2 cikk rendezése:
1. cikk / 2 Közvetített szolgáltatás értelmezése, számlázása
Kérdés: A társaság a Ptk. szerint megkötött építési vállalkozási szerződés keretében lakó- és irodaépület építését és átadását vállalta. Ehhez kétféle formában vesz igénybe alvállalkozókat:
a) olyan vállalkozókat, akik az Építményjegyzék szerinti termék vagy építési szakasz elkészítésére vállalkoztak, ezek továbbszámlázására a számviteli törvény nem tartalmaz előírást, így ezekre a számlában utalni nem kell;
b) olyan vállalkozókat, akik szolgáltatói típusú munkákat végeznek (festést, mázolást, villanyszerelést stb.), ezekkel a vállalkozókkal a Ptk. szerinti vállalkozói szerződést kötöttek, csak ezeket kell közvetített szolgáltatásként elszámolni.
Hogyan kell rögzíteni a fővállalkozó által kiállított számlán a közvetítés tényét?
a) olyan vállalkozókat, akik az Építményjegyzék szerinti termék vagy építési szakasz elkészítésére vállalkoztak, ezek továbbszámlázására a számviteli törvény nem tartalmaz előírást, így ezekre a számlában utalni nem kell;
b) olyan vállalkozókat, akik szolgáltatói típusú munkákat végeznek (festést, mázolást, villanyszerelést stb.), ezekkel a vállalkozókkal a Ptk. szerinti vállalkozói szerződést kötöttek, csak ezeket kell közvetített szolgáltatásként elszámolni.
Hogyan kell rögzíteni a fővállalkozó által kiállított számlán a közvetítés tényét?
2. cikk / 2 Kulturális járulékfizetés az alvállalkozónál
Kérdés: A 10/2001. (IV. 24.) NKÖM-PM együttes rendelet szól a kulturális járulék alapjának megállapításáról és megfizetésének módjáról, az építtető és kivitelező fogalmakat használja, de nem részletezi a kivitelező által igénybe vett alvállalkozók esetleges kötelezettségeit. A fővállalkozó a kivitelezést általában továbbadja alvállalkozásba. Terheli-e kulturálisjárulék-fizetési kötelezettség azt az alvállalkozót, amelyik maga is 120 millió forintot meghaladó értékű munkát végez?