2 talált cikk a gépjármű-kereskedelem , szerző kifejezésre

Kérdés: Társaságunk tevékenységi köre gépjármű-nagykereskedelem és -gyártás. A gyártás Kínában történik. Termékkörfejlesztés kapcsán döntés született, hogy a magyar társaság megveszi az új termékhez a gyártóeszközt, melyet a kínai gyár rendelkezésére bocsát, kizárólagosan a társaság részére történő gyártás céljából. A gyártóeszköz Kínában marad (paritás EXW), a magyarországi cég lesz a 100%-os tulajdonosa. Erre a beruházásra nagy összegű fejlesztési tartalékot képeztünk az előző évek adózott eredményéből. Még szerződéskötés előtt állunk. Elszámolható-e a fejlesztési tartalék terhére ez a beruházás, számviteli szempontból a tárgyi eszközök között kimutatható-e, kell-e kvázi telephelyet létesítenünk Kínában? Hogyan számolhatunk el akkor, ha a gyártóeszköznek 50-50%-ban lenne tulajdonosa társaságunk, illetve a kínai gyár?

Kérdés: Gépjármű-kereskedelemmel fő tevékenységként foglalkozó vezérképviselet (importőr) nyereményjátékot hirdet. A nyereményjáték lényege, hogy egy adott időszakban új autóra adásvételi szerződést kötött ügyfelek közül egy szerencsés magánszemély visszakapja a megrendelt autója vételárának 50%-át. Az árkedvezmény a magánszemély részére oly módon kerül átadásra, hogy a vezérképviselet a márkakereskedő részére, a márkakereskedő pedig (egyező összegben) a magánszemély részére adja át az árkedvezményt. Az előbbi konstrukcióval kapcsolatban az alábbi kérdések merültek fel mind a márkakereskedő, mind az importőr szempontjából:
1. Keletkezik-e valamilyen adókötelezettsége a magánszemélynek vagy a kifizetőnek az 50% mértékű árkedvezmény után?
2. Alkalmazható-e a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú mellékletének 8.14. pontjában foglalt adómentességi jogcím?
3. A visszatérítést egyéb ráfordításként vagy árbevétel-csökkentő tételként kell könyvelni?