Becsléssel megállapított árbevétel következményei

Kérdés: A kft.-nél az adóhatóság a 2019. évi áfaellenőrzés során olyan árbevételi számlákat talált, amelyek nem kerültek könyvelésre. Ezen túlmenően becslés alapján is áfahiányt állapított meg. Akft. 2021-ben kapta meg a jogerős határozatot. Ez esetben mi legyen a társasági adó alapja az önellenőrzés során? Elegendő csak a feltárt árbevételi számlákat figyelembe venni? A becsült árbevételtől el lehet tekinteni? A társasági adó alapjához a készletet is kivezethetjük? A hiba jelentős. A 2019. évi helyesbített egyszerűsített éves beszámolót közzé kell tenni?
Részlet a válaszából: […] ...A becsült árbevételt és a vele azonosan kezelendő tételeket a társaságiadó-alapot módosító tételek között kell számításba venni.Az adóellenőrzés megállapításainak következményeit: az adóbírságot, a késedelmi pótlékot, a társaságiadó-hiánnyal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 26.
Kapcsolódó címke:

Önszámlázás következményei

Kérdés: Egy gazdaságilag erősebb társaság megköveteli a beszállítóitól az önszámlázás alkalmazását (ő állítja ki minden beszállító helyett a számlát). Ennek ellenére a beszállító a saját számlázóprogramjából is állít ki ugyanarról az ügyletről számlát (az önszámlázás mellett). Mind a két fél csak a saját számláját könyveli. Milyen adójogi következménye lehet a beszállítónál annak, hogy egy ügyletről (teljesítésről) két bizonylat készül? A beszállító által kiállított számlákat nem küldi meg a vevőnek. Büntethető-e valamilyen jogcímen a beszállító? Mondhatja azt a NAV, hogy az eset miatt duplán kell áfát fizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...a hivatkozott jogszabályok megsértése történik, az Art. 220. §-a alapján mulasztási bírság kiszabásának lehet helye. Amennyiben egy adóellenőrzés során nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy a dupla bizonylatolás egy vagy két ügyletet takar, az adóhatóság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 9.
Kapcsolódó címke: