2 talált cikk a cégautó , számla , térítés , telephely , EKR kifejezésre

Kérdés: A belföldi gazdasági társaság bérleti szerződést kötött a németországi székhelyű, német adószámú GmbH-val egy BMV X 5-ös személygépkocsi bérletére. A szerződésben rögzítésre került, hogy a jármű a bérbeadó tulajdonát képezi, a bérbevevő nem jogosult magát a forgalmi engedélybe sem üzemben tartóként, sem használóként bejegyeztetni. A bérleti jogviszony 2007. 10. 25-től határozatlan ideig tart. A gépkocsi használata során felmerült költségek a bérbevevőt terhelik. Kérdéseink: 1. A szerződés alapján bérletnek minősül-e, vagy valamilyen lízingszerződés? 2. A német bérbeadó a számlát nettó + MwSt, összesen bruttó összegről állította ki. Mi a bruttó összeget könyveltük bérleti díjként. Az áthárított adó visszatérítését külön eljárás keretében kértük az adóhatóságtól. Helyesen jártunk el? 3. Az első, emelt összegű bérleti díjat el lehet-e számolni teljes egészében 2007. évi költségként, vagy meg kell osztani? Hány évre? 4. A bérelt személygépkocsi által megtett utakról útnyilvántartást vezetünk. Ha esetenként a cég alkalmazottai vagy tulajdonosai saját célra használják, a megtett km-ekre eső, az APEH által közzétett üzemanyagárral + km-ként 9 Ft-tal számolva áfás számlát állítunk ki részükre. A társaság székhelyén senki nem lakik, ott csak az iroda van. Ezzel mentesülünk a cégautóadó-fizetési kötelezettség alól?

Kérdés: Kell-e a cégautóadót fizetnie annak a társaságnak, amely szabályzatában nem engedi meg a magáncélú használatot, de amennyiben ez mégis bekövetkezik, befizetteti a magánszeméllyel a pénztárba az Szja-tv. 70. §-ának (12) bekezdése szerinti térítést. A megtett kilométerekről gépkocsinként útnyilvántartást vezetnek. Lényeges-e ebben az esetben a tárolási hely? Mi történik abban az esetben, ha fenti körülmények fennállása mellett, a társaság székhelye az egyik magánszemély, a személyesen közreműködésre kötelezett tag lakásán van?