2 talált cikk az ellenérték , számlázás , tulajdonjog , bevétel , adásvétel , beszerzési érték kifejezésre

Kérdés: Egy építőipari fő tevékenységgel rendelkező kft. lakóingatlanok építéséhez telket vásárolt a saját nevében. Egy telken kettő lakás épül saját generálkivitelezésben. Adásvételi szerződést kötött az egyik lakásra egy magánszeméllyel, aki vételárelőleget fizetett a társaságnak. Az előleg összegéről a cég számlát állított ki 5%-os áfa alkalmazásával. Az adásvételi szerződés tartalmazza, hogy egy-egy munkafázis befejezésével részszámlát állít ki a társaság a vevő részére. Banki kölcsönt vett fel a vevő, és a bank kikötése, hogy akkor fizet a vevőnek, ha a számla értéke 5%-os áfatartalommal bír (mint tudjuk, a telek értékesítése 27%-os áfakulccsal adózik!). A telek és az építési anyagok beruházásként szerepelnek a könyvelésben, a vevő felé kiszámlázott összegek pedig az értékesítés bevételeként. Mikor lehet a beruházást aktiválni, majd kivezetni az eszközök közül? Vagy eleve rossz a könyvelés, mert árukészletet kellett volna könyvelni? Erre a számomra bonyolult kérdésre szeretnék választ kapni.

Kérdés: 36 hónapos pénzügyi lízingszerződés lejáratakor a lízingelt személygépkocsit a kft. maradványérték+áfa összegben megvásárolta. A lízing indulásakor a személygépkocsi nettó értékét a lekötött fejlesztési tartalék terhére számolták el. Az adótörvény szerint elszámolt értékcsökkenés nulla volt, az Szt. szerint 3 évre tervezetten, a maradványérték figyelembevételével számoltuk el az értékcsökkenést. A maradványértékre jutó áfát kivezethetjük-e a fejlesztési tartalék terhére? Hogyan kell megváltoztatni az értékcsökkenés elszámolását az Szt. szerint? A bruttó beszerzési érték lesz az eredeti nettó érték és a maradványértékre jutó áfa? Három év alatt az értékcsökkenés nem 20%-kal, hanem 33%-kal került elszámolásra. Emiatt kell korrigálni az elszámolt értékcsökkenést? Az 5. év végére a maradványértéket nullával tervezzük. Mi a helyes megoldás?