Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Keresés eredménye

8 találat a megadott közüzemi díj tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!
1. találat: Közüzemi díjak továbbszámlázása
Kérdés: A közüzemi díjak továbbszámlázása mikor minősíthető közvetített szolgáltatásnak? A változatlan formában történő értékesítés hogyan értelmezhető, például bérbeadás esetén, ha a közüzemi szolgáltató az összes közüzemi díjat a bérbeadó részére számlázta?
Részlet a válaszból: […]bérbeadó felé, és a bérbeadó is ugyanígy mért adatok alapján számláz a bérbevevők felé. (A bérbeadó által továbbszámlázott mennyiség nem haladja meg azt a mennyiséget, amelyet a közüzemi szolgáltató a bérbeadó felé számlázott.) Az adott esetben a változatlan formát az adott szolgáltatásra jellemző naturális érték, az órával mért mennyiség biztosítja. Természetesen ehhez az szükséges, hogy minden bérlőnél külön-külön mérőóra legyen felszerelve, ami méri a bérlő által elfogyasztott mennyiséget, megteremti a közvetített szolgáltatás feltételét. [Természetesen a bérbeadó felé számlázott összegnek csak azt a részét lehet a 8. számlaosztályban az eladott (közvetített) szolgáltatás értékeként kimutatni, amit a - fentiek szerint - mért mennyiségek alapján a bérlők felé továbbszámláztak. A fennmaradó rész igénybe vett szolgáltatás költsége, és az 5. számlaosztályban könyvelendő.]Itt meg kell jegyezni, a számviteli elszámolásokban a víz-, a gáz-, az áramfogyasztás díját anyagköltségként kell elszámolni, anyagköltségként pedig a vásárolt anyagok bekerülési értékét számoljuk el. Ebből az következik, hogy nem követ el törvénysértést az a bérbeadó, amelyik a mért mennyiségeket anyagnak tekinti, és anyagértékesítést számol el, eladott áruk beszerzési értéket mutat ki.A csatornahasználati díj (ami egyértelműen közüzemi szolgáltatás ellenértéke) lehet közvetített[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. november 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7774
2. találat: Irodaként használt lakás közüzemi számlái
Kérdés: A kft. tulajdonosának a lakása a cég irodája is. A közüzemi számlák a kft. nevére szólnak. 30%-ban számoljuk el a rezsiszámlákat a vállalkozói tevékenység érdekében felmerült költség szempontjából (légköbméter alapján lett a 30% megállapítva). Helyesen járunk el? A helyhez kötött telefon, illetve az otthoni internetszolgáltatás számláját hogyan lehet figyelembe venni?
Részlet a válaszból: […]eredményt? Ha ezt teszik, helyesen járnak el! De ez kevés! Ugyanis - ez esetben - a magánszemély tulajdonost terhelő költséget vállaltak át, és ezzel a magánszemély tulajdonos részére jövedelmet biztosítottak. Ezen jövedelem 82 százalékának számításba vételével 2017-ben 22 százalék egészségügyi hozzájárulást is kell a kft.-nek fizetnie, a tulajdonosnak pedig 15 százalék személyi jövedelemadót. Ezen adók megfizetése esetén viszont a kft.-nél az adózás előtti eredményt növelni nem kell.A magánszemély telefonjának, illetve internetszolgáltatásának igénybevétele esetén arra kell törekedni, hogy a kft. a tényleges használatnak megfelelő díjat fizesse meg. Ehhez - feltételezhetően - az szükséges, hogy a szolgáltató tételes számlát adjon a havi szolgáltatásról, a tulajdonos pedig a kft.-t terhelő felhasználást számlázza le.Egyszerűbb megoldás lehet az, ha a telefont is, az internetszolgáltatást is a kft. nevére átírják, a kft. nevére érkezzenek a tételes számlák, és a kft. számlázza tovább a tulajdonost terhelő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. január 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7493
3. találat: Közüzemidíj-túlfizetés
Kérdés: Hogyan kell könyvelni a 2017. évben az előző évi közüzemi díj túlfizetése miatt kapott kompenzálást?
Részlet a válaszból: […]közüzemi díjat összevetik a 11 hónap alatt számlázott közüzemi díj együttes összegével, és a különbözet lesz a tárgyhavi, a 12. havi fogyasztás díja. A 12. havi fogyasztás díját is a vízdíjnál, az áramdíjnál, a gázdíjnál anyagköltségként, a 12. havi csatornahasználati díjat pedig igénybe vett szolgáltatás költségeként kell elszámolni. Ha a 12. havi fogyasztás díja negatív előjelű, de a következő hónapok díjába beszámítják, akkor az anyagköltséget, illetve az igénybe vett szolgáltatás költségeit csökkentő tételként kell könyvelni.Ha a túlfizetés nem a többletszámlázásból adódik, de költségként elszámolták (olyan[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. július 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7348
Kapcsolódó tárgyszavak:
4. találat: Áramfogyasztás továbbszámlázása
Kérdés: A kft. az áramszolgáltatóval kötött megállapodás alapján 2 mérőórát létesít. Az egyik mérőóra a saját fogyasztását, a másik a kft. székhelye melletti bt. fogyasztását mérné. Ezt számlázná ki a kft. a bt. részére. A bt. csak az áramszolgáltatást kapja, ingatlan-bérbeadás nem történt. A számla kiállításakor a kft.-nek szerepeltetnie kell-e a számlán a "számla közvetített szolgáltatást tartalmaz" szöveget? Jogosult-e a kft. az áramszolgáltatás kiszámlázására? Megteheti-e a kft., hogy az áramdíjon felül hálózat-fenntartási költséget is számlázzon? Milyen tevékenységi kört kell felvennie a cégnek, hogy a fentieket számlázni tudja?
Részlet a válaszból: […]álláspontja a mérvadó. Szerintünk az áramszolgáltatónak kell a fogyasztó felé számláznia, nem iktatható közbe a kft. mint aláram-szolgáltató. Ha mégis, akkor a bt. áramfogyasztását a kft. egy az egyben számlázhatja tovább a bt.-nek, a számlán feltüntetve, hogy közvetített szolgáltatás a számlázott teljes összeg. Az áramszolgáltató által számlázott összegre a kft. nem számíthat fel hálózat-fenntartási költséget.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. december 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4840
5. találat: Közüzemi díjak elszámolása
Kérdés: A közüzemi díjak költségelszámolásával kapcsolatosan az utóbbi időben több - néha egymásnak kissé ellentmondó - tájékoztatás is megjelent különböző szaklapokban. Annak, hogy a közüzemi díjakat anyagköltségként, vagy igénybe vett szolgáltatásként számolja el a társaság, a helyi iparűzési adó megállapítása szempontjából van a legjelentősebb szerepe. E kérdés tisztázása érdekében kérjük segítségüket, hogy az áram-, a gáz-, a víz-, a csatornadíjak anyagköltségként elszámolhatóak-e a szolgáltató számlájában feltüntetett statisztikai jelzőszámtól függetlenül?
Részlet a válaszból: […]szemétszállítás díja stb. szintén igénybe vett szolgáltatásként számolandó el [Szt. 78. §-ának (2) és (3) bekezdése]. Megjegyezzük továbbá, hogy a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXI. törvény 147. §-ának (1) bekezdése szerinti pénzeszközöket, köztük a szénipari szerkezetátalakítási támogatás, illetve a külön jogszabályban meghatározott személyi kör részére a villamosenergia-iparban fennálló, vagy eltöltött munkaviszonnyal összefüggésben külön jogszabálynak megfelelően biztosított kedvezményes[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. november 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 3893
6. találat: Közüzemi számlák 15 százalékos áfája
Kérdés: Közüzemi szolgáltatóként milyen időszakra kell először a 15 százalékos adómértéket alkalmazni?
Részlet a válaszból: […]kezdődően kell alkalmazni, amelynél a teljes leolvasási időszak 2003. december 31-ét követi [a 2003. évi XCI. tv. 211. §-ának (3) bekezdése]. Következésképpen, ha a közműszámla olyan időszakról szól, amelynek kezdő időpontja 2003-ra esik, záró időpontja pedig már 2004-re (például adott gázszámla 2003. december 15-től 2004. január 15-éig szól), akkor az erre az időszakra fizetendő összeg áfája még a 2003-ban hatályos adómérték szerint adózik (12%). Ha a teljesítés mérése nem számlálóleolvasás útján történik, illetve ha a teljesítésért járó ellenérték a számlálóleolvasásnál rövidebb időszakonkénti ár (díj) fizetése ellenében történik, a törvény[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. január 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 1552
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
7. találat: Decemberi közüzemi díjak (eva)
Kérdés: Ingatlan-bérbeadással is foglalkozó, kettős könyvvitelt vezető kft. 2003. január 1-jével az evát választotta. A társaság a közüzemi díjakat - szerződés szerint - továbbhárítja a bérlőire közvetített szolgáltatásként. A december havi gáz-, villamosenergia-, víz- és csatornadíjak számláit 2003. január havi teljesítéssel - folyamatosan teljesített szolgáltatások - januárban kaptuk meg, és számláztuk tovább a bérlőknek evaalanyként. A fenti közüzemi díjakat időbeli elhatárolással számoltuk el 2002. évre bevételként, illetve ráfordításként. Kérdés, hogy a közüzemi díjakat, illetve azok továbbszámlázott összegét áfával vagy áfa nélkül kell időbelileg elhatárolni, mivel 2003-ban a társaság az áfa levonására nem jogosult? Ha az áfával növelt összeget határoljuk el, akkor a probléma az, hogy a fizetendő áfát bevételként, a levonható áfát ráfordításként kell kimutatni, holott a társaság az Áfa-tv. alanya. Ha az áfa nélküli összeget, akkor viszont 2003-ban a felszámított fizetendő áfa után is evát kell fizetni. Melyik a helyes?
Részlet a válaszból: […]tartalmazták, akkor ezen számlákat - függetlenül attól, hogy azokat 2003 januárjában számlázták, és így csak a 2003. januári áfabevallásba állíthatta volna be a kft., ha nem választja a kft. az evát - már 2002-ben a szállítóval szemben kellett volna könyvelni (T 815, 368 - K 4543) és nem az időbeli elhatárolás alkalmazásával. Az Szt. 72. §-a szerint az árbevételt a szerződés szerinti teljesítés időszakában, a vevőnek (az adott esetben a bérlőnek) a szerződésben meghatározott feltételek szerinti teljesítés alapján kiállított, elküldött, a vevő által elismert, elfogadott, számlában rögzített - áfát nem tartalmazó - összegben kell elszámolni. Az előbbiek szerinti - tehát maximum a 2002. december 31-ig terjedő időszak tényleges fogyasztását tartalmazó - számlák továbbszámlázását 2002. évi teljesítményként (árbevételként) kellett elszámolni a bérlőknek küldött számlák alapján (T 311 - K 91-92, 479) és nem időbeli elhatárolásként. Mivel az Áfa-tv. alapján a folyamatosan teljesített szolgáltatások áfáját a számla szerinti fizetési határidőhöz kötötten lehet az áfabevallásba beállítani, de ezt a kft. 2003 januárjában már nem teheti meg, mert már nem tartozik az Áfa-tv. hatálya alá, a jogszabályi előírások változása miatt a 479. számlán kimutatott áfafizetési kötelezettsége már nem áll fenn, de nem vonhatja le a 368. számlán lévő előzetesen felszámított áfát sem, ezen áfaösszegeket össze kell vezetnie. Amennyiben a bejövő közüzemi számlákat teljes összegben továbbszámlázták, akkor az összevezetés után egyenleg nem marad. Ha csak részben hárították át a közüzemi díjakat, változatlan áfakulcs alkalmazása mellett az előzetesen felszámított áfa meghaladja a fizetendő áfát, a különbözetet egyéb ráfordításként kell elszámolni. Amennyiben a decemberi számlák szerinti tényleges fogyasztás időszaka átterjedt 2003-ra, például 2003. január 5-ig tartott,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2003. szeptember 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 1406
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
8. találat: Víz-, gáz-, áramdíj közvetítése
Kérdés: Hogyan kell elszámolni a bérbeadónál a bérlő által fogyasztott víz, gáz, áram díját? Lehet-e ez esetben közvetített szolgáltatásról beszélni?
Részlet a válaszból: […]nem mért mennyiség alapján, hanem átalány, alapterület, létszám stb. figyelembevételével történik a számlázás, akkor a víz-, gáz-, áramszolgáltató számláját a bérbeadó mint saját szolgáltatása érdekében igénybe vett és felhasznált anyagköltséget köteles elszámolni. (A statisztikai, számviteli előírások szerint ugyanis a saját célra használt víz, gáz, áram díját anyagköltségként kell elszámolni.) Olvasói észrevétel (megjelent a Számviteli Levelek 37. számában - 2002. 06. 20.): Olvasónk véleménye szerint a Számviteli Levelek 4. számában az 59. kérdésre adott válasszal ellentétben, a társaságuk tevékenységi körébe (lakás- és helyiség-bérbeadás) egyáltalán nem tartozó, kizárólag közvetítés céljából megrendelt és nem mért fogyasztás alapján továbbszámlázott közüzemi szolgáltatás (víz-, gáz-, áram- és fűtésdíj) is közvetített szolgáltatás. Véleménye szerint az Szt. csak azt írja elő, hogy mi a közvetített szolgáltatás, és nem szab korlátokat azzal, hogy a továbbterhelt szolgáltatás milyen módon történik. A szerző válaszol: Tisztelt Olvasó! Válaszunk a közvetített szolgáltatás sajátos formáját ismertette. A közvetített szolgáltatásnak az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 1. pontja szerinti fogalmából csak egy kritériumot emelünk ki: a gazdálkodó az általa vásárolt szolgáltatást változatlan formában értékesíti. És ezen kiemelés mellett utalunk a bizonylati elv és a bizonylati fegyelem követelményére [az Szt. 165. §-ának (1)-(2) bekezdése], mely szerint csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján lehet könyvelni. Szabályszerű az a bizonylat, amely az előírt adatokat a valóságnak megfelelően, hiánytalanul tartalmazza. Amikor a közüzemi vállalkozások Olvasónk társasága felé számláznak, akkor a fogyasztást mért adatok (m3, kW, térfogatköbméter) alapján állapítják meg. Ha például a bérlők felé a vízfogyasztást Önök a bérlemények alapterülete, vagy a bérlők száma alapján terhelik tovább, akkor az igénybe vett szolgáltatást már nem változatlan formában közvetítik, még akkor sem, ha X köbméter vízfogyasztást számláznak. Ugyanis ez az X köbméter vízfogyasztás nem az adott bérlő tényleges fogyasztásával egyezik meg, mert ez csak valamilyen módon számított adat. Ha vízfogyasztásnak számlázzák, akkor - az előbbiekből következően - vétenek a bizonylati elv alapkövetelményének, a számla nem a valóságnak megfelelő adatokat tartalmazza, az ilyen számla könyvelésével pedig a bizonylati fegyelmet is megsértik. A közüzemi szolgáltatásoknál a változatlan formában történő értékesítésnek mindenképpen az a feltétele, hogy a fogyasztást ugyanolyan módon állapítsa meg az, aki közvetít,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2001. február 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 59