Céltartalékképzés az utólag adott engedményre

Kérdés: Társaságunk termékértékesítéssel foglalkozik, ahol az utólag adott engedmény tárgyévi eredményre gyakorolt hatása jelentős, éves szinten összességében 25 százalék. Az utólag adott engedményeknek a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezett összegét – az Szt. 81. §-a alapján – tárgyévi ráfordításként számoltuk el. Ebből következően a mérlegkészítés időpontját követően pénzügyileg rendezett engedmények értékét a tárgyévet követő év eredményében vesszük figyelembe, arra céltartalékot nem képezünk. Könyvvizsgálónk a fenti gyakorlatunkat megkifogásolta, és céltartalékképzést írt elő az Szt. 41. §-a (1) bekezdésének előírása alapján, hivatkozva egy másik szaklapban a 17/2004. és a 101/2003. számviteli kérdésekre adott válaszokra.
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 81. §-a (2) bekezdésének g) pontja tételesenmeghatározza, az egyéb ráfordítások között kell elszámolni a szerződésenalapuló – konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetvekapcsolódó, nem számlázott –, utólag adott engedmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 11.
Kapcsolódó címkék:  

Cash flow-kimutatás

Kérdés: A cash flow-kimutatás sorainak értelmezéséhez szeretném segítségüket kérni. Konkrétan a plusz-mínusz sorok alkalmazásához. Mikor növelő, mikor csökkentő? Például a szállítóknál, a paszszív időbeli elhatárolásoknál? Nagy segítség lenne, ha választ adnának, mert alig találok szakirodalmat.
Részlet a válaszából: […] ...felhasználás) azt jelenti, hogy olyantöbbletbevételt számoltak el, ami nem járt pénzeszközbevétellel, ezért (-).5. Befektetett eszközök értékesítésének eredményeAmennyiben az adott időszakban a befektetett eszközök(immateriális javak, tárgyi eszközök,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 14.
Kapcsolódó címke: