Bérleti díj miatt iparűzésiadó-alap két helyen

Kérdés: Kapcsolt vállalkozásaink közül az egyik kizárólag ingatlan-bérbeadással ("A" cég), a másik pedig ingatlanüzemeltetéssel és bérbeadással foglalkozik ("B" cég). A bérlőkkel történő egyszerűbb kapcsolattartás érdekében "B" cég nemcsak az üzemeltetési díjat, hanem egyúttal a bérleti díjat is számlázza, és beszedi a bérlőktől a velük kötött szerződés alapján. A fentiek miatt probléma keletkezett az iparűzési adó vonatkozásában, ugyanis az "A" cégnél bevételként és iparűzésiadó-alapként jelentkezik a bérletidíj-bevétel, ami "B" cégnél is árbevétel és iparűzésiadó-alap. Így ugyanazon bérleti díj után kétszer fizetünk iparűzési adót. Léteznek-e olyan szerződéskötési, illetve könyvelési módosítások, amelyekkel a kétszeres iparűzésiadó-fizetés a cégcsoporton belül megszüntethető úgy, hogy "A" cég továbbra sem kerül közvetlen kapcsolatba a bérlőkkel?
Részlet a válaszából: […] ...ha "A" cég a bérbeadó – nem lehet árbevétel (az "A" céget megillető bérletidíj-bevétel). Máris elkerülhető a kétszeres helyi iparűzésiadó-fizetési kötelezettség, ha "B" cég nem mutat ki árbevételt.Az egyszerűbb kapcsolattartás érdekében mit lehet tenni úgy,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 25.
Kapcsolódó címkék:  

Távközlési szolgáltatás áfájának levonhatósága

Kérdés: Mikor mentesülhet az adóalany a távközlési szolgáltatás levonási korlátja alól? Mikor, milyen feltételek mellett lehet a távközlési szolgáltatás áfáját teljes összegében levonni?
Részlet a válaszából: […] ...a költségáthárítás mértékében megfelel a mindenkori tényleges igénybevétel nagyságának. Egyébként, mint a bérleti szolgáltatás járulékos költsége, beletartozik a bérleti díj adóalapjába, és mint a főtevékenység melléktevékenysége, osztozik a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 14.
Kapcsolódó címkék: