2 talált cikk az áfa , EU , könyvelés , kiállítás , adózás kifejezésre

Kérdés: A cég, melyet könyvelek, hímzett terítők, párnák, ruhák (új és használt) értékesítésével foglalkozik (árrésadózást alkalmazva). Pénztárgép használatára vagyunk kötelezettek. Főként külföldről érkező turisták vásároltak nálunk, bankkártyás fizetéssel. Eddig az volt a gyakorlat, ha a vevő számlát kért, akkor is beütöttük a pénztárgépbe azt (a pénztárgépes nyugtát a könyvelés részére átadott példányhoz tűztük). A bankkártyás vásárlásokat egy külön gyűjtőbe rögzítettük, de számlakérés esetén az ellenértéket is beütöttük. 2020. 07. 01-től milyen gyakorlatot kövessünk, hogy a kétszeres adatszolgáltatási problémát elkerüljük? Ha a vevő készpénzzel/vagy bankkártyával fizet, a vevő adóalany és számlát kér, be kell-e ütnünk a pénztárgépbe a számla ellenértékét? (Külön gyűjtőbe üssük, a számla készpénzes ellenértékét külön kasszába tegyük?)

Kérdés: A nemzetközi fuvarozást végző vállalkozás egy nemzetközi üzemanyag-forgalmazóval megállapodást kötött, mely szerint a külföldi tankolások áfájának visszaigénylését az üzemanyag-forgalmazó intézi meghatalmazás alapján 10 százalék díjazás ellenében. Az üzemanyag-forgalmazó kéthetente állít ki számlát a külföldi tankolásról forintban, az áthárított áfát az adott országban meghatározott áfakulcsnak megfelelő mérték szerinti összegben tünteti fel (üzemanyag: T 5 – K 451, külföldi áfa: T 368 – K 451). A visszaigényelhető áfát a következő számlában írják jóvá, jóval korábban, mint ahogy a külföldi adóhatóság visszatérítené azt. Könyvelhető-e a következő tétel: T 451 – K 368 (az áfa 90 százaléka) és T 529 – K 368 (10 százalék ügyviteli díj)?