Lekötött tartalék a kilépő taggal történő elszámoláskor

Kérdés: Két részvénytársaság beolvadással történő átalakulása során, a Gt. 74. §-a értelmében el kell számolni az átalakulásban részt venni nem kívánó részvényessel. Az elszámolás alapja a saját tőke/jegyzett tőke arány. Szakértői vélemény szerint a lekötött tartalék nem képezi alapját a felosztható vagyonnak. Jól gondoljuk? A közgyűlés dönthet a jegyzett tőke értékénél lényegesen nagyobb lekötött tartalék felosztásáról? A kilépő taggal történő elszámolás veszélyeztetheti-e a maradó tagok vagyoni helyzetét és a társaság működését?
Részlet a válaszából: […] ...amelyeket jogszabályi rendelkezés alapján kell a lekötötttartalékba helyezni, azt feloldani csak a kötelezettség teljesítéskor (példáulvégelszámolás során vagy a szövetkezeteknél), vagy a pótbefizetésvisszafizetésekor (a tulajdonosok által ilyen címen átadott összeg)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 25.
Kapcsolódó címkék:  

Cégeladás, -felvásárlás elszámolása

Kérdés: A kft. megállapodott egy másik kft.-vel a cég eladásában, illetve felvásárlásában. A céget felvásárló kft. a vételt a jegyzett tőke értékén hajtaná végre úgy, hogy a tulajdonosi részaránynak megfelelően közvetlenül kifizeti a tulajdonosokat. A vásárló átveszi az eladó teljes eszköz-forrás állományát, az ügyvezető tájékoztatása szerint. Az ügylettel kapcsolatosan milyen számviteli-adózási teendők vannak?
Részlet a válaszából: […] ...A tulajdonosokkal való elszámolásnak (azosztalékfizetésen túlmenően) az a feltétele, hogy a cég megszűnjön,valószínűleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 14.
Kapcsolódó címkék: