Zsaluzási elemek felújítása

Kérdés: Az építőipari társaság a korábbi üzleti években a zsaluzáshoz használt fa- és fémelemeket (ún. zsalurendszert) a beszerzéskor úgy ítélte meg, hogy a vállalkozási tevékenységét legfeljebb egy évig szolgálják. Ezért a használatbavételkor anyagköltségként elszámolta. Jelenleg ezen eszközökre vonatkozóan mennyiségi kimutatással rendelkezik, amely biztosítja a projektről projektre történő mozgatását (nyomon követését). A jelenlegi piaci helyzet miatt (zsaluanyagok áremelkedése) úgy döntött, hogy külső céggel ezen eszközöket felújíttatja, amely biztosítja az eszközök korszerűsítését, valamint az eredeti állagának helyreállítását, így több éven keresztül újra használhatja a termelésben. A felújítást követően hogyan változik ezen eszközök számviteli besorolása? A felújítást követően van-e lehetőség (ha van, milyen) ezen zsalurendszer tárgyi eszközként való kezelésére?
Részlet a válaszából: […] Nyilvánvaló, számviteli-politikai döntés kell ahhoz, hogy az építőipari társaságnál a zsalurendszer elemeit a használatbavételkor azonnal (egy összegben) az Szt. 28. §-a (3) bekezdésének a) pontjára hivatkozással költségként elszámolja, illetve a 23. §-ának (4)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Vásárolt részvények árfolyam-emelkedése, -csökkenése

Kérdés: A társaság tőzsdén jegyzett részvényeket vásárolt, amelyek közül egyes részvények árfolyama az elmúlt fél évben 30 százalékkal emelkedett, más részvények (például az OTP-részvények) árfolyama pedig jelentős mértékben csökkent. Hogyan érinti ez a számviteli, illetve a társaságiadó-elszámolást?
Részlet a válaszából: […] A tőzsdén jegyzett részvények árfolyamának növekedését az eredménnyel szemben - főszabályként - nem szabad könyvelni. Így a nem realizált árfolyam-különbözet nem befolyásolja a társasági adó alapját sem, és emiatt nem kell társasági adót sem elszámolni.Amennyiben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 11.

Részesedésvásárlás előtti eszközértékelés költségei

Kérdés: Társaságunk 100%-os tulajdoni részesedést vásárol egy másik társaságban. A vételárra 10% foglalót fizetünk. A megvásárolni kívánt társaság eszközeit külső szakértővel felértékeltettük. Az eszközök felértékelésének költsége - amely időben jelentősen megelőzte a vételi szerződést - beleszámít-e a részesedés értékébe? Az adott foglaló melyik számlacsoportban kerül a mérlegbe (17. vagy 35.)?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 47. §-a alapján az eszköz bekerülési (beszerzési) értékébe beletartozik az adott eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek összege is. A részesedésvásárlás esetében a részesedés értékének (vételárának) meghatározásakor megfelelő támpont lehet az adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 14.

Tartós részesedés a mérlegben

Kérdés: A számviteli törvény szerint kapcsolt vállalkozások-e az alábbi kft.-k? "A" kft. tulajdonosa két magánszemély 50-50%-ban, a magánszemélyek testvérek. A "B" kft. 25%-os tulajdonosa az "A" kft. 75%-ot a két testvér magánszemélyként tulajdonol 50-50%-ban. A "C" kft. 20%-os tulajdonosa szintén "A" kft., 80%-os tulajdonos a két testvér fele-fele arányban. A szavazati arányok a tulajdoni arányokkal azonosak. A részesedéseket az "A" kft. mérlegének melyik során kell kimutatni?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 3. §-a (2) bekezdésének 4. pontja alapján társult vállalkozás az a - konszolidálásba teljeskörűen be nem vont - gazdasági társaság, ahol az anyavállalat vagy a konszolidálásba bevont leányvállalata a 9. pont szerinti jelentős tulajdoni részesedéssel rendelkezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 28.

Jelentős tulajdoni részesedés

Kérdés: Adott "A" kft., illetve "B" kft. A két kft. nem kapcsolt egymással se a Tao-tv., se az Szt. szerint. Ők ketten 50-50 százalékban tulajdonosai (szavazati arányuk is ennyi) egy "C" kft.-nek. "C" kft.-nek az ügyvezetője megegyezik "A" kft. ügyvezetőjével. A számviteli törvény szerint fennáll-e a kapcsolt viszony "A" (vagy "B") és "C" kft. között? Illetve ebben az esetben a szerzett tulajdonrészt melyik mérlegsoron kell kimutatni éves beszámoló készítése esetén?
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy az "A" kft. is, a "B" kft. is jelentős tulajdoni részesedéssel rendelkezik "C" kft.-ben (a részesedés mértéke meghaladja a 20 százalékot), mind az "A" kft.-nél, mind a "B" kft.-nél a "C" kft.-ben meglévő részesedést a mérlegben a befektetett eszközök...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 15.

Üzletrészvásárlás vevőnél, megvásárolt kft.-nél

Kérdés: Cégünk (Zrt.) üzletrész-adásvételi szerződést kötött kettő magánszeméllyel (Eladók), akik 50-50%-os arányban rendelkeztek üzletrésszel a Kft.-ben. A Zrt. mint Vevő és az Eladók adásvételi szerződése szerint az Eladók eladják, a Vevő pedig összesen 70.000 E Ft-ért megvásárolja az Eladók tulajdonában lévő 100% mértékű üzletrészeket. Az üzletrészek vételárát könyvvizsgáló által készített cégértékelés, ingatlanértékelési szakvélemény, közbenső mérleg, készlet és vagyonleltár alapján állapították meg. A Zrt. az üzletrészek vételárát a személyi jövedelemadóval kapcsolatos előírások betartásával az Eladók által megadott bankszámlára átutalta. Közbenső mérleg adatai: befektetett eszközök 16.000 E Ft, forgóeszközök 37.000 E Ft, saját tőke 43.450 E Ft, kötelezettségek 9550 E Ft. AZrt. üzemelteti a kft.-t különálló egységként. A Zrt. 100%-os tulajdonosa a Kft.-nek. Az ügyvezetés a Zrt.-ben és a Kft.-ben ugyanaz a személy. Számviteli szabályok értelmében hogyan kezelendő a fentiekben leírt adásvételi szerződés a Zrt. vonatkozásában, illetve a Kft.-nél? (Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban, üzletágvásárlás.)
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerinti adásvételi szerződéssel a Kft.-nél tulajdonosváltozás következett be, a két magánszemély tulajdonos helyébe tulajdonosként a Zrt. lépett be. Atulajdonosváltozást változásbejelentéssel a Kft. cégjegyzékében a Cégbíróságon is át kell vezetni.Mivel a Zrt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 15.

Bérbeadás után értékesítés

Kérdés: Megbízónk eszközök bérbeadásával foglalkozik. Az eszközök hasznos élettartama átlagosan 5 év. A bérleti időszakok rövidek, átlagosan 3-6 hónap, majd új felhasználóhoz kerül az eszköz, aki szintén 3-6 hónapig bérli, egészen a hasznos élettartam végéig. Eddig az eszközök tárgyi eszközként kerültek kimutatásra a könyvekben. Felmerült lehetőségként, hogy a gyártó engedélyével, igény szerint értékesítésre kerülnének az eszközök az épp aktuális bérbevevőnek: ez jelentheti azt is, hogy a könyvekbe kerülést követő 3 hónap múlva, vagy azt is, hogy egy 3 éve használatban lévő eszköz kerül értékesítésre. Mi ilyenkor a helyes eljárás? Az eredetileg tárgyi eszközként besorolt eszköz, amelyet bérbe vettek, helyesen kerül kimutatásra tárgyi eszközként akkor is, ha 3 hónap múlva értékesítik? Értékesítés előtt a tárgyi eszközt könyv szerinti értéken (vagy piaci értéken) a készletek közé kell sorolni?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 23. §-ának (4) bekezdése szerint az eszközöket rendeltetésük, használatuk alapján kell a befektetett eszközök vagy a forgóeszközök közé sorolni, természetesen a rendeltetésszerű használatbavételkor, a kérdés szerinti eszközöket az első bérbeadáskor, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 12.

Társult vállalkozásban lévő részesedés piaci értékelése

Kérdés: "A" vállalat részesedést vásárol "B" vállalkozásban 51%-ban. "A" vállalat konszolidált beszámoló készítésére kötelezett a magyar szabályok szerint (IFRS-alkalmazásra nem kötelezett). 20×1 évben teljeskörűen bevonásra kerül. 20×2 év folyamán részesedése 40%-ra csökken, "B" társaságot társult vállalkozássá minősítik át. Az év végi konszolidáció során "A" vállalat a konszolidált beszámolójában a társult vállalkozásra független piaci értékbecslés alapján "B" vállalat részesedésének felértékelése mellett dönt. Az Szt. 130. § (1) értelmében a társult vállalkozás nem teljes körű bevonása az anyavállalat vagy a konszolidálásba bevont leányvállalat mérlegében kimutatott könyv szerinti értékkel, vagy a törvényben meghatározott időpontban érvényes saját tőkéből a konszolidálásba bevont vállalkozás tulajdoni hányadára jutó értékkel lehetséges. De van egy olyan kitétel, hogy ez az összeg nem lehet magasabb, mint a konszolidálásba bevont vállalkozás könyveiben szereplő részesedés beszerzési értéke. A fenti (vagy más) paragrafus tiltja-e az equity módszerrel konszolidált társaságokra értékhelyesbítés kimutatását, felértékelését? Helyesen járt-e el "A" vállalat azzal, hogy a konszolidált beszámolójában a "B" vállalatban lévő 40%-os részesedés könyv szerinti értéke és értékbecslésben megállapított piaci értéke közti pozitív különbözetet a befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése (illetve értékelési tartalék) soron mutatta ki?
Részlet a válaszából: […] A számviteli törvény 120. §-a (7) bekezdésének előírása szerint az összevont (konszolidált) beszámoló összeállítása során - más előírás hiányában - a törvény értékelési előírásait kell alkalmazni. Az összevont (konszolidált) beszámolóra vonatkozó törvényi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 12.

Szállodafelújítás költségeinek elszámolása

Kérdés: A szálloda tervezett felújítása során különböző munkákat fognak végezni, amelyek többsége - úgy vélik - felújításnak, esetleg pótlólagos beruházásnak minősül, de lesznek olyanok is, amelyek karbantartásnak tekintendők. Ez utóbbiakat időbelileg el kívánják határolni, mivel azok a későbbi bevételek érdekében szükségesek. A beépített bútorok, berendezések cseréjét felújításként, a mobil eszközök, berendezések cseréjét pótlólagos beruházásként számolnák el. Helyesen gondolják?
Részlet a válaszából: […] A szálloda felújítása esetén tárgyi eszköz az épület, a szállodán (a szobákon) belüli mobil eszközök mindenképpen külön kezelendők.Az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 7-8. pontja szerinti pótlólagos beruházás, illetve felújítás értelmező rendelkezéseit a tárgyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 12.

Befektetési jegyek év végi értékelése

Kérdés: Adott egy gazdasági társaság, amely 2019. 02. 20-án zárt végű hitelviszonyt megtestesítő befektetési jegyeket vásárolt. A bekerülési értéke 100 egység, 2019. 12. 31-én az alap által megadott nettó eszközérték 160 egység. Milyen módon kell és szükséges átértékelni a befektetési jegyeket?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy az óvatosság számviteli alapelvet a befektetési jegyek esetében is alkalmazni kell. Ebből az következik, hogy csak a biztos nyereséget lehet kimutatni az év végi értékelés során is.Az Szt. 84. §-a (3) bekezdésének b) pontja alapján a befektetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 15.
1
2
3
13