Közös költség bizonylata

Kérdés: Egy társasház tagjai (tulajdonosai) kizárólag vállalkozások. A közös költségekről (áramdíj, vízdíj, őrzési díj, képviseleti díj stb.) a társasház nevére érkeznek a számlák. Milyen bizonylatot állíthat ki a társasház a tulajdoni hányad arányában a közgyűlés által megállapított közös költségekről? Tekintettel arra, hogy a társasház a szolgáltatásokat nem saját nevében nyújtja, nem kötelezett számla kiállítására. Ennek ellenére állíthat ki számlát? Lehet-e a közös költség elszámolásának szabályszerű bizonylata a tulajdonos vállalkozások könyvelésében a díjbekérő (pro forma számla)? A számviteli törvény 166. §-ában előírt adattartalmú számviteli bizonylat lehet-e a tulajdonos vállalkozások könyvelési nyilvántartásában a közös költség elszámolásának szabályszerű bizonylata, a bizonylatot szigorú számadás alá kell-e vonni?
Részlet a válaszából: […] ...árbevétele, az áfa fizetendő áfa lesz.Amennyiben a víz-, áram-, gázfogyasztás mért adatok alapján nem számlázható tovább, akkor azok bekerülési értékét – mint a társasház felmerült költségét – a költségvetési javaslatban kell számításba venni, azok fedezete...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 19.
Kapcsolódó címke:

Közüzemi díjak továbbszámlázása

Kérdés: A közüzemi díjak továbbszámlázása mikor minősíthető közvetített szolgáltatásnak? A változatlan formában történő értékesítés hogyan értelmezhető, például bérbeadás esetén, ha a közüzemi szolgáltató az összes közüzemi díjat a bérbeadó részére számlázta?
Részlet a válaszából: […] ...elszámolásokban a víz-, a gáz-, az áramfogyasztás díját anyagköltségként kell elszámolni, anyagköltségként pedig a vásárolt anyagok bekerülési értékét számoljuk el. Ebből az következik, hogy nem követ el törvénysértést az a bérbeadó, amelyik a mért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 21.
Kapcsolódó címkék: