Reklámadó (megrendelő, reklámügynökség)

Kérdés: Ha a reklám közzétételének megrendelője nem rendelkezik nyilatkozattal, és az adott hónapban kézhez vett számlán szereplő ellenérték a 2,5 millió forintot meghaladta, akkor a feletti rész (adóalap) után 20% mértékű reklámadót kell fizetni. Ezek szerint ez bruttó összeg? Partnerenként, számlánként, vagy havi összes reklám célú költséget kell figyelembe venni? Vannak olyan cégeink, akik megveszik a reklámfelületet (általában bérleti díjként számlázzák nekik), és ezeket értékesítik tovább. Ők lennének a törvény 1. §-a (2) bekezdésének 11. pontja szerinti reklámértékesítő ügynökségek? Ezeknek a cégeknek a nettó árbevétele nem éri el az 500 millió Ft-ot. Viszont ha pl. egy 3 milliós reklámfelületről beszélünk, akkor meg kell fizetnie a 20%-os reklámadót? Ha igen, akkor ez esetben már nyilatkozhat a vevőjének, hogy ő megfizette azt?
Részlet a válaszából: […] ...bérbeadó nem reklámértékesítő ügynökség. Ilyennek az a személy minősül, amely (i) az Szt. szerint kapcsolt vállalkozása a médiaszolgáltatást nyújtónak, és (ii) a szolgáltatóval kötött szerződés alapján jogosult reklámszerződés közzétételére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 13.
Kapcsolódó címke:

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározott körben 2005-től kötelezően, más esetekbenlehetőségként írta elő az összevont (konszolidált) éves beszámolónak az IAS-eknek(az IFRS-eknek) megfelelő összeállítását.Az Szt. kapcsolódó egyik módosítása arról rendelkezik, hogyahol az IAS-eknek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.
Kapcsolódó címke: