Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Keresés eredménye

5 találat a megadott önszámlázás tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!
1. találat: Jogos-e az önmagunk felé történő számlázás?
Kérdés: Az ázsiai megbízó magyar ügyféllel szerződött "Agencyagreement" keretein belül. Az ügyfelekkel a kapcsolatot azonban a megbízott tartja, ő rögzít minden információt az ázsiai megbízó rendszerében. A megbízott állítja ki a számlákat, az ügyfelek is a megbízott részére utalnak. A beérkezett összeg 98%-át a megbízott továbbutalja a megbízónak, de tőle nem kap számlát. Jelenleg a teljes árbevétel a megbízottnál csapódik le, annak ellenére, hogy csak közvetít. Egy másik cég úgy pótolta a bevétel és a jutalék közötti részhez a költségeket, hogy saját neve alatt a saját nevére kiállított egy számlát a különbözetről, saját magára számlázott. Van-e arra valami tiltás, hogy az adózó önmaga felé nem számlázhat? Ha nincs, mivel lehet alátámasztani az önmagunk felé történő számlázás jogosságát?
Részlet a válaszból: […]csak közvetít, úgy kíván a megbízott gazdasági eseményt a könyvviteli nyilvántartásában rögzíteni, hogy ő az eladó (a szolgáltató) is meg a vevő (a szolgáltatás igénybevevője) is. Ez a számviteli fegyelem durva megsértését jelentené. Olyan jogszabály ma Magyarországon nincsen, amelyik a kérdésben leírtak jogosságát tételesen (vagy általánosságban) visszaigazolná. Még a pénzmosás lehetősége is fennállhat!Mit lehet tenni?Az Áfa-tv. szabályai mellett számlakibocsátásra az kötelezett, aki terméket értékesít, szolgáltatást nyújt. A számlakibocsátási kötelezettségnek a kötelezett saját maga, illetőleg - megbízása alapján és képviseletében - az általa választott meghatalmazott is eleget tehet. A kérdés szerinti esetben is a kötelezett (a megbízó) és a meghatalmazott előzetesen és írásban megállapodhat abban, hogy a megbízó nevében az ügyfelek felé a számlákat a megbízott állítja ki. Ez esetben a megbízott csak "postás", árbevételt nem mutathat ki. Az ügyfelek nem a megbízottnak, hanem a megbízó számláit fizetik ki. Megállapodás kérdése, hogy az ügyfelek a teljes ellenértéket a megbízott számlájára utalják át. A megbízott és a megbízó[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. március 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7872
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
2. találat: Önszámlázás következményei
Kérdés: Egy gazdaságilag erősebb társaság megköveteli a beszállítóitól az önszámlázás alkalmazását (ő állítja ki minden beszállító helyett a számlát). Ennek ellenére a beszállító a saját számlázóprogramjából is állít ki ugyanarról az ügyletről számlát (az önszámlázás mellett). Mind a két fél csak a saját számláját könyveli. Milyen adójogi következménye lehet a beszállítónál annak, hogy egy ügyletről (teljesítésről) két bizonylat készül? A beszállító által kiállított számlákat nem küldi meg a vevőnek. Büntethető-e valamilyen jogcímen a beszállító? Mondhatja azt a NAV, hogy az eset miatt duplán kell áfát fizetnie?
Részlet a válaszból: […]kiállítója, sorszáma eltérő, így utólagosan esetleg azt sem lehet egyértelműen megállapítani, hogy egy vagy két azonos tartalmú ügylet teljesítése történt meg.Tekintettel arra, hogy a kétszeres számlázással a hivatkozott jogszabályok megsértése történik, az Art. 220. §-a alapján mulasztási bírság kiszabásának lehet helye. Amennyiben egy adóellenőrzés során nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy a dupla bizonylatolás egy vagy két ügyletet takar, az adóhatóság akár az Áfa-tv. 55. § (2) bekezdését alkalmazva az áfa kétszeres megfizetését is követelheti a beszállító társaságtól. E jogszabályhely kimondja ugyanis, hogy adófizetési kötelezettséget eredményez az is, ha teljesítés hiánya ellenére számlakibocsátás történik. Hangsúlyozandó, hogy ennek alkalmazására csak abban a szélsőséges helyzetben kerülhet sor, ha nem bizonyítható kétséget kizáróan, hogy a (második) számlakibocsátás ellenére nem történt újabb teljesítés, ugyanakkor tekintve, hogy a bizonyítás ilyenkor a számla kiállítóját terheli, célszerű ezt elkerülni.Érdemes figyelemmel lenni arra is, hogy a július 1-től bevezetésre kerülő online számla adatszolgáltatási kötelezettségre tekintettel a legalább 100 000 forint áthárított áfát tartalmazó ügyletekről a számlázóprogramoknak automatikusan adatot[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. augusztus 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7660
Kapcsolódó tárgyszavak:
3. találat: Önszámlázás külföldről
Kérdés: Egyik külföldi EU-tagállambeli vevőnk önszámlázás keretében szeretné helyettünk kiállítani a számlát. Milyen törvényi előírásokat kell szem előtt tartanunk és betartanunk, illetve betartatnunk? Sok cikk jelent már meg a témával kapcsolatosan, de mindegyik csak kisebb részekkel foglalkozik. Jellemzően mindenki adókockázatot lát a konstrukcióban. Gondolok itt a számlával szembeni követelményekre, a NAV felé történő adatszolgáltatásra stb. Nem világos, hogy 2018 júliusától a számlázórendszer online bekötése egy ilyen esetben mit is eredményez? A külföldi vevőnk számlázórendszerének is csatlakozni kell a NAV rendszeréhez? Amennyiben lehetséges, kérem, részletesen fejtsék ki véleményüket!
Részlet a válaszból: […]hatalmaz meg, nem változtat azon, hogy az ügylet továbbra is a magyar Áfa- tv. hatálya alá tartozik, ebből következően a számlázásra az Áfa-tv., illetve az e körben irányadó egyéb hazai jogszabályok alkalmazandóak. A számlának tehát mind tartalmilag, mind formailag, mind pedig a kiállítás módjában meg kell felelnie a magyar adójogszabályoknak.A számla adattartalmát az Áfa-tv. 169. §-a határozza meg. E körben önszámlázás esetén speciális szabály, hogy amennyiben a számlát a terméket beszerző vagy a szolgáltatást igénybe vevő állítja ki, akkor a bizonylatnak tartalmaznia kell az "önszámlázás" kifejezést is. A bizonylat kiállításának módjával kapcsolatban a számla és a nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint az elektronikus formában megőrzött számlák adóhatósági ellenőrzéséről szóló 23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet tartalmaz rendelkezéseket. E jogszabály többek között előírja, hogy amennyiben a számlázás számlázóprogram használatával történik, akkor annak kihagyás és ismétlés nélküli, folyamatos sorszámozást kell biztosítania, a számlázóprogramot be kell jelenteni, továbbá rendelkeznie kell az "adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatás" elnevezésű funkcióval. E rendelet alkalmazásában a számlázóprogramot használó adóalanynak meghatalmazotti számlázás esetében is az az adózó minősül, akinek a nevében a számlát kibocsátják, ezért az önszámlázáshoz használni kívánt számlázóprogram tekintetében a bejelentési, változásbejelentési kötelezettség őt terheli. A meghatalmazott a képviseleti szabályok figyelembevételével teljesítheti ezeket helyette.A rendelet meghatalmazotti számlázásról rendelkező 15. §-a kimondja, hogy papíralapon kibocsátott számla esetében a meghatalmazottnak a számla másolatát haladéktalanul el kell juttatnia a számlakibocsátásra kötelezettnek, elektronikus számla esetében pedig elektronikus formában kell haladéktalanul a számlakibocsátásra kötelezett rendelkezésére bocsátani. Számlázóprogrammal előállított számla esetében a számlakibocsátásra kötelezettnek és meghatalmazottjának előzetesen és írásban meg kell állapodniuk a számla[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. január 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7507
Kapcsolódó tárgyszavak:
4. találat: Számlakiállítás a partner által
Kérdés: Kérem szíves válaszukat önszámlázással kapcsolatban. Az egyik partnerünk szeretné helyettünk kiállítani a számlákat, bevezetni az önszámlázást. Ezek a számlák a mi könyvelésünkben hogyan fognak szerepelni?
Részlet a válaszból: […]alapján a számla kibocsátásában meghatalmazottként akár a termék beszerzője, a szolgáltatás igénybevevője, akár harmadik személy is eljárhat. Az írásba foglalt meghatalmazás szólhat egy ügylethez fűződő számlakibocsátási kötelezettség teljesítésére, vagy szólhat a számlakibocsátási kötelezettség általános érvényű teljesítésére.A hivatkozott jogszabályi előírás alapján a kérdező a kötelezett (elsősorban őt terheli a számlakibocsátási kötelezettség), amely cég meghatalmazhatja a vevőjét (partnerét) a számlakibocsátási kötelezettsége teljesítésére. Ez esetben a vevő állítja ki a kötelezett (a szállító) helyett a számlát, de mint a kötelezett meghatalmazottja, a vevő által kiállított számla az eladó (a szállító, a kötelezett) számlája.Másképpen fogalmazva: a meghatalmazás alapján a vevő által kiállított számlán az eladó a kötelezett (a szállító), a vevő pedig a számlát meghatalmazás alapján kiállító vevő lesz. Tehát a vevő által - meghatalmazás alapján - kiállított számla a kötelezett számlája lesz. Ehhez például az is szükséges, hogy a meghatalmazásban rögzítsék azt a szállítói, szolgáltatói számlaszámtartományt, amelybe tartozó sorszámok felhasználásával kell, hogy történjen a kötelezett (a szállító) helyett a számlák kibocsátása, a szigorú számadási követelmények megtartása mellett.A meghatalmazásban - többek között - rögzíteni kell, hogy a meghatalmazott (a vevő) mikor bocsáthatja ki a számlát [nyilvánvalóan a teljesítés megtörténtekor, de legkésőbb olyan időponttal, hogy a kibocsátott számla másolati példánya olyan időben megérkezzen a meghatalmazóhoz (a szállítóhoz), hogy az áfabevallási kötelezettségét az előírt[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. október 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7429
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
5. találat: "Önszámlázás" bevezetése
Kérdés: Társaságunk a közeljövőben tervezi néhány beszállító partnerével szemben az "önszámlázás" bevezetését. Integrált rendszerünkből mi bocsátanánk ki önmagunk felé a különböző szállítóink helyett a számlát. Hogyan kell biztosítanunk a kihagyás, az ismétlés nélküli folyamatos sorszámozást? Milyen kötelezettséget kell még figyelembe vennünk?
Részlet a válaszból: […]a kötelezettel együtt a meghatalmazott egyetemlegesen felelős abban az esetben is, ha a felek az előbbiek szerinti megállapodásban másként rendelkeztek.Az Áfa-tv. 161. §-a alapján a számla kibocsátásában meghatalmazottként akár a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője, akár harmadik személy eljárhat. A meghatalmazást írásba kell foglalni, az szólhat a számlakibocsátási kötelezettség általános érvényű teljesítésére is.A hivatkozott jogszabályi előírás alapján a kérdező cég a kötelezett (a szállító, a szolgáltató) helyett bocsáthat ki számlát, ha őt a számlakibocsátási kötelezettség teljesítésére a kötelezett írásban megbízta. (Nem önszámlázás történik, hanem az, hogy a szállító, a szolgáltató helyett a számlát a szállító, a szolgáltató nevében a számla címzettje, a vevő, a szolgáltatást igénybe vevő állítja ki.)Jellemzően az Áfa-tv. szerint a számlakibocsátásra kötelezett kezdeményezésére létrejött írásbeli megbízásnak mindenképpen tartalmaznia kell azt a szállítói, szolgáltatói számtartományt, amelybe tartozó sorszámok felhasználásával, a sorszámok kihagyás, ismétlés nélküli felhasználásával történik a kötelezett helyett a számlák kibocsátása,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. szeptember 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6407
Kapcsolódó tárgyszavak:
Kapcsolódó összes tárgyszó: ,