a használt gépjárművekről? A kiállított számlán áfát fel kell-e számítani? Elegendő-e, ha egy pénzügyi levél készül a beszámítandó autók piaci értékéről?