1295 cikk rendezése:
1. cikk / 1295 Vásárolt földterületen telkek kialakítása
Kérdés: A vállalkozás földterületet vásárol, amelyen több építési telket alakít ki, amelyek egy részét értékesíti, másik részén pedig lakásokat, társasházat (lakóparkot) épít, amelyeket később értékesít. A telkek felosztása megtörtént. 35 db helyrajzi számon nyilvántartott telek jött létre, magánút, társasházi telek, lakóház besorolással. A telkek nem közművesítettek. A kérdező a már elvégzett munkákat 11 címszó alatt sorolta fel (amelyeket az ismétlés elkerülése érdekében a válasznál ismertetünk).
Kérdései: Melyek azok a tételek, amelyek a telek értékébe beszámítanak, és melyek azok, amelyek az épület, építmény értékét növelik? Jól gondoljuk, hogy a telek, illetve épület, út, vezetékek, kerítés nyilvántartása a készletek között kell, hogy megjelenjen? Hogyan történik egy db telek értékének a megállapítása? Szükséges-e a könyvelésben minden telket külön-külön nyilvántartani értéken, vagy egy elkülönített nyilvántartás vezetése elegendő, hogy egy db telek értéke megállapítható legyen (értékesítés esetén szükséges)?
Kérdései: Melyek azok a tételek, amelyek a telek értékébe beszámítanak, és melyek azok, amelyek az épület, építmény értékét növelik? Jól gondoljuk, hogy a telek, illetve épület, út, vezetékek, kerítés nyilvántartása a készletek között kell, hogy megjelenjen? Hogyan történik egy db telek értékének a megállapítása? Szükséges-e a könyvelésben minden telket külön-külön nyilvántartani értéken, vagy egy elkülönített nyilvántartás vezetése elegendő, hogy egy db telek értéke megállapítható legyen (értékesítés esetén szükséges)?
2. cikk / 1295 Telephely – a gyár bezárása után
Kérdés: Társaságunk bérgyártási tevékenységet végzett az egyik telephelyén, és ez 2024-ben megszűnt. Más tevékenysége nincs. Ezt követően, még 2025-ben is vannak alkalmazottai, akik a gyár bezárásán dolgoznak, a tárgyi eszközök és ingatlanok értékesítését intézik. Az ipaalapot a cég a komplex módszer szerint osztja meg a székhely és a telephelyei között. Felmerült a kérdés, hogy a bezárásra, értékesítésre ítélt „telephely” a Htv. szerint meddig minősül telephelynek, meddig kell/lehet figyelembe venni az adóalap megosztása kapcsán? 2025-ben még ezen a „telephelyen” is felmerül személyi jellegű ráfordítás, és eszközarányos ágon is jutna ide adóalap (pl. az ingatlan 2%-a). Ugyanakkor nem lesz már 2025-ben áru vagy szolgáltatás értékesítéséből bevétele, csak egyéb bevétele az eszközök/ingatlanok értékesítéséből.
Az 1991. évi C. tv. 37. § (1) bekezdése alapján úgy vélem, továbbra is figyelembe kell venni, mert mindegy, hogy egy adott telephelyen végez-e iparűzési tevékenységet a társaság, a lényeg, hogy valamely telephelyén, székhelyén végez.
37. § * (1) * A vállalkozó iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja.
52. § 31. * telephely: a) az adóalany olyan állandó üzleti létesítménye (ingatlana) – függetlenül a használat jogcímétől –, ahol részben vagy egészben iparűzési tevékenységet folytat, azzal, hogy a telephely kifejezés magában foglalja különösen a gyárat, az üzemet, a műhelyt, a raktárt…
Ugyanakkor e törvény telephelyfogalma mintha ellentmondana a 37. § (1) bekezdésének, és csak akkor minősül telephelynek, ha ott iparűzési tevékenységet folytat.
36. § Adóköteles iparűzési tevékenység: a vállalkozó e minőségben végzett nyereség-, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége. Idesorolható-e a tárgyi eszközök értékesítése?
2025-ben figyelembe vehető-e ez a telephely az adóalap megosztásánál vagy sem?
Az 1991. évi C. tv. 37. § (1) bekezdése alapján úgy vélem, továbbra is figyelembe kell venni, mert mindegy, hogy egy adott telephelyen végez-e iparűzési tevékenységet a társaság, a lényeg, hogy valamely telephelyén, székhelyén végez.
37. § * (1) * A vállalkozó iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja.
52. § 31. * telephely: a) az adóalany olyan állandó üzleti létesítménye (ingatlana) – függetlenül a használat jogcímétől –, ahol részben vagy egészben iparűzési tevékenységet folytat, azzal, hogy a telephely kifejezés magában foglalja különösen a gyárat, az üzemet, a műhelyt, a raktárt…
Ugyanakkor e törvény telephelyfogalma mintha ellentmondana a 37. § (1) bekezdésének, és csak akkor minősül telephelynek, ha ott iparűzési tevékenységet folytat.
36. § Adóköteles iparűzési tevékenység: a vállalkozó e minőségben végzett nyereség-, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége. Idesorolható-e a tárgyi eszközök értékesítése?
2025-ben figyelembe vehető-e ez a telephely az adóalap megosztásánál vagy sem?
3. cikk / 1295 Telekegyesítés, épületátalakítás költségei
Kérdés: A vállalkozás 3 db telket és rajta lévő 2 épületet (irodaházat) vásárolt. Külön értéken került a telek és épület aktiválásra, külön helyrajzi számonként. Az épületet használatba vették, ingatlan-bérbeadás céljából. Később telekegyesítés történt, valamint a két épület is egyesítésre került, egy helyrajzi szám alá. A társaság az épületet átalakítja, bővíti, amelyre építési engedélyt is kértek. Helyes-e, ha az alábbi munkákat az újraépített épület bekerülési értékébe kerülnek beszámításra: területrendezési munka, belső bontási, tereprendezési munkák, ezzel kapcsolatos konténerbérleti díj, bontási anyag elszállítása, irodaház-tervezés költségei. A belső bontási és tereprendezési munkák áfával kerültek számlázásra külső vállalkozó által, az építési engedélyt követően pedig a bontás, szerkezetépítés fordítottan.
4. cikk / 1295 Osztalékfizetés ingatlan átadásával
Kérdés: Alanyi adómentes, egyszemélyes kft. a 2015. évben üzleti célú ingatlant vásárolt magánszemélytől 8 millió forintért, amelyek piaci értéke jelenleg 30 millió forint. Az ingatlanértékesítésre a társaság nem választotta az általános szabályokat, ezáltal áfamentes. A kft. nyereséges, 25 millió forint eredménytartalékkal rendelkezik. A tulajdonos osztalékfizetésről döntött az eredménytartalék terhére, természetben, az üzleti célú ingatlan átadásával. Ha az alapító az ingatlan átadásával fizeti ki az osztalékot, azaz piaci érték alatt szerzi meg a tulajdonos, hogyan adózik a kft., illetve a magánszemély (társasági adó, osztalékadó, szocho, illeték, áfa)? A magánszemély jövedelme eléri a minimálbér 24-szeresét. A számlán „ingatlanértékesítés” jogcím és az Áfa-tv. 87. §-a alapján „tevékenység közérdekű vagy egyéb sajátos jellegére adómentes” kerül feltüntetésre, illetve ügyvéd által készített adásvételi szerződés kötelező?
5. cikk / 1295 Bérleti díj részeként közös költség fizetése
Kérdés: A kft.-adóalany egy magánszemélytől ingatlant bérel. A helyiség bérleti díja mellett az ingatlan tulajdonosát terhelő társasházi közös költséget is a bérleti díj részeként meg kell fizetni. A közös költség dokumentálása során a társasházi közgyűlés határozatából kiderült, hogy a társasháznak fizetendő közös költség egy hányada a felújítási alapba kerül. Elszámolható a bruttó bérleti díjjal szemben a felújítási alapra jutó közösköltség-hányad?
6. cikk / 1295 Értékesített ingatlan átadása előtt fizetett összeg
Kérdés:
Egy ingatlan 2024. november 30-ával értékesítésre került úgy, hogy a vételárat 2024. december 31-ig kell kifizetni, és az ingatlan a szerződés szerint a vételár kifizetésének napjával kerül a vevő tulajdonába. A szerződés kaucióról vagy előleg megfizetéséről nem szól. A vételárat 2024. december 28-ával kifizették, a tulajdoni lapra ugyanezen időponttal bejegyezték a vevő tulajdonjogát. A tényleges birtokba adási jegyzőkönyv felvétele és aláírása még nem történt meg, amelyre várhatóan csak 2025 februárjában kerül sor. A NAV felé azt a kérdést tettem fel, hogy mi az értékesítés teljesítési dátuma a számlán. A válasz szerint a teljesítés dátuma majd a birtokba adási jegyzőkönyv aláírásának dátuma lesz, ami azt jelenti, hogy a számla nem állítható ki december 28-án, mert akkor még nem ismert a teljesítés napja. A fentiek könyvelése mind az eladó, mind a vevő oldaláról gondot okoz számomra, mert az kétségtelen, hogy az ingatlan már nincs az eladó tulajdonában, tehát nem szerepelhet a vagyonában, és fordítottan a vevőnél is igaz, hogy nem valós, ha az ingatlan értéke (nála a jelentős vételár összege) nincs 2024. évi vagyonként kimutatva. Mit kell könyvelni 2024. december 28-án mind az eladónál, mind a vevőnél, illetve majd 2025 februárjában, és milyen bizonylat alapján?
7. cikk / 1295 Végelszámolásnál az ingatlan kivitele a kft.-ből
Kérdés: A 9761. kérdésre adott válaszban (SZL 517. lapszám, 2024. 12. 12.) említették, hogy ingatlant nem lehet a vagyonfelosztáskor kiadni, amelyet törvényileg tilt a számviteli törvény. Megtennék, hogy részletesen leírják, hogy mely szakasz tiltja, illetve ha más törvénnyel együttesen értelmezhető a tiltás, akkor a teljes képet bemutatják, hogy mi alapján tiltott az ingatlan vagyonfelosztás során történő kiadása?
8. cikk / 1295 Gyártóüzem értékcsökkenése
Kérdés: Szeretnék segítséget kérni egy gyártóüzem számviteli, illetve adó szerinti értékcsökkenése mértékének, módjának a meghatározásában. Az üzem palackozott vizet állít elő, bérelt ingatlanban található, a gyártósor és egyéb üzemi eszközök részben bele vannak építve az ingatlanba. Milyen értékcsökkenési módot (lineáris vagy teljesítményegység-alapú) javasolnak elszámolni az üzemre/gyártósorra? Amennyiben lineáris, milyen mértékkel kellene – mint bérelt ingatlan értékcsökkenése, vagy esetleg másként?
9. cikk / 1295 Irodaház átalakítása
Kérdés: Cégünk tulajdonában áll egy irodaház. Egy részét a cég használja, a többi iroda pedig bérbe van adva. Az egyik bérlő kiköltözése után átalakításra került az általa bérelt terület. A raktárból ügyféltér készül, a folyosó egy része irodává alakul át, illetve két nagy irodából egy-egy apartman kerül kialakításra, amelyet szálláshelyként üzemeltetne tovább a társaság. Az átalakítások teljes költsége beruházásként kerül elszámolásra, mivel az egyes helyiségek funkciója is változik. A teljes költséget az épületre kell ráaktiválni, vagy esetleg (különös tekintettel a két lakásra) külön-külön kellene nyilvántartásba venni a helyiségek aktivált értékét?
10. cikk / 1295 A bérleti díj a bekerülési érték része?
Kérdés:
Bérelt ingatlanon végzett beruházás során az aktiválás időpontjáig havonta fizetett bérleti díj aktiválásra kerülhet-e a bekerülési érték részeként az Szt. 47. §-a alapján, vagy igénybe vett szolgáltatásként számolandó el a költségek között? A vállalkozás vendéglátóegységet alakít ki egy régóta üresen álló, leromlott állagú gazdasági épületben. A vendéglátóegység nyitása a teljes körű felújítást követően fog megtörténni. A bérbeadó nem téríti meg a felújítás költségeit.
