2 talált cikk a bizonylat , könyvelés , váltó , bizonylatolás , bankkártya kifejezésre

Kérdés:

Ügyfelem partnerei – általában külföldi magánszemélyek, ritkábban cégek – a Stripe nevű fizetési szolgáltató (fizetésfeldolgozó platform) segítségével bankkártyával egyenlítik ki a megrendelt szolgáltatások árát. A regisztrált fiókban választható, hogy a Stripe a weboldalon történő fizetéseket melyik bankszámlára továbbítsa napi, heti, havi automatikus vagy manuális átutalással. Van egyszeres és kettős könyvvitelt vezető ügyfelem is, aki ezt a fizetési platformot használja. Milyen dátummal és hogyan könyvelendő és kezelendő az ilyen jellegű fizetés? Mivel a Stripe nem bank, bankszámlakivonatnak megfelelő bizonylatot nem tudnak az ügyfelek letölteni, azonban egyéb kimutatást, amely a befolyt összegek elszámolására vonatkozik, igen (többnyire Excel- vagy képernyőkép nyomtatható). A Stripe külön egyenleget állít elő minden olyan pénznemhez, amelyet a vevők fizettek be. Amikor ezeket az egyenlegeket a regisztrált bankszámlára átutalja a Stripe, akkor automatikusan elküldi azokat az azonos pénznemű bankszámlára. Ha nincs regisztrált számla ugyanabban a pénznemben, a Stripe automatikusan átváltja a pénzt, hogy megfeleljen a fiók pénznemének. Forintnál a filléreket nem utalja át a Stripe, csak az egész forintot, illetve a jutalékokkal csökkentett összeg kerül a vállalkozás bankszámlájára. Kérem, szíveskedjenek részletesen leírni mind az egyszeres, mind a kettős könyvvitelre vonatkozóan, hogy milyen bizonylat alapján, mely dátummal és könyvelési kontírozással tudjuk szabályosan könyvelni ezen tételeket!
Egyik egyéni vállalkozó partnerünknek egy később induló online nyelvtanfolyam árát fizetik így a vevők. A számlázásra vonatkozóan is szeretnénk információt kapni: szükséges előlegszámlát kiállítani teljesítésként a fizetés dátumával, majd később végszámlát kell kiállítani, vagy ez előrefizetésnek minősül, és a tanfolyam kezdetét kell teljesítési időpontként feltüntetni? A vevők devizában fizetnek, a jóváírás szerinti árfolyam biztosan nem egyezik meg a választott (MNB) árfolyammal, egyszeres könyvvitel esetén a számlán feltüntetett deviza forintösszege lesz a bevétel, nem pedig a jóváírt összeg? A Stripe fizetési szolgáltatóval kapcsolatosan válaszuk alkalmazható az ügyfeleink Paypal, Wise, Revolut vagy más egyéb fizetési szolgáltatóval kapcsolatos tranzakcióira is?

Kérdés: A 4438. számú kérdésre adott válasz ismét értelmezéssel pótolna állítólagos joghézagot. Amíg nincs konkrét előírás arra vonatkozóan, hogy a nem készpénzes tételeket is be kell ütni a pénztárgépbe (vajon miért születne ilyen rendelkezés?), addig hagyni kellene, hogy az adózók eldöntsék, hogy mit akarnak. Ha a válaszadó joghézagnak értelmezi a helyzetet, akkor célszerű várható jogszabály módosítást, kiigazítást jósolni. Azt azonban értelmezéssel pótolni, úgy, hogy az többletkötelezettséget jelent, nos, az kissé felelőtlen. Vajon mit tegyenek az adózók, ahol mostanában már nem rögzítettek bankkártyás tételeket, de ettől egyáltalán nem érezték "záratlannak" a rendszerüket? A válaszadó a "zárt" rendszerre való hivatkozást azzal a csúsztatással igyekszik alátámasztani, amely során az Szt. 165. § (4) szakaszából kifejti, hogy a bizonylatok könyvelését nem zárt, hanem "logikailag zárt" rendszerben kell biztosítani. Lévén, hogy a számlás értékesítések tömbös vagy szoftveres rendszere is zárt, a többfajta bizonylati módozatok által rögzíthető bizonylatok akkor is logikailag zárt rendszert fognak képezni, ha nem erőltetjük bele mindegyik folyamatot a pénztárgépbe. Ettől még nincs akadálya annak, hogy a pénztárgépbe mégis bekerüljenek a bankkártyás bizonylatok (ahogy az a kérdezőnek is a meggyőződése), csakhogy a válaszból mindez kötelezettségként van lefestve, ami – a kiadványra jól jellemzően – tévhiteket gerjeszt. Kérem, gondolják újra a válaszukat! Megjelentetés esetén kéretik a kérdésem átszerkesztésének mellőzése.