Hitelszerződés felmondása

Kérdés:

A pénzügyi vállalkozás hitelnyújtással foglalkozik. 2020–2022. évben, a moratórium ideje alatt felhalmozott kamatokat a moratórium utáni új futamidő alatt egyenletes részletekben, a havi törlesztési díjjal együtt beszedi, könyveiben aktív időbeli elhatároláson szerepelteti. 2023 szeptemberében felmondásra került egy ilyen szerződés, a 2023. évi meg nem fizetett esedékes kamatokat függővé tettem a 250/2000. Korm. rendelet 17. §-a szerint. A 2020–2022. évben felhalmozott, aktív időbeli elhatároláson lévő, esedékessé még nem tett moratóriumi kamattal (korábbi évek kamata) mit kell tenni? Függővé kell tenni (sztornótétellel: T 91 – K 39)? Esetleg értékvesztést kell elszámolni rá?

Részlet a válaszából: […] ...azt az adós vagy a hitelező mondta fel. A szerződésre vonatkozó általános szabályok alapján a szerződés megállapodással és egyoldalú nyilatkozattal szüntethető meg.A Ptk. 6:382. §-a nem rendelkezik a hitelszerződés felmondásának a jogkövetkezményeiről. A Ptk. 6:212...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 14.
Kapcsolódó címke:

Követelés elengedése

Kérdés: Vállalkozásunk bizonyos vevői követeléseinek elengedésén gondolkozik: eddig a számviteli politikában meghatározottak szerint számoltunk vevőértékvesztést, azonban előfordulnak olyan esetek, amikor (a törvényben nevesített eseteken felül) úgy döntene cégünk, hogy elengedne bizonyos vevőköveteléseket, így nem értékvesztést képeznénk rájuk. Az elengedéshez nem kell megállapodás, egyoldalú nyilatkozat is elég? Ha az elengedéssel élnénk, milyen adóhatásra kellene számolnunk?
Részlet a válaszából: […] ...miatt a kötelezettség csökken. Így olyan bizonylatra van szükség, amelyet mind a két cégnél könyvelni kell. Ezért az egyoldalú jognyilatkozat nem elegendő, szóba sem jöhet.A követelést részben vagy egészében milyen esetekben lehet elengedni? Elsősorban azért, mert...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 13.
Kapcsolódó címkék: