Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Keresés eredménye

6 találat a megadott online adatszolgáltatás tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!
1. találat: Munkavállalói vásárlás ügyfélkártyával
Kérdés: Az online számla-adatszolgáltatás kiterjesztése kapcsán merült fel a következő Egy kft. bizonyos anyagokat egy áruházlánctól szerez be, a beszerzéskor a kft. kedvezményt kap, mert rendelkezik ügyfélkártyával. Előfordul, hogy a cég dolgozói is vásárolnak ennél az áruházláncnál saját célra, a számlát is saját maguk rendezik. A számlát viszont az áruházlánc - mivel a fizetéskor az ügyfélkártyát használják a dolgozók a kedvezmények elérésének érdekében - automatikusan a kft. nevére állítja ki. Erről a kft. sok esetben nem is tud, a készpénzes számlát a dolgozó kapja meg a helyszínen, rendezi az ellenértéket, és nem jelzi az ügyletet a kft. felé. A jövőben ezeknek a számláknak az adatai is továbbításra kerülnek a NAV felé. Hogyan kell kezelni ezeket az ügyleteket? Eljárhat úgy a kft., ahogyan eddig is, azaz hogy a könyvelésben egyáltalán nem veszi figyelembe ezeket a számlákat (hiszen jórészt nem is tudott a létezésükről)? Mi történik akkor, ha valaki a cég nevére vásárol valamilyen terméket vagy szolgáltatást, de a cég tudta nélkül? Mi történik akkor, ha valaki tévedésből a cég nevére kér számlát egy nem céges költségről, amelyet saját maga fizet ki?
Részlet a válaszból: […]nem a számlán feltüntetett felek között teljesült, akkor a szóban forgó számla nem minősülhet szabályszerűen kiállított bizonylatnak, azaz a gazdasági esemény a vállalkozás könyveiben nem mutatható ki, függetlenül attól, hogy az adott esetben a termék értékesítése ténylegesen megtörtént. Helyes és a későbbiekben is tovább alkalmazandó tehát a vállalkozás által kialakított azon gyakorlat, amely szerint az így kiállított számlák nem kerülnek/nem kerülhetnek be a vállalkozás könyveibe.Ha a vállalkozás nem számol el olyan költséget, illetve nem helyez levonásba olyan költség kapcsán áthárított áfát, ami nem a bevételszerző tevékenysége érdekében merült fel, adójogi következménnyel a vállalkozásnak nem kell számolnia, függetlenül attól, hogy a magánszemély szándékosan vagy véletlenül kérte a cég nevére a számlát. Téves azon adózói körben elterjedt információ, amely szerint a kiállított számlákról történő adatszolgáltatásnak meg kell egyeznie a befogadói oldalon az áfabevallás M-es lapján feltüntetett számlaadatokkal, hiszen utóbbi adatszolgáltatást csak a levonásba helyezett áfát tartalmazó számlákról kell teljesíteni.A magánszemély oldaláról azonban felmerülhet az adóköteles vagy adómentes jövedelemszerzés kérdésének esetköre a "kedvezmény" összegének erejéig, ami csak akkor minősíthető megfelelően, ha ismertté válik, hogy a vállalkozás mi célból bocsátja[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. szeptember 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8303
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
2. találat: Számlázási határidő változása folyamatos teljesítésnél
Kérdés: Az Áfa-törvény július 1-től 8 napra rövidítette le a teljesítést követő számlázási határidőt. Honnan kell számolni a számlázási határidőt olyan folyamatos teljesítésű ügyleteknél, melyek elszámolása egyeztetés alapján történik? A szolgáltató, termékértékesítő kimutatását a vevői elfogadás után számlázhatja. Indulhat-e a 8 nap a vevői visszaigazolástól?
Részlet a válaszból: […]időpontját annak a ténynek a bekövetkezése jelenti, amellyel az adóztatandó ügylet tényállásszerűen megvalósul. Az Áfa-tv. 9. § (1) bekezdésére is figyelemmel, termék értékesítése esetén az ügylet akkor teljesül, amikor az eladó az értékesített dolgot oly módon átengedi, hogy az az átvevőt tulajdonosként való rendelkezésre jogosítja. Azt, hogy ez az időpont mikor következik be, a polgári jog szabályai szerint a felek szabadon határozhatják meg. A felek akár akként is megállapodhatnak, hogy az ügyletet akkor tekintik teljesítettnek, amikor az áru hiánytalan átvételét a vevő visszaigazolja. Ilyen megállapodás esetén az egyes adásvételi ügyletek teljesítési időpontja lehet a vevő visszaigazolásának dátuma, ilyen módon a számlakiállítási határidő is innen számítandó.A kérdés szerint azonban az adott esetben nem egyedi (értékesítésenként vagy szállításonként), hanem időszaki elszámolás történik, melynek teljesítési időpontjára - tekintve, hogy itt az elszámolási időszak alatt több értékesítés is történik - az Áfa-tv. speciális szabályokat állapít meg (58. §). Mivel az adott esetben a felek utólagosan számolnak el egymással, ezért az[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. augusztus 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8270
3. találat: Magánszemély számlázása - online adatszolgáltatás
Kérdés: Katás egyéni vállalkozó vagyok. Egy ideje magánszemélyként kiadom egy ingatlanomat. Idáig két számlatömböt használtam. Az egyik az egyéni vállalkozás szolgáltatásainak számlázására szolgált, a másikban - adószámosan - magánszemélyként számláztam. Most elkezdtem az online számlázást. Mi legyen a magánszemély bevételeivel? Tudtommal, a július 1-jével indult rendszer csak vállalkozásokra vonatkozik mindkét irányból. Itt magánszemély számláz vállalkozónak. Jól gondolom, hogy továbbra is az eddigi módszerrel kell számláznom?
Részlet a válaszból: […]ingatlan-bérbeadáshoz kapcsolódóan még sincs adatszolgáltatási kötelezettség, mert ezekről az ügyletekről az Áfa-tv. 165. § (1) bekezdés a) pontja alapján nem kell számlát kiállítani, elegendő azt az Szt. rendelkezései szerinti számviteli bizonylattal dokumentálni. Miután az online számlaadat-szolgáltatást - nevéből is adódóan - a számlákról kell teljesíteni, így nem szükséges jelenteni az egyéb számviteli bizonylatokat. Ezen nem változtat az a tény sem, ha a magánszemély számviteli bizonylatként számlát (vagy számla megnevezésű okiratot) használ, tekintettel arra, hogy az ebben az esetben, valójában nem számlaként funkcionál. [Természetesen nem tilos tehát az ingatlan-bérbeadásról számlát kiállítani, mivel az Szt. 166. § (1) bekezdése alapján a számla is számviteli bizonylatnak minősül.] Ha tehát az ingatlan-bérbeadást adómentesen folytatja, akkor arról nem szükséges adatot szolgáltatni akkor sem, ha arról számlát állít ki.Az adatszolgáltatást - a fentiek alapján - úgy kell teljesíteni, hogy az egyéni vállalkozói tevékenység során, a más belföldi adóalanyok felé értékesített termékekről, nyújtott szolgáltatásokról kiállított számlákról kell adatot szolgáltatni, míg a magánszemélyként történő ingatlan-bérbeadásról nem. Emiatt megfelelő a korábban is alkalmazott gyakorlat, hogy az egyéni vállalkozás szolgáltatásainak számlázására szolgáló számlatömbből kiállított számlákról szolgáltat adatot (természetesen amennyiben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. augusztus 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8269
4. találat: Nyugta helyett pénzmozgásbizonylat
Kérdés: A cég, melyet könyvelek, hímzett terítők, párnák, ruhák (új és használt) értékesítésével foglalkozik (árrésadózást alkalmazva). Pénztárgép használatára vagyunk kötelezettek. Főként külföldről érkező turisták vásároltak nálunk, bankkártyás fizetéssel. Eddig az volt a gyakorlat, ha a vevő számlát kért, akkor is beütöttük a pénztárgépbe azt (a pénztárgépes nyugtát a könyvelés részére átadott példányhoz tűztük). A bankkártyás vásárlásokat egy külön gyűjtőbe rögzítettük, de számlakérés esetén az ellenértéket is beütöttük. 2020. 07. 01-től milyen gyakorlatot kövessünk, hogy a kétszeres adatszolgáltatási problémát elkerüljük? Ha a vevő készpénzzel/vagy bankkártyával fizet, a vevő adóalany és számlát kér, be kell-e ütnünk a pénztárgépbe a számla ellenértékét? (Külön gyűjtőbe üssük, a számla készpénzes ellenértékét külön kasszába tegyük?)
Részlet a válaszból: […]akkor azt egyidejűleg a pénztárgépben is (nyugtaként) rögzítették. Az online számlaadat-szolgáltatás bevezetésével, különösen pedig annak 2020. július 1-jei, majd 2021. január 1-jei kiterjesztésével már problémát fog okozni ez a gyakorlat, tekintettel arra, hogy ugyanarról az ügyletről kétszeresen történik adatszolgáltatás (egyszer a pénztárgép útján, egyszer pedig a számlaadat-szolgáltatás útján).Abban az esetben, ha a vevő adóalany, vagy nem adóalany ugyan, de számlát kér, akkor az Áfa-tv. 165. §-ára figyelemmel a számlaadás kötelező, nyugta tehát nem állítható ki. Amennyiben a számla mellett nyugtát is kiállítanának, akkor dupla adatszolgáltatás teljesülne (különösen 2021. január 1-től, amikor már a magánszemélyeknek teljesített értékesítésekről is kötelező lesz az adatszolgáltatás). A fentiekre megoldást jelenthet, ha a számla kiállítását követően, a pénztárgépbe nem nyugtaként, hanem úgynevezett pénzmozgásbizonylattal rögzítik a bevételt. Ezzel a funkcióval minden ma forgalomban lévő (engedélyezett) pénztárgépnek rendelkeznie kell, és ez a funkció szolgál minden olyan tranzakció rögzítésére, ami nem nyugtához (vagy pénztárgép útján kibocsátott számlához) kapcsolódik, de módosítja[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. július 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8256
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
5. találat: Bevallott áfa eltér a számlázottól
Kérdés: Az online számlázás kiterjesztésével kapcsolatban szeretném kérdezni, hogy Önök elképzelhetőnek tartják-e, hogy a belföldi értékesítés áfasorai a bevallásban eltérnek a kiállított számlák értékétől, természetesen az önrevíziós eseteket kivéve? Konkrétan olyan esetekre gondolok, amikor a saját termelésben előállított terméket fesztiválon, egyéb reprezentációs eseményen kóstoltatjuk, vagy vendégül látunk szakújságírókat, partnereket, akiknek bemutatjuk az új vagy már ismert termékeinket. Ezeket a termékeket, mint reprezentációhoz felhasználtakat, úgynevezett belső számviteli bizonylattal írjuk ki a készletről, és vegyes tétellel számoljuk el a piaci ár utáni áfaértéket. Másik eset lehet, amikor a korábban vásárolt termék áfáját visszaigényeltük, de később reprezentációra kerül felhasználásra. Ebben az esetben se kerül kiállításra számla, de az áfát felszámítjuk és megfizetjük.
Részlet a válaszból: […]azt más tulajdonába ingyenesen átengedi, feltéve, hogy a termék vagy annak alkotórészeinek szerzéséhez kapcsolódóan az adóalanyt egészében vagy részben adólevonási jog illette meg;- az adóalany vállalkozásán belül végzett saját beruházása, ha ennek eredményeként tárgyi eszközt állít elő;- az adóalany a vállalkozásában kitermelt, előállított, összeállított, átalakított, megmunkált, illetőleg a vállalkozásához vásárolt vagy importált termék felhasználása gazdasági tevékenységének folytatásához, feltéve, hogy ha a terméket ilyen állapotában másik adóalanytól szerezte volna be, adólevonási jog nem illetné meg;- tárgyi eszköznek nem minősülő termék felhasználása adólevonásra nem jogosító tevékenység folytatásához, feltéve, hogy a termék beszerzéséhez vagy fentiek szerinti felhasználásához kapcsolódóan az adóalanyt egészében vagy részben adólevonási jog illette meg;- az adóalany megszűnése, ha az adóalany a megszűnés időpontjában olyan terméket tart tulajdonában, amelynek beszerzéséhez vagy fentiek szerinti felhasználásához kapcsolódóan egészében vagy részben adólevonási jog illette meg.Az Áfa-tv. 159. § (1) bekezdése alapján számlát arról a termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásáról kell kiállítani, amikor a termék beszerzője, szolgáltatás igénybe vevője az adóalanytól eltérő más személy vagy szervezet.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. július 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8254
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
6. találat: Online számlázás
Kérdés: Olvastam a digitális sajtóban, hogy júliustól bevezetik az online számlázást. Természetgyógyász vagyok, katás egyéni vállalkozó. Én nyugtával rendezem "számlaadási kötelezettségemet". Havi 1-2 számlát igénylő ügyfelem van. Asztali gépet használok otthon. Kérdéseim:
- Továbbra is adhatok-e nyugtát?
- Okostelefonról is működik-e majd az online számlaadási kötelezettség?
- Ha nem, én azonos idejű számlát nem tudok adni, mert az asztali gépem a lakásomon van.
Mi a megoldás? Előre/utólag kitölthettem a számlát az online rendszerben? Azt nyilván nem várhatják el, hogy laptopot vegyek mobilinternet-hozzáférési lehetőséggel havi 1-2 számla miatt!? Gondolom, sokan járnak még ebben a cipőben!
Részlet a válaszból: […]amelyen az áthárított áfa összege a 100 000 forintot eléri vagy meghaladja, addig július 1-től már az adótartalomtól függetlenül, minden belföldi adóalanyok közti számla jelentésköteles lesz.A kérdés szempontjából lényeges szempont, hogy mikor adható nyugta számla helyett. Az Áfa-tv. 165. §-a alapján, a bizonylatolási kötelezettségnek számla helyett akkor lehet nyugtával eleget tenni,- ha a szolgáltatás nyújtása nem egy másik adóalany vagy nem adóalany jogi személy részére történik;- az ellenérték adót is tartalmazó összege nem éri el a 900 000 forintnak megfelelő pénzösszeget;- a szolgáltatás igénybe vevője az ellenérték adót is tartalmazó összegét legkésőbb a teljesítéskor készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel, pénzhelyettesítő eszközzel vagy többcélú utalvánnyal maradéktalanul megtéríti, továbbá- számla kibocsátását az adóalanytól nem kéri.Fenti feltételek fennállása esetén továbbra is lehet a természetgyógyászati szolgáltatást nyugtával bizonylatolni.Amennyiben a szolgáltatásról fentiek ellenére nem nyugtát, hanem számlát állítanak ki, akkor a következőkre kell odafigyelni. Az Áfa-tv. 163. § (1) bekezdésének a) pontja alapján, amennyiben a szolgáltatás ellenértékét készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel térítik meg, akkor a számlát a teljesítéskor haladéktalanul ki kell állítani. Ettől eltér az az eset, ha a felek egy rendszeres vagy időszaki szolgáltatásról időszakonkénti elszámolásban vagy fizetésben állapodnak meg. Ilyen esetben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. április 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8172
Kapcsolódó tárgyszavak: ,