2 talált cikk a beszerzési érték , készlet , foglaló , használatbavétel , értékcsökkenési leírás kifejezésre

Kérdés: Az Szt. 24. §-ának (1) bekezdése szerint befektetett eszközként olyan eszközt szabad kimutatni, amelynek az a rendeltetése, hogy a tevékenységet, a működést tartósan, legalább egy éven túl szolgálja. Tehát nem kötelező, csak szabad. Ez a gyakorlatban így is van, hiszen néhány irodaszer akár évtizedekig is használható, de értékének sekélysége miatt mégsem tekinti senki tárgyi eszköznek, hanem a beszerzéskor anyagköltségként számolja el. Az egyértelműség miatt célszerűnek tűnik, ha a vállalkozás számviteli politikájában összeghatárral rögzíti, hogy meddig anyag valami, és milyen értéktől tárgyi eszköz. A kérdés az, hogy mekkora lehet ez az összeg?

Kérdés: A kft. ingatlanok adásvételével és a megvásárolt ingatlanok esetenkénti felújításával foglalkozik. Áfa szempontjából nem választotta az adókötelessé tételt. Eddig egy használt ingatlant vásárolt, amelyet alvállalkozókkal felújít. Az anyagot és esetenként a munkaeszközöket is a társaság bocsátja az alvállalkozók rendelkezésére. Mivel a felújítás során az épület műszaki ismérvei, paraméterei nem változnak, az épületet (+ telket), az alvállalkozói teljesítményeket, a vásárolt és felhasznált anyagot az áruk között mutatja ki. Helyesen jár el? Az értékesítés áfamentesen történik majd, így a beszerzések áfáját nem helyezte levonásba, a számlákat bruttó módon számolja el bekerülési értékként? A megvásárolt tárgyi eszközök a társaság tulajdonában maradnak, azok a megfelelő értékcsökkenési leírási kulccsal kerülnek nyilvántartásba, áfával növelt bruttó értéken. Mi történik a tárgyi eszközök le nem vont áfájával, ha a későbbiek során ezeket áfás értékesítéshez használja a társaság?