Áramszolgáltató által számlázott csatlakozási díj

Kérdés: Ha jól gondolom, az áramszolgáltató által számlázott csatlakozási díjat ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogként kell könyvelni. Értékcsökkenést hogyan kell rá elszámolni? Ha lehet, szeretném kérni a vagyoni értékű jog könyvelési lépéseit. A csatlakozási díjhoz kapcsolódó villanyszerelést könyvelni kell?
Részlet a válaszából: […] ...vagyoni értékű jogok között kell kimutatni az ingatlanok rendeltetésszerű használatához kapcsolódó – jogszabályban nevesített – hozzájárulások, díjak (víziközmű-fejlesztési hozzájárulás, villamosenergia-hálózati csatlakozási díj...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 11.

Egyesület társaságiadó-alapjának számítása

Kérdés: Egyesület társaságiadó-alapjának számításához kérem segítségüket. Sportegyesület közhasznú tevékenysége iskolások sportra való nevelése, sportrendezvények szervezésével, valamint sporteszközök biztosításával. Bevételeinek kiegészítésére bérbe ad sporteszközöket. Saját tulajdonú ingatlanát is esetenként bérbe adja sportcélra, többnyire magánszemélyeknek. A bérbeadáson kívül más gazdasági tevékenységet nem végez. A bérbeadás bevételét a mérlegben a vállalkozási tevékenység oszlopban kell szerepeltetni? Meg kell fizetni a bérbeadás után a társasági adót, akkor is, ha összességében az egyesület nem nyereséges? Az egyesület nem rendelkezik közhasznúsági fokozattal.
Részlet a válaszából: […] ...átengedésének ellenértéke (itt a sporteszközök bérbeadása), valamint – figyelemmel a Ctv. 2. § 11/d) pontban foglaltakra is – az ingatlanhasznosítás (bérbeadás) bevétele. Ugyanakkor a Tao-tv. 9. § (2) bekezdés f) pont, a (3) bekezdés c) és d) pont, valamint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 13.

Engedményezett követelés esetén az elismert kártérítés

Kérdés:

Egy ügyvédi iroda a tulajdonában álló ingatlanját határozott időre, a 2022–2024. éveket érintően bérbe adta. A bérlő nem fizetett, ezért 2022-ben felmondta a szerződést, de megállapodtak, hogy a tartozásait a 2023. év végéig részletekben rendezi. Mivel ez csak részben valósult meg, a követelést engedményesi szerződés keretében 2024-ben eladta egy zrt.-nek. Az engedményesi szerződés szerinti követelés: számlázott bérleti díjból és közüzemi költségekből, nem számlázott – kártérítésnek minősített – összegből és a határozott idejű bérleti szerződés alapján követelhető bérletidíj-igényből áll (a bérbeadó-bérbevevő megállapodása szerint, ha rendezi a tartozását, akkor ettől a bérbeadó eltekintett volna). Kérdések:
– A nem számlázott, de bérbeadó–bérbevevő közötti megállapodásban szereplő, elismert "járó" kártérítésnek minősített összegek nem szerepelnek a könyvelésben az Szt. 29. § (8) bekezdése és a 77. § (2) bekezdésének b) pontja alapján (a kártérítés nem követelés, hanem bevétel a beérkezés időpontjában, így elhatárolása sem értelmezhető), helyes ez így?
– A határozott idejű bérleti szerződés alapján követelhető bérletidíj-igény nem számlázható összege tekinthető-e kártérítésnek, vagy számlázni kellett volna a nem megállapodás szerinti teljesítéskor?
– Az engedményezés keretében a bérbevevő felé számlázott összegeket vezetjük össze az engedményes által fizetett összeggel, vagy a nem könyvelt járó kártérítést és bérletidíj-igényt is könyvelni kell előtte egyéb bevételként?

Részlet a válaszából: […] A kérdés követelés engedményezéséről szól, de nem egyértelműen határozza meg a követelés összegét, sőt részének tekinti az elismert "járó" kártérítésnek minősített összegeket is, ehhez kapcsolja ez utóbbit is, mit és mikor kell számlázni, mit és hogyan kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 23.

Felhasznált fejlesztési tartalék – helyi adó

Kérdés: Az iparűzési adó alapjának megosztásával kapcsolatban van kérdésünk. Társaságunknak a 2.1. pont szerinti komplex adóalap-megosztást szükséges alkalmaznia az adóalap nagysága miatt. A helyi adókról szóló törvényben nem találtunk a fejlesztési tartalékkal kapcsolatban semmilyen utalást, iránymutatást, hogy ezt hogyan kell kezelnünk az iparűzési adó alapjának megosztásával kapcsolatban. Előző években nem volt jelentős a fejlesztésitartalék-felhasználásunk, így azoknál az éveknél egy összegben hozzáadtuk a Tao-tv. szerinti értékcsökkenés értékéhez. A 2023. évben viszont jelentős fejlesztési tartalékot használtunk fel (347 millió Ft-ot). Amennyiben ezt egy összegben hozzáadjuk a Tao-tv. szerinti értékcsökkenéshez, akkor ez nagymértékben torzítani fogja az önkormányzatok közötti megosztást. 2023. évben a számviteli törvény szerinti écs.: 196.954.282 Ft, Tao-tv. szerinti écs.: 96.268.089 Ft, fejlesztési tartalék összege: 347.323.828 Ft. Véleményünk szerint a 200.000 Ft beszerzési érték alatti, amelyre egyösszegű értékcsökkenés van elszámolva, ott egy összegben szükséges a fejlesztési tartalék felhasználásával korrigálni. Azonban, amelyre nem egy összegű értékcsökkenést számoltunk el, ott hogyan járjunk el? Milyen nyilvántartási kötelezettségünk van ezzel kapcsolatban? Tudnának-e nekünk iránymutatást adni, hogyan járunk el helyesen?
Részlet a válaszából: […] ...követően a Tao-tv. értelmében értékcsökkenési leírás nem számolható el, akkor a tárgyi eszköz bekerülési értéke %-ában (ingatlan esetén 2%-os, egyéb tárgyi eszköz esetén 10%-os kulccsal) kell meghatározni az eszközértéket [Htv. melléklete 1.2 pont...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 23.

Bérbeadásnál áramdíj továbbszámlázása

Kérdés: A kft. ingatlan-bérbeadással foglalkozik. Helyes-e, ha a közvetített szolgáltatást az alábbiak szerint számlázzuk tovább? (Továbbszámlázandó tétel: 2023. 12. havi áramdíj.) Továbbszámlázáskor a számlán feltüntetett dátumok: kiállítás dátuma: 2024. 03. 13., teljesítés dátuma: 2024. 03. 13., fizetési határidő: 2024. 03. 31. Kiszámlázott tétel: 2024. 03. hónap járulékos költsége, 2023. 12. havi áramdíj.
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a válasz egyértelműen az, hogy nem helyes. Nem helyes egyrészt azért, mert az áramdíj nem szolgáltatás (az áramdíjat anyagköltségként kell elszámolni), másrészt, mert nem a valós teljesítés időszakára (2013. 12. hónap) történik a továbbszámlázás.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 9.

Bérelt ingatlanon végzett felújítás – végelszámolás

Kérdés:

Bérelt ingatlanon végzett felújítással mi történik végelszámolás esetén?

Részlet a válaszából: […] ...ingatlanon végzett felújításhoz a bérbeadó írásbeli hozzájárulása szükséges. Ebben az írásbeli hozzájárulásban rögzíteni kellett azt is, ha a bérleti jogviszony megszűnik, akkor mi legyen, mi történjen a bérlő által elvégzett (elvégeztetett) felújítással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 9.

Kezelt vagyon elkülönített könyvelése

Kérdés: A bizalmi vagyonkezelő (BVK) és a kezelt vagyon (KV) könyvvezetését egy könyvelőiroda végzi. A könyvelőiroda havi számláiban külön soron feltünteti a bizalmi vagyonkezelő (100 + 27% áfa) és a kezelt vagyon díját (20+27% áfa). A kezelt vagyonnak nincs saját bankszámlája. A kezelt vagyon kizárólag üzleti részesedés, tevékenységből eredő bevétele nincs, mint például ingatlan-bérbeadás. A könyvelésről szóló számlát mindkét, különálló számviteli nyilvántartásba könyvelném az alábbiak szerint:
Bizalmi vagyonkezelő könyvelése:
Számla nettó BVK: T 52 K 454 100
Számla áfa BVK: T 466 K 454 27
Számla nettó KV: T 368 K 454 20
Számla áfa KV (le nem vonható): T 368 K 454 5,4
Szállítót fizet: T 454 K 384 152,4
Kezelt vagyon könyvelése:
Számla nettó KV: T 52 / K 454 20
Számla áfa KV: T 52 / K 454 5,4
BVK-KV pénzügyi rendezés elszámolása: T 454 / K479 25,4
Helyes-e és teljes körű-e a táblázatba foglalt könyvelési metódus?
A bizalmi vagyonkezelő esetén a 368 és a kezelt vagyon esetén a 479 egy elszámolási számla a BVK és a KV között. Azonban ez a fentiek alapján az évek során folyamatosan nő, és nem rendeződik. Továbbá szintén növeli a bizalmi vagyonkezelő állományaiban lévő követelést a kezelt vagyonnal szemben (T 368 / K 311), ha a vagyonrendelő a kezelt vagyonból engedi kielégíteni a vagyonkezelési díjat. Pénzmozgás nem történik. A két egymás közötti elszámolási számla hogyan kerül rendezésre a könyvekben és mikor? Ha a kezelt vagyonnak nincs elkülönült bankszámlaszáma, akkor a bizalmi vagyonkezelő a bankszámlájára érkező (kezelt vagyon) hozamokat miként tartja nyilván a könyveiben? A vagyonkezelési díj rendezése a kezelt vagyonnak melyik sajáttőke-eleméből történhet az indulást követő évben (nincs tartalék) és az azt követő években?
Részlet a válaszából: […] Kezelt vagyonnak – a számviteli törvény 3. §-a (14) bekezdés 1. pontjának az előírása alapján – a Ptk. bizalmi vagyonkezelési szerződésre vonatkozó rendelkezései szerinti kezelt vagyon (szerződésenként külön-külön) minősül, mely kezelt vagyon a számviteli törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 25.

Ingatlan-bérbeadásból származó bevételből levonható költségek

Kérdés:

Egy magánszemély bérbe adja családi házának legalsó (szuterén) szintjét, mely a teljes alapterület kb. 1/3-a. 2023-ban hőszigetelés történt, kb. 3 millió Ft értékben. Jól gondolom-e, hogy ilyenkor a magánszemély a kiadás 1/3-át érvényesítheti a bérbeadásból származó bevételével szemben? Az én véleményem szerint beruházásként. Valóban így van-e, azaz éves szinten kb. 20 000 Ft számolható el költségként (1 000 000×0,02), vagy van-e lehetőség nagyobb összegű költségelszámolásra?

Részlet a válaszából: […] ...jól gondolja, az Szja-tv. 16. § (3) bekezdés ab) pontjában foglalt rendelkezés lehetőséget teremt arra, hogy az ingatlan-bérbeadási tevékenységből származó bevételből levonható a 11. számú melléklet szerint a nem kizárólag bérbeadásra hasznosított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 25.

Nonprofit egyesület eladott ingatlanának társasági adója

Kérdés:

Nonprofit egyesület a cél szerinti tevékenységén kívül nem végez vállalkozási tevékenységet, tehát ebből fakadóan nincs társaságiadó-fizetési kötelezettsége. 2023-ban eladott egy ingatlant, melynek könyv szerinti értéke lényegesen alacsonyabb, mint az eladási ár. Keletkeztet-ez a tény társaságiadó-fizetési kötelezettséget [Tao-tv. 9. § (2) bekezdés f) pontja, (3) bekezdés c) pontja és (4) bekezdés 4a) pontja]?

Részlet a válaszából: […] Igen, az egyesületnek a Tao-tv. 9. § (2) bekezdés f) pontja, a (3) bekezdés c) és d) pontja, valamint a (4) és (4a) bekezdések figyelembevételével társaságiadó-alapot kell megállapítania. Ha az egyesület közhasznú szervezet, akkor a társasági adót a Tao-tv. 9. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 25.

Tőkekivonáshoz kapcsolódóan a saját tőke rendezése

Kérdés: A tőkekivonással történő jegyzett-tőke-leszállítás törvény adta lehetőség. A jegyzett tőke leszállításával, azzal arányosan a tőketartalék- és az eredménytartalék-csökkenés összegét is elő kell, hogy írják a tulajdonosokkal szembeni kötelezettségként [2000. évi C. törvény 36. § (2) bekezdés c) pontja, 37. § (2) bekezdés f) pontja]. A saját tőke összege jelentősen meghaladja a jegyzett tőke összegét. A saját tőkében negatív az eredménytartalék és pozitív a tőketartalék. Van-e bármilyen teendő a saját tőke rendezésében a tőkekivonással történő jegyzett tőke leszállítása előtt? A tulajdonosokkal szembeni kötelezettség rendezése telek és ingatlan átadásával történik. Jól értelmezzük-e az Áfa-tv. 9. § (1) bekezdését és a 11. § (1) bekezdését, miszerint az eszközök kivonása miatt az ügylet értékesítésnek minősül, és az eszközöket piaci értéken kell eladni?
Részlet a válaszából: […] ...befizetnie. Amennyiben a 4792. számlán a tulajdonost megillető nettó összeget a társaság nem tudja kifizetni, mert a tulajdonos telket és ingatlant kér, akkor az adók címén befizetendő összeget a tulajdonosnak a társaság részére meg kell térítenie.Az Áfa-tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 11.
1
2
3
126