Lekötött tartalék a kilépő taggal történő elszámoláskor

Kérdés: Két részvénytársaság beolvadással történő átalakulása során, a Gt. 74. §-a értelmében el kell számolni az átalakulásban részt venni nem kívánó részvényessel. Az elszámolás alapja a saját tőke/jegyzett tőke arány. Szakértői vélemény szerint a lekötött tartalék nem képezi alapját a felosztható vagyonnak. Jól gondoljuk? A közgyűlés dönthet a jegyzett tőke értékénél lényegesen nagyobb lekötött tartalék felosztásáról? A kilépő taggal történő elszámolás veszélyeztetheti-e a maradó tagok vagyoni helyzetét és a társaság működését?
Részlet a válaszából: […] ...tagot megillető összegkéntarányosan számításba venni.Ha a saját tőke több, mint a jegyzett tőke, akkor a kilépőtagot a részvény (az üzletrész) névértékén túlmenően a rá jutó tőke- éseredménytartalékon (mindkettő pozitív előjelű) túlmenően a lekötött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 25.
Kapcsolódó címkék:  

Beolvadás a jegyzett tőke csökkenésével

Kérdés: Szabályos-e a Gt. és az Szt. előírásai értelmében az alábbi átalakulás? A kft. beolvad a zrt.-be, a kft. és a zrt. tulajdonosai ugyanazon természetes személyek, teljesen azonos tőkemegoszlásban mind a kft.-ben, mind a zrt.-ben (25, 30, 45%). Az átalakulás során a tagok személye és tulajdonosi részesedése nem változik. A beolvadó kft. jegyzett tőkéjét a tagok a zrt. tőketartalékába kívánják helyezni.
Részlet a válaszából: […] ...lehetnek a kérdés szerintibeolvadásnak a tulajdonosoknál?Ha a tulajdonosok az Szt. hatálya alá tartoznának, akkor akft. tulajdonosainak az üzletrészek bekerülési értékét rendkívüliráfordításként kellene elszámolniuk, de rendkívüli bevételt nem mutathatnánakki, mivel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 2.
Kapcsolódó címkék: