Keresés eredménye

Részlet a válaszból: […]nem minősül adózott befektetésnek az osztalék utáni adót kiváltó adó alapját csökkentő tételként elszámolt immateriális jószág és tárgyi eszköz könyv szerinti értékét meghaladó része. Ez azt jelenti például, hogy ha a Katv. hatálya alá áttéréskor az ingatlannak az osztalékadót kiváltó adó alapját csökkentő összege 10 millió forint, a nyitó mérleg szerinti értéke 50 millió forint, akkor ebből 40 millió forint nem minősül adózott befektetésnek.Ha az ingatlant az iroda társaságiadó-alanyként 50 millió forintért értékesíti, akkor az eredmény (és akár az adóalap) nulla.Ugyanakkor - ha feltételezzük, hogy az ingatlan az egyetlen eszköze az irodának, és nincs kötelezettsége - a nyitó mérlegben megjelenített 50 millió forint lesz az iroda saját tőkéje, amelyből a jegyzett tőke az alapító okiratban jegyzett tőkeként meghatározott összeg. Abban az esetben, ha például az iroda jegyzett tőkéje 3 millió forint, amelyet a tag (tagok) teljesített(ek), akkor - a példa szerinti esetben - a jegyzett tőkén felüli saját tőke 47 millió forint. Ha a jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére az iroda tagja (tagjai) osztalékról döntenek, akkor abból a 10 millió forintot meghaladó rész után személyi jövedelemadót (15%) és - a személyenként a minimálbér 24-szeresét meg nem haladó szochoalapig - szociális hozzájárulási adót (15,5%) kell fizetni.Ha az iroda jegyzett tőkéjét 50 százalékra leszállítják, akkor a tagnak (tagoknak) vállalkozásból kivont jövedelme keletkezik, 1,5 millió forint jegyzett-tőke-kivonás és 23,5 millió forint jegyzett tőkén felüli vagyonkivonás címén. A kivont jövedelem ekkor 25 millió forint, a szerzési érték[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]földterület, telek kivételével) ... bekerülési (beszerzési) értéke után." (Hasonló szabályt tartalmaz a Tao-tv. 1. számú mellékletének 4. pontja is!)A fentiek alapján tehát az Szt. 26. §-ának (2) bekezdése szerinti eszközöket külön-külön kell nyilvántartani. Így egyidejű (együtt történő) beszerzésük esetén a beszerzés számláján külön-külön kell feltüntetni azok eladási (vételi) árát is. (Sőt, ha két épület van az adott telken, akkor három értékadatnak kell szerepelnie a számlán: külön a telek értéke és külön az egyik épület értéke, illetve a másik épület értéke.)Bár a számviteli előírások az ingatlancsoportba tartozó tárgyi eszközökre vonatkozóan nem adnak részletes értelmező rendelkezést, de - közel 70 éve - ilyen esetekben a KSH előírásait kellett, illetve indokolt figyelembe venni.Sajnálatos módon a Tao-tv. 4. §-ának 18. pontja szerint: ingatlan a föld és a földdel alkotórészi kapcsolatban álló minden dolog. Ez azonban nem követeli meg azt, hogy a telket és a rajta lévő felépítményt egyetlen eszközként kelljen kimutatni. A meghatározásból az a következtetés is levonható, hogy ez a meghatározás az ingatlancsoportra vonatkozik, mert adózási szempontból ennyi is elég.Itt indokolt megjegyezni, hogy a Tao-tv. 1. §-ának (5) bekezdése szerint: "E törvényt a számvitelről szóló törvény rendelkezéseire figyelemmel, azokkal összhangban kell értelmezni." Ehhez kapcsolódóan utaltunk arra, hogy a két jogszabály azonos módon kezeli a telekkel kapcsolatos terv szerinti értékcsökkenési leírás elszámolását. A Tao-tv. 2. számú melléklete a leírási kulcsok jegyzékét tartalmazza, amelyben nem szerepel a telek, a földterület. Az sincs benne, hogy az épület, építmény értékébe beletartozik a telek, a földterület értéke is, vagy fordítva, a telek, a földterület értéke magában foglalja a rajta lévő felépítmény értékét is. Így ez sem támasztja alá a kérdésben hivatkozott értelmezést.Az előbbiekben leírtak alapján megállapíthatjuk, hogy a társaságiadó-jogi és a számviteli előírások a telek és a rajta lévő felépítmény vonatkozásában összhangban vannak. A Tao-tv. és az Szt. előírásaiból az is következik, hogy a telek és a telken lévő épület együttes (egyidejű) értékesítése, beszerzése esetén az eladónak a számlán szereplő ellenértéket meg kell bontania a telek, illetve a telken lévő épület, építmény értékére.Az Áfa-tv. értelmező rendelkezései között szerepel az építési telek, a lakóingatlan (de csak az a része, amely a lakás rendeltetésszerű használatához szükséges), de nem szerepel a beépített és beépítetlen ingatlan fogalma. A kérdésben hivatkozott válaszban a választ adó mögöttes szabályként az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényt (OTÉK) jelöli meg, annak szabályait kell - szerinte - figyelembe venni, és sajnálatos módon nem utal az áfa bizonylatát, a számlát is használó Szt. előírásaira.Az Áfa-tv. értelmező rendelkezései között szerepel a tárgyi eszköz fogalma is. E szerint tárgyi eszköz: az ingatlan, valamint az olyan ingó termék, amely vállalkozáson belüli rendeltetésszerű használatot feltételezve, legalább egy évet meghaladó időtartamban szolgálja a gazdasági tevékenység folytatását. Mivel az ingatlan fogalmát külön nem adja meg, így az ingatlan - ez esetben - nem értelmezhető másként, mint a tárgyi eszközök egy csoportja (azonosan a számviteli szabályokkal).Az 1997. évi LXXVIII. törvény előírásainak áttekintése során arra a következtetésre jutottunk, hogy az ingatlan fogalma ezen törvény értelmező rendelkezései között sem szerepel. Ezen törvény szerinti beépítésre nem szánt terület, illetve a beépítésre szánt terület értelmező rendelkezése[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]hogy ki a vagyonrendelő, ki a vagyonkezelő és ki a kedvezményezett. Feltételezhetően a vagyonrendelő az ABC Kft., a vagyonkezelő a magánszemély. Ez esetben a vagyonrendelő csak a tulajdonában álló vagyont, azaz a belterületi ingatlant tudja vagyonkezelésbe adni, az ABC Kft.-ben fennálló 100%-os mértékű tulajdoni részesedést megtestesítő üzletrészt nem, mivel az üzletrész az ABC Kft. tulajdonosának birtokában van (visszavásárlással sem kerülhet az ABC Kft. tulajdonába!). Az ABC Kft. tehát csak a könyveiben kimutatott eszközöket adhatja vagyonkezelésbe, azaz csak a belterületi ingatlant, ha azt a könyvviteli nyilvántartása tartalmazza. A kérdésekre a válasz: A kérdésben körülírt szerződés törvényellenes, nem fogadható el a fentiekben már leírtak szerint. APtk. előírásainak megfelelő vagyonkezelői szerződésben kell rögzíteni a vagyonkezelésbe adható ingatlan elfogadott értékét, amelyet a vagyonrendelőnél tartós követelésként kell kimutatni, ha a nyilvántartás szerinti érték ettől eltér, a különbözet egyéb[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]szerinti, 150 négyzetmétert meg nem haladó összes hasznos alapterületű lakás értékesítésére rendeli alkalmazni a kedvezményes adókulcsot. Eszerint elsősorban azt kell vizsgálni, hogy az adott ügylet során új építésű lakás értékesítése történik-e, vagy pedig az 5%-os adókulcs alá nem tartozó (építési-szerelési) szolgáltatásnyújtás. A megítélés szempontjából lényeges elem, hogy az Áfa-tv. 10. § d) pontja termékértékesítésnek minősíti az építési-szerelési munkával létrehozott, az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzendő ingatlan átadását a jogosult részére. A projektcég és a generálkivitelező között olyan építési-szerelési szerződés jön létre, mely tartalmát tekintve ugyan építési szolgáltatás, de az Áfa-tv. 10. § d) pontja alapján az termékértékesítésnek minősül, így arra az 5%-os adókulcs alkalmazandó.Ugyanakkor a jelen esetben a lakások vevői, illetve a generálkivitelező között önálló szerződések jönnek létre, amelyeket a generálkivitelezői (az ingatlan létrehozására irányuló) szerződéstől külön kell kezelni. Ezek az egyedi igényeket megvalósító megállapodások nem[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]arra, hogy a magánszemély tulajdonos az ingatlanapport rendelkezésre bocsátásakor - feltételezhetően - áfát nem számított fel, így azt a kft. nem helyezhette levonásba (nem áfásan szerezte be), így ezen ingatlan értékesítése az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének j) és k) pontja alapján mentes az adó alól [feltéve, hogy az Áfa-tv. 88. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint a kft. az ingatlanértékesítést nem tette adókötelessé].Számviteli szempontból az ingatlanértékesítést is dokumentálni kell. Ennek pedig egyértelműen az értékesítésről kiállított számla a bizonylata. De a kft.-t számlakibocsátási kötelezettség is terheli az Áfa-tv. 159. §-a alapján akkor is, ha nem áfaköteles, a Ptk. szerint adásvételi szerződés is.Az apportként megszerzett ingatlan értékesítésekor a társasági szerződést nem kell módosítani!A Ptk. 3:202. §-ának (4) bekezdése alapján a társaság akkor határozhat a törzstőkének a Ptk.-ban meghatározott minimális összege alá történő leszállításáról, ha a törzstőke leszállításával egyidejűleg elhatározott törzstőkeemelés megtörtént, és így a törzstőke legalább a törzstőkének a Ptk.-ban meghatározott minimális összegét eléri.A Ptk. hivatkozott előírása szerinti eljáráshoz a taggyűlésnek (az utolsó kérdéshez kapcsolódóan) a társasági szerződés módosításával- egyrészt döntenie kellene a törzstőke tőkekivonással történő leszállításáról (amelynek természetesen minden tagot érintenie kellene), nevesítve a kiadásra[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]mint ilyent az eszköz értékét növelő bekerülési (beszerzési) értékként kell figyelembe venni [az Szt. 48. §-ának (3) bekezdése szerint]. Így a felújításhoz kapcsolódó számlákat, az előzetesen felszámított áfával együtt, nem költségként kell elszámolni, hanem a felújított ingatlanok bekerülési értékét növelő tételként kell számításba venni.(A le nem vonható számla - ez esetben - nem értelmezhető!)Ha a felújított ingatlan értékesítésre kerül, akkor az áruk közül a használt ingatlan vételárát, növelve a felújítás számlázott tételeivel, kell az értékesítés elszámolt költségei közé kivezetni, mint eladott áruk beszerzési értékét.A felújított használt ingatlanok áfamentes számlázása és árbevételkénti elszámolása - a kérdés szerinti információk alapján - megfelel a törvényi követelményeknek. Jogszerűen számlázni azonban ez esetben is csak[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]visszavételkori értékét, legfeljebb eredeti eladási árát, a helyesbítő számlában rögzített, a szerződés szerinti feltételek teljesítésének későbbi meghiúsulása miatt (a teljes vételárat a vevő nem fizette meg) az eredeti ellenértéknek részben vagy teljesen visszatérített - áfát nem tartalmazó - értékét az értékesítés nettó árbevételét (jelen esetben az egyéb bevételeket) csökkentő tételként kell elszámolni.Az előbbiekből az következik, hogy az eladónak kell a helyesbítő számlát, az Áfa-tv. 170. §-a szerinti, a számlával egy tekintet alá eső okiratot kiállítani az épület (a földterület) visszavétele időpontjára vonatkozóan, maximum az eredeti eladási ár + áfa összegben. (A visszavételi érték lehet az eladási árnál kisebb érték is. Így például lehet a vevő által már rendezett összeg, illetve az elhasználódásnak megfelelően csökkentett összeg is.)A helyesbítő számlának előjel nélkül tartalmaznia kell az eredeti eladási árat és az áfát, negatív előjellel pedig a visszavételi értéket és annak az áfáját. Az eredeti eladási ár + áfa és a visszavételi érték + áfa különbözetét kell pénzügyileg rendezni, ha van különbözet, illetve részletfizetések esetén a különbözetet meghaladó részletfizetéseket.A helyesbítő számla alapján könyvelni kell az épület (a földterület) visszavétele időpontjával a visszavételi értéket és annak az áfáját (T 961, 467 - K 311). Mivel az épület (földterület) teljes eladási árát a vevő nem egyenlítette ki, az előbbi könyvelése előtt a 311. számlának Tartozik egyenlege van az eladónál. Az előbbi tétel könyvelése után pedig Követel egyenleg, amely azt mutatja, az eladónak a meghiúsult értékesítés miatt milyen összeget kell a kapott részfizetések miatt visszafizetnie.A leírtak alapján tehát az értékesített épület (földterület) visszavételének bizonylata az eladó által a visszavétel időpontjára vonatkozóan kiállított helyesbítő számla, amelynek alapbizonylata a meghiúsult adásvételi szerződés alapján a szerződés szerinti feltételek vevő általi nemteljesítésének a dokumentálása. Így a vevő nem számlázhat vissza, nem adhatja el azt, ami a teljes ár megfizetése hiányában még nem az övé.A visszavett épületet (földterületet) az eszközök között is állományba kell venni. Ha a visszavett épületet (földterületet) a visszavétel után újból értékesíteni akarja az eladó, természetesen a készletek között kell akkor állományba vennie, kizárva annak még a lehetőségét is, hogy az eladó az épületet (földterületet) bármilyen célból, bármilyen célra még átmenetileg se hasznosítsa.Az Szt. 50. §-ának (6) bekezdése alapján a részletfizetéssel[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]nincs térítés nélküli használatijog-átvétel, "B" társaságnál az ingatlant piaci értéken kell átvenni, az eszközök között az egyéb bevételekkel szemben állományba venni, aktiválni, az egyéb bevételként elszámolt értéket pedig halasztott bevételként időbelileg elhatárolni, az "A" társaságnál az ingatlan könyv szerinti értékét egyéb ráfordításként kell elszámolni.A használati jog értékesítése, térítés nélküli átadása eszközértékesítés a számviteli előírások szerint. (Térítés nélküli átadáskor az ingatlanhoz kapcsolódó használatijog-alapítás minimális költségét az egyéb ráfordítások között kell kimutatni.)Az Áfa-tv. 13. §-ának (2) bekezdése alapján a vagyoni értékű jog (a használati jog) időleges vagy végleges átengedése szolgáltatásnyújtás, és mint ilyen, áfaköteles. Az Áfa-tv. 159. §-a alapján indokolt az áfaköteles szolgáltatásnyújtásról számlát kibocsátani, különösen akkor, ha a szolgáltatásnyújtás ingyenes. Így az "A" társaság által kiállított számlának tartalmaznia kell az adó alapját (a használati jog piaci értékét), a fizetendő áfát, a számla pedig a "B" társaság nevére szól. Ezen számla alapján az "A" társaság a fizetendő áfát bevallja és befizeti, a "B" társaság pedig levonásba helyezheti az előzetesen felszámított áfát, természetesen csak akkor, ha a térítés nélkül átvett használati jog az adóköteles tevékenységét fogja szolgálni.Az "A" társaság által kiállított számla "B" társaságnál a térítés nélkül átvett használati jog könyvelésének is a bizonylata. (Az ingatlan használati joga valójában az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog, amelyet az egyéb bevételekkel szemben kell állományba venni: T 126 - K 9647, az áfa: T 466 - K 454, mert pénzügyileg rendezni kell.)Az Szt. 77. §-a (4) bekezdésének c) pontja szerint egyéb bevételként kell elszámolni, de halasztott bevételként időbelileg el kell határolni a térítés nélkül átvett, részesedésnek vagy értékpapírnak nem minősülő eszközök piaci értékét: T 9647 - K 4832. Az időbeli elhatárolást az Szt. 45. § (2) bekezdése szerint a használati jog költségkénti, ráfordításkénti elszámolásakor (jellemzően a terv szerinti értékcsökkenés elszámolásakor) kell arányosan megszüntetni: T 4832 - K 9647, a költségkénti elszámolás: T 571 - K 129.Az előbbiekhez hasonlóan kell eljárni akkor is, ha a használatba adás az ingatlan térítés nélküli átadásával valósul meg. Ez esetben[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]felújítást hitelt érdemlően nem tudják dokumentálni, akkor indokolt a korrekciót önellenőrzéssel végrehajtani.A számviteli előírásoknak megfelelő felújítás - többek között - az eredeti műszaki állapot helyreállítását, az eszköz élettartamának a megnövekedését eredményezi. A kérdéshez kapcsolódóan épületfelújítás lehet meglévő épületnél a villamosenergia-hálózat vezetékeinek és berendezéseinek együttes cseréje, az épület egészére kiterjedően.Bérbe vett épület esetében elvégzett felújítási munkákhoz indokolt a bérbeadó hozzájárulását kérni, a bérleti szerződésben pedig rögzíteni, hogy az épületen bekövetkezett esetleges vagyonnövekménnyel mi legyen: a bérbeadó térítés ellenében vagy térítés nélkül átveszi, vagy kéri az eredeti állapot helyreállítását. Ezen elszámolási lehetőségek különböző módon hatnak a bérleti jogviszonyt megszüntető bérlő vagyoni helyzetére, eredményére.Mivel az adott esetben nincs megállapodás a bérbeadóval, a felújítás könyv szerinti értékének jogszabályszerű átadására nincs lehetőség, marad az eredeti állapot helyreállítása (ami viszont értelmetlen!), a könyv szerinti érték terven felüli[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]kell elszámolni a térítés nélkül átadott eszközök - a részesedések, az értékpapírok, a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott kölcsönök és a vásárolt követelések kivételével -, így az ingatlanok nyilvántartás szerinti értékét, a felszámított, az átvevő által meg nem térített áfával növelt összegben, könyvelése:- a térítés nélkül átadott ingatlan elszámolt terv szerinti, illetve terven felüli értékcsökkenésének kivezetése: T 123-125 - K 129, illetve T 123-125 - K 128;- a nyilvántartás szerinti (nettó) érték elszámolása egyéb ráfordításként: T 8647 - K 123-125;- az Áfa-tv. szerint felszámított, az átvevő (az önkormányzat) által meg nem térített általános forgalmi adó: T 311 - K 467 és T 8643 - K 311.A térítés nélküli eszközátadás miatt elszámolt egyéb ráfordítást a Tao-tv. jellemzően nem tekinti a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak (azaz annak összegével az adóalap megállapítása során az adózás előtti eredményt növelni kell), kivétel, ha a Tao-tv. 3. számú melléklete A/13. pontjában rögzített feltételek teljesülnek, továbbá ha az átadás a B/15. pont alapján, valamint a jogszabály tételes rendelkezése alapján történt.Ha a kérdés szerinti esetben az ingatlan térítés nélküli[…] részlet vége a válaszból.