Bérleti díj miatt iparűzésiadó-alap két helyen

Kérdés: Kapcsolt vállalkozásaink közül az egyik kizárólag ingatlan-bérbeadással ("A" cég), a másik pedig ingatlanüzemeltetéssel és bérbeadással foglalkozik ("B" cég). A bérlőkkel történő egyszerűbb kapcsolattartás érdekében "B" cég nemcsak az üzemeltetési díjat, hanem egyúttal a bérleti díjat is számlázza, és beszedi a bérlőktől a velük kötött szerződés alapján. A fentiek miatt probléma keletkezett az iparűzési adó vonatkozásában, ugyanis az "A" cégnél bevételként és iparűzésiadó-alapként jelentkezik a bérletidíj-bevétel, ami "B" cégnél is árbevétel és iparűzésiadó-alap. Így ugyanazon bérleti díj után kétszer fizetünk iparűzési adót. Léteznek-e olyan szerződéskötési, illetve könyvelési módosítások, amelyekkel a kétszeres iparűzésiadó-fizetés a cégcsoporton belül megszüntethető úgy, hogy "A" cég továbbra sem kerül közvetlen kapcsolatba a bérlőkkel?
Részlet a válaszából: […] ...a bérlőkkel való kapcsolattartást, de ellentmondanak a törvényi előírásoknak.A Ptk. 6:331. §-ának (1) bekezdése szerint a bérleti szerződés alapján a bérbeadó meghatározott dolog időleges használatának átengedésére, a bérlő a dolog átvételére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 25.
Kapcsolódó címkék:  

Bérelt ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatások továbbszámlázása

Kérdés: Bérelt ingatlanban végezzük a tevékenységünket. A továbbszámlázott közüzemi költségeket az anyagköltségek között kell kimutatni? Vagy a bérleti díjjal együtt szolgáltatásként kell könyvelni? A továbbszámlázott építményadó könyveléséről is kérünk tájékoztatást.
Részlet a válaszából: […] ...válasz alapvetően attól függ, hogy a bérbeadó és abérbevevő hány szerződést kötött, és azok milyen tartalommal készültek.Ha a bérleti szerződésben rögzítettek szerint a bérletidíjon túlmenően a bérbeadó áthárítja a bérleménnyel kapcsolatos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 11.