120 találat a megadott ingatlan tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]épület és az egyéb építmény gyűjtőfogalma.Építmény mindazon végleges vagy ideiglenes rendeltetéssel megvalósított műszaki alkotás, épület, egyéb építmény, amely általában a talajjal való egybeépítés révén, vagy a talaj természetes állapotának, természetes geológiai alakulatának megváltoztatása révén jöhet létre, a talajtól csak anyagaira, szerkezetei­re való szétbontás útján távolítható el, ezáltal azonban eredeti rendeltetésének megfelelő használatra alkalmatlanná válik.Épület olyan szerkezetileg önálló építmény, amely a környező külső tértől épületszerkezetekkel részben vagy egészben elválasztott teret alkot, és ezzel az állandó, az időszakos vagy az idényjellegű tartózkodás, az üzemi termelés, az anyag- és terméktárolás feltételeit biztosítja.Épületrész, tulajdoni hányad: Számos esetben az önálló tárgyi eszköznek minősülő épület többféle funkció ellátására képes. Ugyanazon épületen belül lehet iroda, üzem, raktár is. Ez esetben az épület nem tekinthető rendeltetése, használata alapján egyetlen tárgyi eszköznek. A számviteli törvény - a hivatkozottak alapján - az épület mellett elismeri külön tárgyi eszköznek az épületrészt is. Így külön-külön épületrészként indokolt aktiválni a rendeltetésszerű használatbavételkor az épület irodarészét, az üzemcsarnok- (üzem-) részét, illetve a raktárrészét, feltéve, hogy az előbbiek szerinti rendeltetést, használatot, annak az épületre jellemző adatait az ingatlan-nyilvántartásba is bejegyezték.Előfordul az is, hogy az önálló tárgyi eszköznek minősülő épületnek több tulajdonosa van, akik között az épület tulajdonjoga az ingatlan-nyilvántartásban meghatározott arányban oszlik meg. Ilyen esetben az épületrész bekerülési értéke mögött nem az épület egésze van, hanem annak a jogosultság szerinti része, a tulajdonjognak megfelelő hányada. Ilyen esetben jellemzően az épülethez tartozó földterület is a tulajdonosok között megosztásra kerül, és beszélhetünk tulajdonhányadról, földterülethányadról.Egyéb építmény - minden épületnek nem minősülő építmény (részletesen lásd később!).Üzemkörön kívüli ingatlanok közé az az ingatlan tartozik, amely nincs a vállalkozási tevékenységgel közvetlen összefüggésben. Így idesorolandó az üzemi lakóépület, a lakótelepen belüli út-, víz- és csatornahálózat, továbbá a kizárólag polgári védelmi célokat szolgáló épület, egyéb építmény, raktár, víztároló medence, valamint kizárólag a szociális, kulturális, sport- és gyermekintézményi, üdülési célokat szolgáló épület, egyéb építmény (bölcsőde, napközi otthon, kultúrház, üdülő, sportpálya stb.).Épület mint egyedi eszköz: Az önálló (különálló) épület, illetve épületrész, tulajdoni hányad, ha azt az ingatlan-nyilvántartásban rögzítették.Az önálló (különálló) épület meghatározására célszerű a statisztikai előírást alkalmazni. Így önálló épület bármely szabadon álló épület, összekapcsolt szerkezetnél (ikerházak, sorházak) bármely egység, amely a többitől a tetőtől a pincéig tűzfallal van elválasztva. Tűzfal hiányában az összekapcsolt épületek - egyetlen - önálló épületnek tekintendők, annak ellenére, hogy külön-külön hozzáférhetők (saját bejáratuk van), saját közüzemi berendezésekkel (víz, gáz stb.) rendelkeznek, valamint egymástól elkülönítetten használhatók.Az önálló épület fogalmába tartoznak az épület rendeltetésszerű használatának előfeltételét jelentő épületgépészeti berendezések, vezetékek (mint a víz, villany, csatorna, központi fűtés vezetékei és berendezési tárgyai, illetve a személyfelvonó), amelyek bekerülési értéke az épület bekerülési értékének része.A klímaberendezés akkor tartozik az önálló épület fogalmába, ha az épület egészének használhatóságát szolgálja, és az épületbe már az épület rendeltetésszerű használatbavétele előtt beépítették, akár az egész épületre egységesen felszerelték a klímaberendezést, akár szobánként, de az épület valamennyi helyiségébe.Nem épület az épületre jellemző funkciókkal rendelkező konténer, mivel azt - a rendeltetésszerű használat során - szétszerelés nélkül lehet egyik helyről a másik helyre szállítani, bár lehet öltöző, iroda, portaszolgálat vagy az állandó, illetve az időszakos tartózkodás helyszíne is.Egyéb építmények: Közéjük tartoznak az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerint:-a műtárgy: út, híd, torony, gáz, folyadék, ömlesztett anyag tárolására szolgáló és nyomvonalas műszaki alkotások,-a nyomvonalas jellegű építmények: vasúti pálya, a függő- és szállítószalag-pálya, az út, a vízellátási vezeték, a csatorna, a kőolaj- és kőolaj-termékszállító vezetékek, a földgáz-, a szén-dioxid-szállító vezetékek, a villamosenergia-átviteli és elosztóhálózat, a villamosenergia-termelői, magán- és közvetlen vezetékek, a távhővezeték-hálózat stb.,-sajátos építményfajták a közlekedési, hírközlési, közmű- és energiaellátási, vízellátási és vízgazdálkodási tevékenységgel kapcsolatos építmények stb.A KSH szerint az egyéb építmények közé tartoznak a vasutak, utak, hidak, autópályák, repülőtéri futópályák, gátak stb.Az előbbiekben felsorolt építmények bármelyike szolgálhatja a vállalkozási tevékenységet, megjelenhet a tárgyi eszközök között, egyéb építményként.A felsoroltakon túlmenően az egyéb építmények közé tartoznak az ültetvények az erdők, a gyepterület,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]venni.Építmény az épület és az egyéb építmények gyűjtőfogalma.Építmény mindazon végleges vagy ideiglenes rendeltetéssel megvalósított műszaki alkotás, épület, egyéb építmény, amely általában a talajjal való egybeépítés révén, vagy a talaj természetes állapotának, természetes geológiai alakulatának megváltoztatása révén jöhet létre, a talajtól csak anyagaira, szerkezeteire való szétbontás útján távolítható el, ezáltal azonban eredeti rendeltetésének megfelelő használatra alkalmatlanná válik.Épület olyan szerkezetileg önálló építmény, amely a környező külső tértől épületszerkezetekkel részben vagy egészében elválasztott teret alkot, és ezzel az állandó, az időszaki vagy az idényjellegű tartózkodás, az üzemi termelés, az anyag- és terméktárolás feltételeit biztosítja.A kérdéshez mellékelt fénykép alapján a gépkocsi tárolására használható gépi beálló megfelel az épület fogalmaként leírtaknak. Van azonban egy lényeges kérdés, és erről a kérdező nem ír: hogyan került a gépi beálló a társasházba? Ott szerelték össze? Összeszereléssel a helyszínen nyerte el a végső formáját? És ebből következően onnan csak a szerkezeteire való szétbontás útján távolítható el? Vagy már összeszerelt állapotban szállították a helyszínre,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]leírás feltétele az, hogy az ingatlant üzembe helyezzék, rendeltetésszerűen használatba vegyék. A használatbavétel elsődleges feltétele azonban hiányzik, az ingatlan birtokba adása még nem történt meg.Az ingatlan birtokba adásakor kell dönteni az ingatlan sorsáról, addig a beruházási számlán kell kimutatni, jellemzően bekerülési értéken. Ha a birtokba adás megtörtént, akkor a saját célra történő használatbavétel esetén, az ingatlant üzembe kell helyezni, az amortizáció elszámolását meg kell kezdeni az Szt. 52. §-ának megfelelően.Ha a birtokba adás megtörtént, és a saját használat helyett az ingatlan értékesítéséről[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]használatába adja, de nem a birtokába (a birtokbaadás valójában a tulajdonátadáshoz kapcsolódó fogalom!).Ha a kérdés szerinti következtetés helyes lenne, akkor az adásvételi szerződéssel egyidejűleg nem lehetne bérleti szerződés, és fordítva is igaz, a bérleti szerződés megkötésével feleslegessé válna az adásvételi szerződés.A valóságban azonban mind a kettő létezhet: az adásvételi szerződés szerint az ingatlan értékesítése az utolsó vételárrészlet megfizetésével megtörténhet, az ingatlan tulajdonjoga ezzel a vevőre száll át, a vevő birtokba léphet.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]nem minősül adózott befektetésnek az osztalék utáni adót kiváltó adó alapját csökkentő tételként elszámolt immateriális jószág és tárgyi eszköz könyv szerinti értékét meghaladó része. Ez azt jelenti például, hogy ha a Katv. hatálya alá áttéréskor az ingatlannak az osztalékadót kiváltó adó alapját csökkentő összege 10 millió forint, a nyitó mérleg szerinti értéke 50 millió forint, akkor ebből 40 millió forint nem minősül adózott befektetésnek.Ha az ingatlant az iroda társaságiadó-alanyként 50 millió forintért értékesíti, akkor az eredmény (és akár az adóalap) nulla.Ugyanakkor - ha feltételezzük, hogy az ingatlan az egyetlen eszköze az irodának, és nincs kötelezettsége - a nyitó mérlegben megjelenített 50 millió forint lesz az iroda saját tőkéje, amelyből a jegyzett tőke az alapító okiratban jegyzett tőkeként meghatározott összeg. Abban az esetben, ha például az iroda jegyzett tőkéje 3 millió forint, amelyet a tag (tagok) teljesített(ek), akkor - a példa szerinti esetben - a jegyzett tőkén felüli saját tőke 47 millió forint. Ha a jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére az iroda tagja (tagjai) osztalékról döntenek, akkor abból a 10 millió forintot meghaladó rész után személyi jövedelemadót (15%) és - a személyenként a minimálbér 24-szeresét meg nem haladó szochoalapig - szociális hozzájárulási adót (15,5%) kell fizetni.Ha az iroda jegyzett tőkéjét 50 százalékra leszállítják, akkor a tagnak (tagoknak) vállalkozásból kivont jövedelme keletkezik, 1,5 millió forint jegyzett-tőke-kivonás és 23,5 millió forint jegyzett tőkén felüli vagyonkivonás címén. A kivont jövedelem ekkor 25 millió forint, a szerzési érték[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]földterület, telek kivételével) ... bekerülési (beszerzési) értéke után." (Hasonló szabályt tartalmaz a Tao-tv. 1. számú mellékletének 4. pontja is!)A fentiek alapján tehát az Szt. 26. §-ának (2) bekezdése szerinti eszközöket külön-külön kell nyilvántartani. Így egyidejű (együtt történő) beszerzésük esetén a beszerzés számláján külön-külön kell feltüntetni azok eladási (vételi) árát is. (Sőt, ha két épület van az adott telken, akkor három értékadatnak kell szerepelnie a számlán: külön a telek értéke és külön az egyik épület értéke, illetve a másik épület értéke.)Bár a számviteli előírások az ingatlancsoportba tartozó tárgyi eszközökre vonatkozóan nem adnak részletes értelmező rendelkezést, de - közel 70 éve - ilyen esetekben a KSH előírásait kellett, illetve indokolt figyelembe venni.Sajnálatos módon a Tao-tv. 4. §-ának 18. pontja szerint: ingatlan a föld és a földdel alkotórészi kapcsolatban álló minden dolog. Ez azonban nem követeli meg azt, hogy a telket és a rajta lévő felépítményt egyetlen eszközként kelljen kimutatni. A meghatározásból az a következtetés is levonható, hogy ez a meghatározás az ingatlancsoportra vonatkozik, mert adózási szempontból ennyi is elég.Itt indokolt megjegyezni, hogy a Tao-tv. 1. §-ának (5) bekezdése szerint: "E törvényt a számvitelről szóló törvény rendelkezéseire figyelemmel, azokkal összhangban kell értelmezni." Ehhez kapcsolódóan utaltunk arra, hogy a két jogszabály azonos módon kezeli a telekkel kapcsolatos terv szerinti értékcsökkenési leírás elszámolását. A Tao-tv. 2. számú melléklete a leírási kulcsok jegyzékét tartalmazza, amelyben nem szerepel a telek, a földterület. Az sincs benne, hogy az épület, építmény értékébe beletartozik a telek, a földterület értéke is, vagy fordítva, a telek, a földterület értéke magában foglalja a rajta lévő felépítmény értékét is. Így ez sem támasztja alá a kérdésben hivatkozott értelmezést.Az előbbiekben leírtak alapján megállapíthatjuk, hogy a társaságiadó-jogi és a számviteli előírások a telek és a rajta lévő felépítmény vonatkozásában összhangban vannak. A Tao-tv. és az Szt. előírásaiból az is következik, hogy a telek és a telken lévő épület együttes (egyidejű) értékesítése, beszerzése esetén az eladónak a számlán szereplő ellenértéket meg kell bontania a telek, illetve a telken lévő épület, építmény értékére.Az Áfa-tv. értelmező rendelkezései között szerepel az építési telek, a lakóingatlan (de csak az a része, amely a lakás rendeltetésszerű használatához szükséges), de nem szerepel a beépített és beépítetlen ingatlan fogalma. A kérdésben hivatkozott válaszban a választ adó mögöttes szabályként az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényt (OTÉK) jelöli meg, annak szabályait kell - szerinte - figyelembe venni, és sajnálatos módon nem utal az áfa bizonylatát, a számlát is használó Szt. előírásaira.Az Áfa-tv. értelmező rendelkezései között szerepel a tárgyi eszköz fogalma is. E szerint tárgyi eszköz: az ingatlan, valamint az olyan ingó termék, amely vállalkozáson belüli rendeltetésszerű használatot feltételezve, legalább egy évet meghaladó időtartamban szolgálja a gazdasági tevékenység folytatását. Mivel az ingatlan fogalmát külön nem adja meg, így az ingatlan - ez esetben - nem értelmezhető másként, mint a tárgyi eszközök egy csoportja (azonosan a számviteli szabályokkal).Az 1997. évi LXXVIII. törvény előírásainak áttekintése során arra a következtetésre jutottunk, hogy az ingatlan fogalma ezen törvény értelmező rendelkezései között sem szerepel. Ezen törvény szerinti beépítésre nem szánt terület, illetve a beépítésre szánt terület értelmező rendelkezése[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]hogy ki a vagyonrendelő, ki a vagyonkezelő és ki a kedvezményezett. Feltételezhetően a vagyonrendelő az ABC Kft., a vagyonkezelő a magánszemély. Ez esetben a vagyonrendelő csak a tulajdonában álló vagyont, azaz a belterületi ingatlant tudja vagyonkezelésbe adni, az ABC Kft.-ben fennálló 100%-os mértékű tulajdoni részesedést megtestesítő üzletrészt nem, mivel az üzletrész az ABC Kft. tulajdonosának birtokában van (visszavásárlással sem kerülhet az ABC Kft. tulajdonába!). Az ABC Kft. tehát csak a könyveiben kimutatott eszközöket adhatja vagyonkezelésbe, azaz csak a belterületi ingatlant, ha azt a könyvviteli nyilvántartása tartalmazza. A kérdésekre a válasz: A kérdésben körülírt szerződés törvényellenes, nem fogadható el a fentiekben már leírtak szerint. APtk. előírásainak megfelelő vagyonkezelői szerződésben kell rögzíteni a vagyonkezelésbe adható ingatlan elfogadott értékét, amelyet a vagyonrendelőnél tartós követelésként kell kimutatni, ha a nyilvántartás szerinti érték ettől eltér, a különbözet egyéb[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]szerinti, 150 négyzetmétert meg nem haladó összes hasznos alapterületű lakás értékesítésére rendeli alkalmazni a kedvezményes adókulcsot. Eszerint elsősorban azt kell vizsgálni, hogy az adott ügylet során új építésű lakás értékesítése történik-e, vagy pedig az 5%-os adókulcs alá nem tartozó (építési-szerelési) szolgáltatásnyújtás. A megítélés szempontjából lényeges elem, hogy az Áfa-tv. 10. § d) pontja termékértékesítésnek minősíti az építési-szerelési munkával létrehozott, az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzendő ingatlan átadását a jogosult részére. A projektcég és a generálkivitelező között olyan építési-szerelési szerződés jön létre, mely tartalmát tekintve ugyan építési szolgáltatás, de az Áfa-tv. 10. § d) pontja alapján az termékértékesítésnek minősül, így arra az 5%-os adókulcs alkalmazandó.Ugyanakkor a jelen esetben a lakások vevői, illetve a generálkivitelező között önálló szerződések jönnek létre, amelyeket a generálkivitelezői (az ingatlan létrehozására irányuló) szerződéstől külön kell kezelni. Ezek az egyedi igényeket megvalósító megállapodások nem[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]arra, hogy a magánszemély tulajdonos az ingatlanapport rendelkezésre bocsátásakor - feltételezhetően - áfát nem számított fel, így azt a kft. nem helyezhette levonásba (nem áfásan szerezte be), így ezen ingatlan értékesítése az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének j) és k) pontja alapján mentes az adó alól [feltéve, hogy az Áfa-tv. 88. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint a kft. az ingatlanértékesítést nem tette adókötelessé].Számviteli szempontból az ingatlanértékesítést is dokumentálni kell. Ennek pedig egyértelműen az értékesítésről kiállított számla a bizonylata. De a kft.-t számlakibocsátási kötelezettség is terheli az Áfa-tv. 159. §-a alapján akkor is, ha nem áfaköteles, a Ptk. szerint adásvételi szerződés is.Az apportként megszerzett ingatlan értékesítésekor a társasági szerződést nem kell módosítani!A Ptk. 3:202. §-ának (4) bekezdése alapján a társaság akkor határozhat a törzstőkének a Ptk.-ban meghatározott minimális összege alá történő leszállításáról, ha a törzstőke leszállításával egyidejűleg elhatározott törzstőkeemelés megtörtént, és így a törzstőke legalább a törzstőkének a Ptk.-ban meghatározott minimális összegét eléri.A Ptk. hivatkozott előírása szerinti eljáráshoz a taggyűlésnek (az utolsó kérdéshez kapcsolódóan) a társasági szerződés módosításával- egyrészt döntenie kellene a törzstőke tőkekivonással történő leszállításáról (amelynek természetesen minden tagot érintenie kellene), nevesítve a kiadásra[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]mint ilyent az eszköz értékét növelő bekerülési (beszerzési) értékként kell figyelembe venni [az Szt. 48. §-ának (3) bekezdése szerint]. Így a felújításhoz kapcsolódó számlákat, az előzetesen felszámított áfával együtt, nem költségként kell elszámolni, hanem a felújított ingatlanok bekerülési értékét növelő tételként kell számításba venni.(A le nem vonható számla - ez esetben - nem értelmezhető!)Ha a felújított ingatlan értékesítésre kerül, akkor az áruk közül a használt ingatlan vételárát, növelve a felújítás számlázott tételeivel, kell az értékesítés elszámolt költségei közé kivezetni, mint eladott áruk beszerzési értékét.A felújított használt ingatlanok áfamentes számlázása és árbevételkénti elszámolása - a kérdés szerinti információk alapján - megfelel a törvényi követelményeknek. Jogszerűen számlázni azonban ez esetben is csak[…] részlet vége a válaszból.